SZTE Info

Új szimulációs babákon tanulhatnak a szegedi orvostanhallgatók

Orvosi Készségfejlesztési Központtal, rövidebb nevén „Skills-központtal” gazdagodott az SZTE Általános Orvostudományi Kara. Az egykori SZOTE-klub helyén közel 400 négyzetméteren kialakított oktatási térben bábukon szimulálják a kórképeket. A korszerű műanyag babák pislognak, izzadnak, dagad a lábuk, és ha kell, epilepsziát is szimulálnak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Február 19-én a kar invazív technikák gyakorlati oktatásában érintett munkatársait tájékoztatták a Skills-központ nyújtotta új lehetőségekről. Elsősorban a gyermekgyógyászat, az anesztézia és intenzív terápia, a sebészet területén dolgozó, valamint a kardiovaszkuláris kórképekkel foglalkozó belgyógyász kollegák és a súlyos kórképek gyakorlati oktatásában részt vevő bőrgyógyászok veszik majd nagy hasznát az új térnek – mondta Boros Mihály, az ÁOK Sebészeti Műttétani Intézetének vezetője, a Skills-központ megbízott vezetője. Kedden tehát bemutatták a felnőtt és gyermek teljestest-szimulátorok működését a munkatársaknak, többek között a gyártó cég által idehívott vendégoktatók közreműködésével.


Két szemináriumi terem (az egyik kettéosztható, így egyszerre három csoportot is foglalkoztathatnak itt) és három szimulátorterem kapott helyet a központban. Az egyikben úgynevezett célszimulátorokat működtetnek, a másikban egy gyermek, a harmadikban egy felnőttmanöken, azaz teljestest-szimulátor működik. A professzor azt is elárulta, jelenleg húsz nagy kórkép tüneteit lehet megfigyelni a babákon, például miokardiális infarktust, epilepsziát vagy anafilaxiás sokkot is képesek produkálni a számítógépes szoftver segítségével. Boros Mihály kifejtette: ezeket a babákat úgy alakították ki, hogy izzadnak, van pupillareflexük, lábszárukon ödéma alakulhat ki, adott kórkép esetén a has nehezen betapinthatóvá válik, mellkasi tünetek jelennek meg – vagyis minden baba úgy reagál, ahogy a szoftver a betegség nagyobb jellegzetességeit szimulálja. A hallgatók beavatkozásaikkal maguk tudják a tüneteket befolyásolni, például tudnak nekik intravénás injekciót adni, intubálni, sőt, a babákat lehet katéterezni is. A beavatkozásra a bábuk reagálnak, bőrszínük megváltozik, csökken a pupilla tágassága, vagy éppen helyreáll a vérkeringésük, ami a csatlakozó monitorokon is láthatóvá válik – sorolta a professzor.


A Skills-központ összesen – a fizikai és adminisztratív munkafázisokat is beleértve – mintegy négy hónap alatt készült el, az utolsó hatósági engedélyre várnak, hamarosan a hivatalos megnyitóra is sor kerül. Mind a graduális hallgatók, mind a rezidensek, szakorvos-jelöltek egyaránt hasznosíthatják a Skills-központot. Egy későbbi oktatási fázisban az oktatók majd a kontrollszobából követhetik nyomon a hallgató beavatkozásait, és nagyon objektíven lehet a teljesítményt megítélni számszerűsíthető mutatók alapján, vagy akár olyan extrém módon is, hogy életben marad-e a szimulációs baba…?


Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.