SZTE Info

Szél Éva professzor asszonyra emlékeztek az ETSZK-n

Konferenciával emlékezett meg egykori főigazgatójáról az ETSZK. Az április 25-én rendezett Szél Éva-emléknapon 12 előadó mutathatta be kutatásra alapozott tapasztalatait a „Nők – egészség, család és munka” témakörben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMGP3946 Nagy örömünkre szolgál, hogy idén először nemcsak szegedi hallgatók vesznek részt a konferencián, hanem az ország több pontjáról, összesen 11 intézményből, oktatási egységből érkeztek előadók a rendezvényre – mondta el köszöntő beszédében Barnai Mária, az SZTE ETSZK dékánja. A Szél Éva-emléknapon a kar egykori főigazgatója oktatói, képzésfejlesztői és tudományos, valamint vezetői munkásságának állítottak emléket. A szervezők célja, hogy fenntartsák és erősítsék a tudományosan megalapozott professzionális munkavégzést, a mindig többre és jobbra törekvés kultúráját.

 

– Az idei évben az emléknap keretében „Nők – egészség, család és munka” címmel szerveztük a tudományos konferenciát, amelyre elsősorban hallgatók jelentkezését vártuk. Az egyetemisták a konferencián lehetőséget kaptak az aktuális témakörben, kutatásra alapozott tapasztalataik bemutatására – hallottuk Bársonyné Kis Klárától. Az Egészségmagatartás és -fejlesztés Szakcsoport csoportvezető mestertanárától megtudtuk: a rendezvényt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezete támogatta.

 

IMGP3975A hallgatói előadások mellett három meghívott oktató is ismertette kutatását: Csabai Márta, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet Személyiségklinikai és Egészségpszichológiai Tanszékének vezetője a nemi sztereotípiák szerepéről beszélt a betegséggel kapcsolatos reprezentációk és viselkedés alakulásában. Molnár Regina tanársegéd az SZTE Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet képviseletében a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet és az SZTE Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet közös kutatását mutatta be. Valamint az eddigi tudományos eredményeik mellett ismertette a Gyógyító Nőkért Alapítvány tevékenységét is, amely a segítő foglalkozást folytató nők számára kíván fórumot teremteni, és prevenciós tevékenységeket szervezni azért, hogy munkájukat egészségesebben végezhessék.

 

A konferencián a New York-i College of Nursing egyetem professzora, Michele Goldzieher Shedlin is részt vett. Az orvos-antropológus professzor asszony az SZTE Fogorvostudományi Kar meghívására Fulbright-ösztöndíj keretében tartózkodik Szegeden. Előadásában Mexikóban és az amerikai-mexikói határon reproduktív korú nők körében végzett kvalitatív kutatásának eredményeit mutatta be. Kutatása elsősorban a tudás és a hit a testkép kapcsolatát, illetve az egészségmagatartást befolyásoló kulturális tényezők vizsgálatára terjedt ki. Eredményei nemzetközi szinten hatással vannak a gondozás, az egészségügy és az egészségügyi szakemberek képzésére, munkájára egyaránt.

 

A konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 számú, az „SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával” projekt keretében valósította meg.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.