Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
A Szegedi Tudományegyetem egyik alapvető küldetése, hogy korszerű tudással és naprakész készségekkel vértezze fel a hallgatókat, felkészítve őket a gyorsan változó munkaerőpiac kihívásaira, és modern eszközökkel, a digitalizációs trendeknek megfelelően oktasson. Ebben fontos mérföldkő a „Komplex Digitális Modellváltás – intelligens fokozatváltás” című, RRF-2.1.2-21 konstrukcióban megvalósuló projekt, amely 2022 júliusában indult és 2026 áprilisában ér véget.
A projekt céljai között szerepel a hallgatói sikeresség támogatása modern, innovatív és adatvezérelt megoldásokkal, valamint az egyetemi képzések monitorozása és fejlesztése különös tekintettel a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekre, amelyek új horizontokat nyitottak a célok eléréséhez: Az SZTE nagy hangsúlyt fektet a mesterséges intelligencia használatára többek között a hallgatók tanulmányi életútjának elemzésében és támogatásában, valamint a képzésfejlesztésben. Az új technológiák bevezetése a döntéshozatalt is valós adatokra, mérhető eredményekre építi - ennek köszönhetően az egyetem ma már több, az oktatást érintő területen sikeresen alkalmaz MI-alapú megoldásokat.
A hallgatói sikeresség támogatásának fejlesztése részletes helyzetelemzéssel kezdődött a tanulmányi előmenetelt befolyásoló hallgatói tapasztalatokról, a sikerességi mutatók alakulásáról és a szükséges beavatkozási területekről.
A helyzetelemzés során a Szegedi Tudományegyetem mellett a Soproni Egyetem és a Miskolci Egyetem adatainak ciklikus vizsgálata is lezajlott. A partnerintézmények részvétele több szempontból is rendkívül értékesnek bizonyult. Egyrészt pontosabb képet adott arról, milyen intézményi sajátosságok határozzák meg a hallgatói sikerességet, másrészt pedig lehetővé tette az aktív tapasztalatcserét és a bevált jó gyakorlatok megosztását, alkalmazását.
A hallgatói sikeresség támogatásának fejlesztésében az SZTE részéről az Oktatási Igazgatóság mellett részt vesz az Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóság, az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ, a Karrier Iroda, a Hallgatói Szolgáltató Iroda és az egyetem karai.
A vizsgálat központi kérdése a hallgatói sikeresség definiálása volt. A paraméterek meghatározását követően a szakértők egyszerre vizsgálták a rövid távú, adott félévben elért eredményeket, valamint a hosszú távú teljesítménymutatókat, amelyek a teljes képzési időszak alatt nyújtott előrehaladást tükrözik. A folyamat során az adatvédelemre kiemelten ügyelve a Neptun rendszerből kinyert, anonimizált hallgatói adatok kerültek elemzésre. A demográfiai, tanulmányi és felvételi adatok mellett olyan kiegészítő információk vizsgálata is szerepet kapott, mint a könyvtárhasználat, a mobilitási programokban való részvétel, a szakkollégiumi elhelyezés vagy az e-learning rendszerek használata. A mesterséges intelligencia tanító- és teszthalmazok összehasonlításával biztosította, hogy a modellek valós összefüggéseket tárjanak fel, és elkerüljék a fejlett algoritmusokra is jellemző statisztikai torzítást. A klasszifikációs mátrixokra épülő értékelés nagyban növelte az eredmények megbízhatóságát és mérhetőségét.
Az elemzési folyamat első ciklusa tíz év adatait értékelte, átfogó képet adva a hosszabb távú mintázatokról és a hallgatók előremenetelét befolyásoló tényezőkről. A második ciklus a modellező rendszer finomhangolásával együtt a 2023–2024-es évek adataira koncentrált, a korábbi eredmények összevetésével vizsgálva a már bevezetett intézkedések hatékonyságát. A harmadik ciklus alatt a módszertani keretek megtartása mellett, frissített adatokkal vált a modell még pontosabbá, hogy még részletesebb képet adjon a hallgatói életút alakulásáról.
A prediktív modellek esélyt kínálnak arra, hogy a képzések korai szakaszában felismerhetők legyenek a hallgatók előrehaladását akadályozó tényezők. Ez lehetőséget ad az egyetem számára, hogy célzott intézkedésekkel időben reagáljon a célcsoportok igényeire.
