SZTE KKK – párhuzamos interjúk IV.: Kovács Kornél

A Szegedi Tudományegyetemen folyó alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítésére törekedve közös kutatócsoportokat hoztak létre a karok és az intézetek az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) keretében, ahol öt nagy alprogramba szerveződve folyt a tudományos munka. A 2010. július 1-jétől 2012. november 30-áig tartó (95 százalékos uniós támogatási intenzitású, több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű) KKK-projekt a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén növelte az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességét. A 4. számú (Környezettudomány, energetika) alprogramot Kovács Kornél, az SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára irányította.

Melyek voltak az ön által koordinált alprogram előzményei, milyen korábbi tudományos, szakmai együttműködések léteztek az abban érintett szakemberek között?

Több kutatócsoport korábban is együttműködött, például a földrajzosok és ökológusok, a Mérnöki Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar a megújuló energiával foglalkozó szakemberei, a TTIK-n belül a vegyészek és biológusok, de ezek eseti, kétoldalú és általában rövid kapcsolatok voltak.

Körülbelül hány fő vett részt az alprogram munkájában?

Legalább 25-30 oktató és 70-80 hallgató kapcsolódott be a munkába. A 4. alprogram volt a legsokoldalúbb abban a tekintetben, hogy ebben 4 kar oktatói-kutatói vettek részt.

Melyek voltak a legfontosabb kutatási irányok, területek az alprojektben, illetve melyek voltak a legkiemelkedőbb tudományos eredmények?

A főbb kutatási irányok között a klímaváltozás-kutatást (vezető: Rakonczai János professzor, résztvevők: TTIK Földrajzi és Földtani, valamint Biológus Tanszékcsoport), a szennyezések ártalmatlanítását (vezető Erdőhelyi András professzor, résztvevők: TTIK Kémiai Tanszékcsoport, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar), a környezet-egészségügyi kutatást (vezető: Kemény Lajos professzor, résztvevő: Általános Orvostudományi Kar), valamint a megújuló energiák kutatást (vezető: Kovács Kornél professzor, résztvevők: TTIK Biológus és Kémiai Tanszékcsoport, Mérnöki Kar) említhetem.

Több területen is születtek fontos eredmények, gyakorlatilag mind a négy kutatási irány büszkélkedhet ilyennel. A globális klímaváltozás hazai hatásaival foglalkozó kutatásokat emelném ki az első területről. A második területen az új fotokatalizátorok és vezető polimerek kutatása hozott szép eredményeket. A harmadik területen jelentős elméleti eredmények születtek, amelyek a jövőben a bőrtumorok diagnosztikájában is hasznosíthatók lesznek. Végezetül a negyedik területen elméleti és gyakorlati eredményeket is produkáltak a tudósok.

Milyen alapkutatási területeken sikerült előrelépniük az ipari megvalósítás, a mindennapi hasznosítás irányába, illetve melyek kecsegtetnek ilyen reményekkel?

A biogáztermelő folyamat biotechnológiai intenzifikálásával kapcsolatos eredményekből benyújtott és elfogadott nemzetközi szabadalmat az SZTE 2012-ben értékesítette, egy német biogáztechnológia-szállító világcég vette meg.

Milyen elképzelések, lehetőségek vannak a megkezdett kutatások, munkák folytatására?

A témákban beadott további pályázataink közül csak a harmadik Kutatási terület nyert további támogatást (TÁMOP). A többiek csak a töretlen optimizmusukban reménykedhetnek és – mint mondják –a remény hal meg utoljára.

Volt-e esetleg bármiféle szakmai kapcsolatuk, együttműködésük más alprogramokkal, s ha igen, miben állt ez?

Kemény Lajos professzor csapata az egészségügyi alprogrammal is kooperált.

SZTEinfo