Rétisasok, szintetikus drogok és természetes fertőtlenítők a biológiai OTDK-n

– Összesen 217 dolgozat versenyez a biológiai szekcióban, és mind igen színvonalas, ezért nehéz lesz a zsűritagok dolga – árulta el az u-szeged.hu-nak az április 3-i tagozati ülések kapcsán Vágvölgyi Csaba, az SZTE TTIK Mikrobiológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki a szekció ügyvezető elnökeként vesz részt a verseny lebonyolításában. – Vannak szélesebb körben művelt tudományterületek, melyekre több dolgozat érkezett be, de az OTDK ugyanakkor nagyon jó alkalom arra, hogy a kevésbé populárisabb témákat is népszerűsítsük – tette hozzá. A professzor kiemelte továbbá, hogy a dolgozatok témái szorosan kötődnek a mindennapok problémáihoz. Akadt olyan versenyző, aki a szintetikus drogok memóriára gyakorolt hatását vizsgálta, míg egy másik arra kereste a választ, hogyan befolyásolják egyes gyógyszerhatóanyagok az alvászavart, s volt olyan hallgató is, aki a fuzáriumos, toxint termelő gombák elterjedését térképezte fel kukoricatermő területeken.

Nemesházi Edina, a Szent István Egyetem biológia mesterszakos hallgatója szintén egy nehéz, ám annál fontosabb téma bemutatására vállalkozott az Evolúció és populációgenetika tagozaton: a magyarországi rétisas-populáció történetét követte nyomon. – A rétisasok érdekes kérdésnek számítanak, mert az 1970-es években nagyon eltűntek, vagyis kevesebb mint tíz költőpár élt itt. Mostanra azonban újrakolonizálódtak, a mai hazai állomány több mint kétszáz költőpárból áll – összegez Edina. A populáció csökkenésének egyik legfőbb oka szerinte a perzisztens, azaz a hosszú távon, változatlan állapotban fennmaradó növényvédő szerek mezőgazdasági használata volt. A DDT vagy a PCB szerek neve például mindenki számára ismerősen csenghet. – Ezek olyan mérgek, melyek az emlősök és a madarak szervezetét is károsítják, és ráadásul le sem bomlanak több tíz éven keresztül. Szerencsére ezeket a szereket azóta betiltották, és a természetben is bomlásnak indultak, valamint a rétisasok védelméről is megszületettek a megfelelő döntések” – mondja a versenyző. Hozzáteszi azonban, hogy bár a populáció később növekedni kezdett, a növényvédő szerek hatására a Tisza menti területekről a faj akkor teljesen eltűnt. Dolgozatában populációgenetikai vizsgálatai során végül arra a következtetésre jutott, hogy a terület valószínűleg a dél-dunai költőállományokból származó egyedekkel töltődhetett fel ismét.

A Mikrobiológia I. tagozaton versenyez Kerekes Erika-Beáta, aki tavaly végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, és most Szegeden PhD-hallgatóként tanul. Az OTDK-n egy olyan témával indul, melyhez a szükséges kísérleteket a Balassi Intézet háromhónapos ösztöndíjának köszönhetően már Szegeden végezhette. – Illóolajok antimikrobiális hatását vizsgáltuk, mellyel a felületfertőtlenítés hatékonyságát és az ételek eltarthatóságának növelését próbáljuk elérni. Ez főleg az élelmiszeriparban lenne jelentős, hiszen arra teszünk kísérletet, hogy kikerüljük a szintetikus fertőtlenítőszerek használatát, és azokat természeteses anyagokkal helyettesítsük” – foglalja össze kísérleteinek lényegét. Szintetikus fertőtlenítőszerek helyett különböző illóolajokat, így például a citrom, a boróka, a majoránna vagy a muskotályzsálya fő komponenseit használták. Az eredmények biztatóak: úgy tűnik, hogy ezek az anyagok potenciálisan jó felületfertőtlenítőkként használhatóak majd a közeljövőben, valamint alkalmasak lesznek arra is, hogy az ételek eltarthatóságát növeljék velük. Mind közül a leghatékonyabbnak a majoránna bizonyult. – Az élelmiszerek esetében az a célunk – osztja meg velünk végül a TTIK PhD-hallgatója –, hogy minél kisebb mennyiségben és koncentrációban tudjuk használni az illóolajokat, miközben továbbra is gátoljuk a baktériumok szaporodását, de nem módosítjuk az ételek szagát és ízét”.

A tagozati ülések április 3-án délután öt órára zárultak le, a XXXI. OTDK Biológiai Szekciójának eredményeit április 4-én délelőtt ünnepélyes díjátadón ismertetik a Forrás Hotelben.

Hegedűs Gabriella

A rendezvény a „TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0035, Tudományos eredmények elismerése és disszeminácója a Szegedi Tudományegyetemen” program támogatásával valósult meg.

Kapcsolódó cikkek:

Elkezdte munkáját az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciója

Új alapítvány mutatkozott be az orvosi OTDK nyitányán

Megérkezett a Nobel-díjas Bert Sakmann – nyit a XXXI. OTDK két szekciója

Néptáncgála köszönti Szegeden a Nobel-díjasokat és az OTDK-t

Befejezte munkáját a XXXI. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciója

A horgászattól a kábítószer-kereskedelemig a jogi OTDK-n

Mezey Barna: a legkiválóbb tudást hozzák el az OTDK-ra

Szendrő Péter: a TDK-mozgalom neveli az új nemzedéket

Az elitképzés és a minőség fontosságáról szólt a felsőoktatási államtitkár

Szegeden kezdődött el a XXXI. OTDK