Az elemzés 49 653 hallgató tanulmányi előrehaladására épült, és a tapasztalatok alapján a hosszú távú modell 79,7 százalékos besorolási pontossággal képes azonosítani azokat a hallgatókat, akik számára célzott támogatást tud ajánlani az egyetem. A vizsgálat egyik legmarkánsabb következtetése, hogy a hallgató első egyetemi félévének sikeressége döntő befolyással van a hosszú távú tanulmányi eredményességre. Az elemzések kimutatták azt is, hogy az online kurzusok elvégzése pozitívan korrelál a tanulmányi sikerességgel – ez a hallgatói motiváltság egyik indikátora lehet.
A mesterséges intelligencia segítségével megkapott adatokra támaszkodva, a Szegedi Tudományegyetem Oktatási Igazgatósága 2025-ben indította el a Hallgatói Életút Programot. A program célja, hogy a hallgatók rendelkezésére álló, például a testi-lelki jóllétüket, tanulmányi előrehaladásukat, karrierkezdésüket támogató szolgáltatásokat egy csokorba gyűjtve, könnyen áttekinthető formában tegye elérhetővé, egyszerűsítve azok megismerését és elérhetőségét – bízva abban, hogy a jókor kínált és megfelelő támogatás eredményeként elkerülhetők azok a hallgatói krízishelyzetek, amelyek befolyásolják a diplomaszerzést.
A Hallgatói Életút Program tesztelése, illetve a folyamat fejlesztése három körben zajlott. Az első két körben a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar hallgatóit szólították meg célzott e-mail kampányokkal az egyetemi szolgáltató egységek. A harmadik körben már nyolc kar csatlakozott a projekthez, így több mint 4000 hallgatóhoz jutott el a támogató szolgáltatásokról szóló tájékoztatás.
A SZTEsók hallgatói nagyköveteivel, illetve a pilot alatt megkeresett hallgatók egy csoportjával folytatott fókuszcsoportos interjúsorozat azonosította a legfontosabb támogatási igényeket és fejlesztési lehetőségeket, mint például a nyelvvizsga-követelmények tisztázása, stresszkezelési technikák, időmenedzsment fejlesztése és a gyakornoki lehetőségek elérhetősége.
Hogy a segítség időben érkezhessen, a projekt részeként létrehozott Campus Iránytű honlap afféle információs háttérbázisként hat területen rendszerezi az egyetemi szolgáltatásokat. A hallgatók számára egy platformra gyűjti a tanulásmódszertani, személyes hatékonysági, pályatervezési, közösségi támogatási, tanulmányi tanácsadási és pénzügyi támogatási lehetőségeket. A felületen emellett a jogsegélyi lehetőségekről is lehet tájékozódni. Hogy könnyebb legyen az egyetemi szolgáltatások közötti eligazodás, az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ egy rövidebb és egy hosszabb kérdőívet is készített, amelyek segítenek a hallgatóknak, hogy tisztábban lássák lehetőségeiket. Az egyetem a honlapot fókuszcsoportos kutatások eredményei alapján folyamatosan fejleszti.
2026-ban az automatizált, személyre szabott hallgatói kommunikáció és támogatás elérésére fókuszáló rendszer felállítása a cél. A rendszer előnye, hogy átláthatóvá teszi a hallgató sikeresség érdekében tett lépéseseket, ha szükséges, ügyintézői beavatkozás nélkül indítja el azokat, és mérhetővé teszi a beavatkozások eredményességét. Mivel beavatkozási és visszajelzési pontokat is tartalmaz, a kommunikáció jól szervezett módon, személyes jellegét is megőrzi.
A tervezett fejlesztések között szerepel komplex Power BI dashboardok kialakítása a félév eleji és végi hallgatói adatok elemzéséhez, és ezek alapján a korai támogató lépések megtételéhez. Hosszú távon a rendszer továbbfejlesztése új hallgatói szolgáltatási ágak bevezetésével, az adatbetöltés automatizálásával és további kommunikációs csatornák integrálásával folytatódik.
A sikeres hallgatói életút támogatása, a személyre szabott hallgatói támogatások fejlesztése mellett a mesterséges intelligencia az egyetemi képzések feltérképezésében is segített az elmúlt években. Az SZTE képzéseinek új szempontú vizsgálata, amely a képzési kimeneti kompetenciák teljesülése mellett a munkaerőpiaci trendekkel való összhangot is méri, megnyitja az utat a tudatosabban felépített, rugalmasabb és globális munkaerőpiaci nézőpontból is érthetőbb képzések előtt.
