SZTE Info

SZTE KKK – párhuzamos interjúk I.: Osvay Károly

November 30-án zárult a több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ uniós projekt. Az öt nagy tudományos-kutatási alprogram vezetőjével vettük számba az elért eredményeket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

osvay károlyA Szegedi Tudományegyetemen folyó alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítésére törekedve közös kutatócsoportokat hoztak létre a karok és az intézetek az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) keretében, ahol öt nagy alprogramba szerveződve folyt a tudományos munka. A 2010. július 1-jétől 2012. november 30-áig tartó (95 százalékos uniós támogatási intenzitású, több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű) KKK-projekt a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén növelte az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességét. Az 1. számú (Szuperlézer) alprogramot Osvay Károly, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense irányította.

 

Melyek voltak az ön által koordinált alprogram előzményei, milyen korábbi tudományos, szakmai együttműködések léteztek az abban érintett szakemberek között?

Az alprogram létrejöttét a szegedi „szuperlézer”, azaz az ELI-ALPS nemzetközi kutatóközpont 2015 végén esedékes átadása és az ott kezdődő tudományos munka inspirálta. Azt a célt tűztük ki, hogy a Szegedi Tudományegyetem különböző karain és egységein belül már eddig is nemzetközi együttműködésekben végzett kutatások irányát az ELI-ALPS-ban tervezett kutatásokhoz igazítsuk. Sőt, ezentúl, ahol lehet, olyan kutatásokat kívántunk elvégezni, amelyek akár hozzájárulhatnak az ELI-ALPS tudományos berendezéseinek megvalósításához is.

Az alprogramon belüli témák és tudományos szakemberek közt a KKK-pályázati munka megkezdése előtt is komoly, bár többnyire projektvezérelt tudományos együttműködés folyt. Tipikusan egy-egy mérésre, illetve egy-egy kutatási pályázat végrehajtására jöttek létre ezek a kapcsolatok. Elsősorban a TTIK Fizikus Tanszékcsoport tanszékeire lehet utalni ebben a vonatkozásban, kibővítve a Fizikai Kémia Tanszékkel, valamint az ÁOK Radiológiai, illetve Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájával.


Körülbelül hány fő vett részt az alprogram munkájában?

Hozzávetőlegesen 82 fő vállalt szerepet az 1. számú alprogram munkájában.


Melyek voltak a legfontosabb kutatási irányok, területek az alprojektben, illetve melyek voltak a legkiemelkedőbb tudományos eredmények?

Öt fő területre koncentráltunk a tudományos munka során, ezeken belül számos területen folytak kutatások. Elsőként az ELI lézerhez kapcsolódó diagnosztikai módszerek kutatását kell megemlítenem. Itt (1.1) ultranagy intenzitású lézerimpulzusok spektrális fázisának, szögdiszperziójának és kontrasztjának mérését végeztük. Ultrarövid impulzusok hordozó-burkoló fázisának (CEP) mérésére szolgáló csak lineráis optikai elemeken alapuló módszer továbbfejlesztésével kísérletileg is bizonyítottuk, hogy az eljárással – a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható eszközökkel ellentétben – tetszőleges impulzusok mérhetők. Megmutattuk, hogy ezen, az eddiginél jóval egyszerűbb módszerrel is hatékonyan lehet femtoszekundumos lézerimpulzusok CEP-jét stabilizálni. Emellett (1.2) optikai elemek megelőző monitoring rendszerének kialakítására törekedtünk: különböző módszerekkel mértük az optikai roncsolási küszöböt.

Második célterületünk a lézerimpulzusok alkalmazása volt. Lágy-röntgen fényimpulzusok időbeli és spektrális fázisának mérése jelentette az első irányt ezen belül. A THz tér jelenlétében történő magasrendű harmonikusok keltését vizsgáltuk modellszámítás segítségével. Először a lézer terével kombinált térben elhelyezkedő egyetlen nemesgázatom optikai ionizációja, majd az elektron reabszorpciója révén létrejött sugárzást vizsgáltuk, majd számításainkat kiterjesztettük a makroszkopikus hatás (kiterjedt közegben fázisillesztés) figyelembe vételére is. Ezenkívül időben és térben bontott ultragyors spektroszkópia anyagtudományi és biológiai vizsgálatokra fókuszáltunk. Diffraktív optikában és bioszenzorikában alkalmazható, mikrométeres, szubmikrométeres felületi struktúrák készítésre alkalmas eljárásokat kutattunk fel, fejlesztettünk ki, ezekkel kapcsolatos vizsgálatokat terveztünk meg. Végezetül elméleti és kísérleti vizsgálatok alá vetettük a lézerek anyagtudományi alkalmazását.

