Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Az állat nem ember, nem ugyanazok az igényei” – a szegedi Szabadegyetem április 10-i estjén haszonállataink igényeiről és helyes tartásáról tartottak előadást.
A Szabadegyetem–Szeged soron következő, április 10-ielőadását Mikó Józsefné Jónás Edit tartotta, aki az SZTE hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karának adjunktusa. A szakembert gyerekkorától kezdve állatok vették körül, így hamar szívügyévé váltak a ház körüli állatok. A haszonállatok tenyésztését illetően pedig gyakorlati tapasztalatokat is szerzett. Előadásának témája éppen ezért a haszonállatok helyes tenyésztése és védelme volt.
Az, hogy valaki szereti az állatokat, még nem jelenti, hogy helyes körülményeket tud nekik biztosítani. Ezzel indokolta az adjunktus asszony az állattartási körülmények megismerésének fontosságát. Ezt követően definiálta, mit tekinthetünk állatvédelemnek, és mi tartozik ide. Fontos, hogy az emberek igyekezzenek megóvni az állatot a fájdalomtól és a szenvedéstől, mert a boldog állat nyugodt, egészséges, jól táplált. Idevág a címben szereplő kettősség is: a jólét és a jóllét. Előbbi jó környezetet jelent, amely esetén az ember vagy az állat jól érzi magát, míg utóbbi a jó közérzetre vonatkozik, azaz jól van, boldog. A kettő nem egészen ugyanaz – szögezte le.
Az előadó rámutatott, hogy napjainkban főleg a kutyákat és macskákat övezi egyfajta kultikus divat, őket védjük kiemelten, ők szerepelnek a figyelemfelhívó reklámokban is. A média sokszor hatásvadász, pedig fontos véleményformáló szerepe van. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az emberek átesnek a ló túloldalára. A túlzott védés, a vegetáriánus életmód elharapódzása szintén káros hatással lehet mind a haszonállatok, mind az emberek életére.
– Fel kell ismerni az állatok panaszait! – ezzel a mottóval fejezte ki Mikó Józsefné, hogy meg kell tanulni felismerni egy egészségtelen állatot a kinézetéről vagy viselkedéséről. Ahhoz pedig, hogy ebből tananyag lehessen, előbb kutatásokat kell végezni. Ezt követően képekkel tesztelte a hallgatóságot, vajon felismerik-e a jól táplált szarvasmarhát, illetve mire következtetnek egy-egy bemutatott viselkedésminta alapján.
Ahogy egy régi mondás is tartja: a jó gazda szeme hizlalja az állatot. Azaz a gondosság, az odafigyelés nem áll távol a józan gazdasági érdektől, sőt összetartoznak. Az a tehén, amelyet nyugodtan, stressz nélkül terelnek fejésre, sokkal több tejet ad. A jelenlévők azonban láthattak képi bizonyítékokat is a rossz állattartásra. Túlzsúfolt baromfiketrecek, miniatűr ólok, szalmamentes istállók: ez minden, csak nem erkölcsös és gazdaságos! Szó esett arról is, hogy a különböző haszonállatokra milyen állatvédelmi szabályok vonatkoznak, valamint hogyan érdemes a szállításukról gondoskodni.
A téma lezárásaként az adjunktus asszony visszatért a címhez, és kiemelte, hogy definíció szempontjából mennyire különböznek, ám ahhoz, hogy mind a gazda, mind az állat jól járjon, szükség van mind a jólétre, mind a jóllétre.
Őszi Tamás
