SZTE Info

A vallás szerepe az európai kulturális identitásban

Európa vallási sokszínűségéről, a vallás előtt álló kihívásokról, az európai kulturális identitásról lesz szó azon a fórumon, melyet április 25-én rendeznek Szegeden.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Kulturális identitás: a vallás szerepe Európában” – ezzel a címmel tartja meg szakmai programját a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (SZTE ÁJTK) Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete (NRTI) keretében működő EUROPE DIRECT Szeged európai uniós információs iroda. A X. Egyetemi Tavasz keretében sorra kerülő április 25-i konferenciának a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza ad otthont (Szeged, Somogyi utca 7.).

 

Az esemény rendezvény fő célja, hogy felkeltse azok érdeklődését, akiket foglalkoztat a vallások

szerepe európai kontextusban. A szervezők szerint döntő fontosságú, hogy vallási szempontból értékeljük azt a sokszínűséget, amely a tagországokban élők identitását és együttélését – túl az

európaiság hozzáadott értékén – erősíteni, meghatározni képes. A mindennapokban jelen lévő kihívásokon keresztül kívánják bemutatni a vallás mint vezérlő tényező szerepét az európai kulturális identitás meghatározásában és erősítésében

 

A rendezvény április 25-én (csütörtökön) 10 órakor kezdődik. A délelőtti részben Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a vallások szerepét elemzi a változó Európában, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) Egyház és Társadalom Bizottságának igazgatója a vallások közötti párbeszéd esélyeit taglalja, míg Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil

társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár azt vázolja, hogyan valósul meg a vallásszabadság a Lisszaboni Szerződés tükrében.

 

A konferencia az ebédszünetet követően 13 órakor folytatódik. A délutáni szekcióban két nagy témakört járnak körbe a szakértők. Sulyok Tamás ügyvéd, osztrák tiszteletbeli konzul, az SZTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszék meghívott előadója a vallás és az európai integráció összefüggéseiről, Rebecca Catto, a Coventry Egyetem Társadalmi Kapcsolatok Központ tudományos munkatársa a fiatalság integrációjáról szól. Végezetül a Vallás és társadalom: hatás-ellenhatás és társadalmi felelősségvállalás című blokkban Kelet- és Közép-Európa viszonyait Máté-Tóth András, az SZTE BTK Vallástudományi Tanszék tanszékvezető professzora ábrázolja, míg a nyugat-európai helyzetet Martin Ramstedt, a Max Planck Szociálantropológiai Intézet Jog- és

Vallástudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa ismerteti.

 

A részvételi szándékot 2013. április 23-ig az alábbi módokon lehet jelezni: www.u-szeged.hu/irsi/ed (Aktualitások, Rendezvények menüpont), ed@irsi.u-szeged.hu, 62/544-242.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.