A harmadik nagy területet az atomi rendszerek erős lézertérben történő kvantumos viselkedése jelentette. Itt félklasszikus és relativisztikus modelleket alkalmaztunk elektronemisszióra. Analitikus módszert dolgoztunk ki véges szélességű, de elhanyagolható vastagságú zárt félvezető gyűrűkben mozgó elektronok spinfüggő dinamikájának meghatározására konstans és oszcilláló külső elektromágneses mező által vezérelt erősségű spin-pálya kölcsönhatás esetére. Emellett elektronemisszióra vonatkozó kvantummechanikai módszereket dolgoztunk ki. A kvantumos összefonódottságot is vizsgáltuk erős lézertérben történő ionizáció során. Szintén kutattuk a rövid hatótávolságú ütközési kölcsönhatás nyomán létrejövő kvantummechanikai összefonódás létrejöttét és időbeli fejlődését.

A negyedik kiemelt vizsgálati célunk a nagy intenzitású, rövid impulzusú KrF lézererősítők fejlesztése volt. Kisüléssel gerjesztett erősítők kutatására-fejlesztésére törekedtünk. Méréseink azt igazolták, hogy az elektromos térerősséggel párhuzamos irányban az eloszlás homogén és stabil, az arra merőleges irányban keskeny, erős és lövésről lövésre változó maximumot mutat. Ez utóbbi eloszlás térbeli paraméterei és stabilitása kritikus függvénye a preionizációnak és az elektródák profiljának. A KrF erősítő lánc kontrasztjának növelése során megállapítottuk, hogy a nagy intenzitású lézerrendszerek fontos értékmérője a nyaláb időbeli és térbeli minősége. Ennek javítása érdekében kifejlesztettünk egy új eljárást, az úgynevezett nemlineáris plazmaszűrőt.

Végezetül az ötödik fontos vizsgálati körbe a lézerek és másodlagos sugárforrások orvosi alkalmazásait és a hadronterápiát vontuk be. Sejtkultúrák besugárzását és a besugárzás okozta elváltozások vizsgálatát végeztük el. Szakembereink kutatták a patkányok kis volumenű agybesugárzás hatására bekövetkező viselkedését, tanulásváltozását, valamint MRI- és szövettani morfológiai változásokat. Speciális immobilizáló eszközöket is fejlesztettünk hadronterápiához.

 

Milyen alapkutatási területeken sikerült előrelépniük az ipari megvalósítás, a mindennapi hasznosítás irányába, illetve melyek kecsegtetnek ilyen reményekkel?

Az 1.1 kutatási program keretén belül egy szabadalmat nyújtottunk be. Várható, hogy az 1.2 program keretén belül megkezdett munkánk szintén ipari hasznosítást eredményez majd.

 

Milyen elképzelések, lehetőségek vannak a megkezdett kutatások, munkák folytatására?

További pályázatokat akarunk beadni a következő időszakban. Jelenleg három pályázatunk nyert, melyek a téma folytatásának tekinthetőek: ezek a TÁMOP 422A, az OTKA PhD és az FP7.


Volt-e esetleg bármiféle szakmai kapcsolatuk, együttműködésük más alprogramokkal, s ha igen, miben állt ez?

Az SZTE KKK TÁMOP-pályázat más alprogramjával nem alakítottunk ki kutatási együttműködésünkt.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Az SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet (KÖVI) szervezésében
    Program:
    9.15 Érkezés, regisztráció
    9.30 Köszöntőt mond: Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese
    9.35 dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatainak használhatósága a köznevelési rendszer fejlesztésében, a rendszer jövője
    10.15 Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer hatása az intézményi fejlesztésre, szervezetre, pedagógiai folyamatokra
    10.50 kávészünet
    11.15 Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma): Szakértőként az iskola élén
    11.30 Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója: A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértők szerepviselkedése, a személyiségfejlődés mélyítésének lehetséges irányai
    12.15 dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója: A KÖVI hozzájárulása a tanfelügyeleti és pedagógusminősítő szakemberek fejlődéséhez
    12.30 Kérdések-válaszok, kötetlen tapasztalatcsere, kedvezményes beiratkozási lehetőség az SZTE KÖVI szakvizsgás képzésére
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
  • január 24.
    10:00 - 13:00