Negyven határon túli magyar tehetség konferenciája Szegeden

A Márton Áron Szakkollégiumok (MÁSZ) kifejezetten határon túli magyar egyetemistákat karolnak fel, a Balassi Intézet a kulturális szakdiplomácia és ösztöndíjak gondozása mellett a határon túli magyar hallgatók magyarországi tanulmányainak elősegítésére tart fenn szakkollégiumi rendszert.

Tehetségek és kutatók

Hógenburg Tamás, a Márton Áron Szakkollégium igazgatója a rendezvényen elmondta, az Emberi Erőforrások Minisztériummal közösen hirdetnek meg pályázatokat, melyeknél vagy lebonyolítóként, vagy közreműködőként lépnek fel, mint például a miniszteri ösztöndíjak vagy az úgynevezett tehetséggondozó és kutatói szakkollégiumi programok. A határon túli hallgatók számára szülőföldi szakmai gyakorlatokat is szerveznek, hogy segítsék a diákok visszailleszkedését az otthoni szakmai környezetbe. A tehetséggondozó szakkollégiumot a kutatói programjuk „előszobájaként” hirdették meg, idén először mindkettőt módszertani konferenciával kezdték, majd a tehetséggondozó szakkollégium programban egy hallgatói szimpóziummal folytatták, ahol a fiatalok beszámolhattak a kutatási eredményeikről. Az igazgató hangsúlyozta, ez igen jó alkalom a fiatal leendő kutatók közötti kapcsolatépítésre is.

A kutatói vonalon a módszertani konferenciát workshop követi, melyen a felkészülést segítő tutorok ellenőrizhetik a résztvevők haladását, majd egy zárókonferencián adnak elő a kutató fiatalok. A MÁSZ-hoz Budapesten két, vidéken három kollégium tartozik, az egyik pesti intézmény határon túli magyaroknak szóló tíz hónapos felsőoktatási előkészítőket is szervez. A Balassi Intézet saját szakkollégiumában pedig többek között hungarológia és műfordítóképzés is folyik. Az igazgató arról is beszélt, a Márton Áron Szakkollégium nem csak a tehetséges és kutatni vágyó fiatalokat karolja fel, egyéb programjaival mindenkinek szeretnének kínálni valamit, ezért többek között író-olvasó-találkozókat, sportprogramokat, illetve tanulmányi kirándulásokat is szerveznek.

Két szekció, negyven előadó

Kanyári József, a szegedi Márton Áron Szakkollégium igazgatója elmondta, a tehetséggondozó programban a Balassi Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma olyan pályázatot írt ki, amire már komoly eredményekkel rendelkező, határon túli magyar hallgatók jelentkezését várták. Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért helyezések, tudományos publikációs, illetve jó tanulmányi eredmények mind pontot jelentettek az elbírálásnál. 120 pályázat érkezett, ebből 40-en kaptak ösztöndíjat, melynek összege 10 hónapra 200 ezer forint. A 40 ösztöndíjas előadót kérték fel a szegedi szimpóziumra, akik két szekcióban adtak elő, a humán szekcióban 21, a természet- és egészségtudományi szekcióban 19 prezentációt hallhattak a résztvevők – magyarázta az igazgató. Az ösztöndíjas határon túli magyar diákok olyan magyarországi nagy egyetemi központok hallgatói mint a Szegedi Tudományegyetem vagy a Debreceni Egyetem, de érkeztek előadók például a révkomáromi Selye János Egyetemről, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemről vagy az Ungvári Nemzeti Egyetemről is. Az igazgató kijelentette, nem kétséges, hogy az itt ösztöndíjat szerzett hallgatók nagy része doktori képzésben folytatja majd tovább tanulmányait.

Az első ilyen hallgatói konferenciát februárban tartották Budapesten, valamint a kutatói ösztöndíj nyertesei pedig március elején Debrecenben gyűltek össze. Kanyári József arról is beszélt, fontosnak tartja, hogy a tehetséges hallgatók időről időre bemutathassák kutatási eredményeiket, ezért a szegedi Márton Áron Kollégium az SZTE Tehetségpont támogatásával minden évben rendez legjobb hallgatóinak egy olyan napot, mikor tevékenységükről előadást tarthatnak.

Érvényesülni segít

Badó Attila, a rendezvényt támogató Szegedi Tehetséggondozó Tanács elnöke, az SZTE Tehetségpont vezetője köszöntőjében úgy fogalmazott, a konferenciával a hallgatók tudományos pályájukra készülnek. Hozzátette: a különböző felvételiknél gyakran éppen a prezentáció okoz gondot, azaz annak előadása, hogy mit tudnak. Éppen ezért is fontos alkalom a jelenlegi szimpózium arra, hogy bemutassák ezt a képességüket, ami az elhelyezkedésnél is majd rendkívül fontos lesz, valamint szűkebb kutatási területüket. Több éve rendeznek határon túli magyar résztvevőkkel tehetséggondozó konferenciát Szegeden. A professzor azt is felidézte, tavaly Kanyári József vehette át tehetséggondozó tevékenységéért a Tehetségpont Pro Talentis Díját, az egyetem ezzel is szeretné megbecsülni azt a fontos munkát, ami az igazgató végez. A hamarosan kihirdetendő Kiválósági lista programjával pedig azokat a hallgatókat kívánja motiválni az SZTE Tehetségpont, akik az átlagnál többet nyújtanak – a konferencián is több olyan pályázó vett részt, akiknek helye van az egyetemi kiválósági rangsorban – zárta gondolatait a professzor.

A témák palettája igen széles volt, a művér előállításától a gyermekbetegségek elleni oltások lehetséges mellékhatásain át Kárpátalja történetírásáig hallhattak érdekes prezentációkat a résztvevők. Megtudhattuk, milyen sztereotípiák és nemzeti előítélek fedezhetők fel a történelemkönyvekben, de szó volt a felfedeztető matematikáról, a 2012-es amerikai választások vitabeszédeinek vizsgálatáról és a YouTube-os videóblogok elemzéséről is. Utóbbiról Kovács Dorottya, a Debreceni Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatója beszélt. Mint megtudtuk, a videóblogok mint a tévé melletti alternatív lehetőségek gazdasági és technikai hátterét is elemzi, illetve azt, hogyan tudnak ezek érvényesülni az interneten. A hallgató a debreceni Márton Áron Szakkollégium lakója, mint fogalmazott, az intézmény rendszeresen próbálja őket olyan érvényesülési lehetőséghez juttatni, mint például a konferencia-előadás. Minden félévben hallgatnak szakkollégiumi órákat, melyeken a határon túliakat érintő témákat dolgoznak fel, valamint sok más mellett ingyenes nyelvkurzusokon is részt vehetnek.

Arany Mihály

A konferencián készült képek itt megtekinthetők