A szintén a Komplex Digitális Modellváltás – intelligens fokozatváltás projekt keretein belül megvalósult vizsgálat azt kutatta, hogy a tantárgyleírásokban szereplő kompetenciák mennyire fedik le az európai munkaerőpiac elvárásait, hiszen az európai munkaerőpiaci szereplők egyre inkább keresik a készség alapú kompetenciákat is a toborzási folyamataik során. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a pilotban résztvevő szegedi képzések döntő többsége megfelelően adja át az elvárt ismereteket, és egyre hangsúlyosabban jelennek meg a készség- és attitűdfejlesztő elemek is egyetemünk oktatási gyakorlatában.
A projekt során a vizsgált szakokon oktató kollégák számára szervezett workshopokon osztották meg tapasztalatokat és határozták meg a szakok lehetséges fejlesztési irányait. Az egyeztetések rávilágítottak arra, hogy az attitűd- és készségfejlesztő módszerek tudatosabb összehangolása, valamint a technológiai tudatosság erősítése további lehetőségeket rejtenek a képzések fejlesztésében. Az Oktatási Igazgatóság további célja, hogy ezt a módszert az egyetemi képzésfejlesztési folyamatokba szervesen integrálja.
A képzések vizsgálata felvetett egy olyan innovatív eszköz iránti igényt, amely a hallgatók által megszerzett kompetenciákat strukturált, a HR-folyamatokban is használható formában jeleníti meg, és amely nem csupán a hazai, hanem a külföldi elhelyezkedést is megkönnyíti az SZTE hallgatói számára.
Mivel a Szegedi Tudományegyetem 2025-ben nagyszabású kutatást indított a képzési portfólió munkaerőpiaci relevanciájának erősítésére, a Skill-útlevél elnevezésű kezdeményezés logikusan találta meg helyét a képzések vizsgálatával összhangban. Az SZTE célja, hogy az egyetemi képzések még szorosabban illeszkedjenek az európai és hazai munkaerőpiac aktuális elvárásaihoz, támogatva ezzel a hallgatók sikeres pályakezdését. A kutatás keretében mintegy 40 000 kurzus AI-alapú kompetencia-térképezését végzik el. A Skill-útlevél kezdeményezés 2026-ban folytatódik, tovább erősítve a Szegedi Tudományegyetem elkötelezettségét a hallgatói sikeresség és a munkaerőpiaci relevancia iránt.
A mesterséges intelligencia által támogatott kezdeményezések egy olyan jövő felé mutatnak, amelyben a hallgatói sikeresség nem a véletlenen múlik, hanem egy tudatos, adatvezérelt és innovatív rendszer eredményeként valósul meg az SZTE-n. Az RRF-2.1.2-2 pályázathoz kapcsolódó kezdeményezések bizonyítják, hogy az oktatás megújítására nem pusztán technológiai korszerűsítésként tekint a Szegedi Tudományegyetem, hanem egy olyan stratégiai szemléletváltásként is, amelyben a mesterséges intelligencia, a digitális infrastruktúra és a támogatási rendszer egymást erősítve éri el a kitűzött célokat: hogy a hallgatók már a tanulmányaik megkezdésétől kezdve személyre szabott, holisztikus szemléletű és hatékony támogatást kapjanak, és olyan képzéseken tanuljanak, amelyek kiváló belépési lehetőséget nyújtanak a munkaerőpiacra.
Ez a komplex, de mégis koherens megközelítés teszi a Szegedi Tudományegyetemet a hazai felsőoktatás egyik leginnovatívabb szereplőjévé: az egyetem nem csupán reagál a gyorsan változó munkaerőpiaci és társadalmi elvárásokra, hanem alakítja az oktatás jövőjét, európai szinten is versenyképes megoldásokat létrehozva. A folyamatos fejlesztésbe ágyazott MI alapú kutatás használata, az oktatók és a hallgatók aktív bevonása, valamint a széleskörű szakmai együttműködések mind egy olyan haladó, intelligens egyetemi infrastruktúrát formálnak, amelyben minden eszköz adott ahhoz, hogy a hallgatók magabiztosan, tudatosan és sikeresen építsék életútjukat.
SZTE Oktatási Igazgatóság
A fejlesztések megvalósulását az RRF-2.1.2-21-2022-00012 azonosítószámú, Komplex Digitális Modellváltás – intelligens fokozatváltás projekt támogatja.
