SZTE Info

OTDK_kerekasztal_resztvevok

Sajtóközlemény - Új alapítvány mutatkozott be az orvosi OTDK nyitányán

A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány a szegedi tudományos élet feltételeinek javításáért, a kutatói utánpótlás-nevelés segítéséért jött létre, a tehetséggondozásban szorosan kapcsolódva a tudományos diákköri mozgalomhoz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kedves Kolléga,

Alább olvashatják és mellékelten is csatoltuk az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Szekciója és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány közös rendezvényéről tudósító sajtóanyagot.

Felmerülő kérdés esetén állok rendelkezésre a 06-20-473-6963-as telefonszámon, vagy a press@szentgyorgyi75.com e-mail címen.


Új alapítvány mutatkozott be az orvosi OTDK nyitányán


A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány a szegedi tudományos élet feltételeinek javításáért, a kutatói utánpótlás-nevelés segítéséért jött létre, a tehetséggondozásban szorosan kapcsolódva a tudományos diákköri mozgalomhoz.


A XXXI. OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekcióját 2013. április 2–5. között a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi, Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi, illetve Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara közösen rendezi meg. 66 tagozatban 24 intézményből/karról csaknem 500 résztvevő fiatal képviseli Szegeden a felsőoktatás jövőjét, a szorgalmat és a tehetséget. A konferencia díszvendége Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus tartotta az OTDK orvos és egészségtudományi szekciójának nyitóelőadását.
A kitüntetett kutató élénk párbeszédet folytatott a jelenlévő hallgatókkal és egy kerekasztal-beszélgetésen – többek közt – a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások JövőjéértAlapítvány elnökével, Varró Andrással, illetve az SZTE rektorával, Szabó Gáborral és három fiatal kutatójelölttel tárgyalt a tudomány jövőjéről, illetve arról, milyennek kell lenniük a jövő tudósainak. Bert Sakmann hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy egy kutató jó ötletekkel rendelkezzen, emellett kíváncsi legyen és kitartó. Az érdeklődést pedig a kísérletekkel lehet leginkább felkelteni. Kifejtette: hazájában, Németországban kiemelt támogatást kapnak a tudományok. A kerekasztal-beszélgetésen – többek közt – megfogalmazódott az igény: jobban támogassák a hazai tudományos kutatásokat. Varró András szerint elsőként a tanári szakma presztízsét kellene emelni, hiszen ők teremtik meg az alapokat a tudományok iránt érdeklők számára. Szabó Gábor úgy véli: az egyik legfőbb probléma, hogy a fiatalok többsége itthon nem látja a jövőt a tudományos munkában; sokan közülük külföldön próbálnak érvényesülni.
A diákköri seregszemlén bejelentették: megalakult a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, amelynek rövid távú célja, hogy minden évben egy kiemelkedő konferencia színvonalát növeljék úgy, hogy Nobel-díjas tudósokat hívnak Szegedre. Hosszabb távon a helyi orvosbiológiai kutatások, majd más tudományterületek feltételrendszerét kívánják javítani ösztöndíjak, kutatói és egyéb díjak alapításával. Elkötelezettek a tehetségek itthon tartása mellett is. Életre hívták a Szent-Györgyi Talentum Díjat, melyet 500 ezer forint támogatással minden esztendőben az a 35 éven aluli kutató nyerhet el, kinek Szeged végzett kutatómunkája, publikációja a legnagyobb tudományos visszhanggal járt. Az elismerést idén a Nobel-díjas Bert Sakmann adja át.


A hivatalos sajtóközlemény itt letölthető

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.