Megkezdődött a geotermikus kaszkádrendszer kiépítése az SZTE-n

Sajtóbejáráson mutatták be április 16-án a Szegedi Tudományegyetem és a kivitelező cég képviselői azt a nagyszabású beruházást, melynek keretében újszegedi és szegedi termálkör létesül az SZTE, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, valamint a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata részvételével. Szeged egyik legjelentősebb, mintegy 3,254 milliárd forint költségvetésű megújulóenergia-hasznosítási projektjétől éves szinten 80-100 millió forint megtakarítást remélnek. A beruházás részleteiről Majó Zoltán, az egyetem gazdasági-műszaki főigazgatója, Péter Tamás, a kivitelező Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetője és Kóbor Balázs geológus, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos főmunkatársa szolgált információkkal.

– A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett a „zöld egyetem” szemlélet mellett, ennek egyik mérföldköve ez az új beruházás. Büszkék vagyunk rá, hogy az SZTE Magyarország legzöldebb egyeteme, amit sokféle különböző program – szelektív gyűjtés, papírmentes iroda, fűtéskorszerűsítés stb. – támaszt alá. Néhány hete zártuk napelemes projektünket, most pedig megkezdjük a geotermikus energia felhasználásának bővítését. Bízunk benne, hogy ezzel a programmal a „zöld egyetemek” világranglistáján az előkelő ötvenedik hely környékéről még előrébb sikerül lépnünk. Mivel az első tíz universitas a szélenergiát is hasznosítja, a következő években ennek a területnek a feltérkepezése jelenti számunkra az egyik fő feladatot – szögezte le Majó Zoltán. Köszönetet mondott Kóbor Balázs geológusnak és munkatársainak, akik lassan egy évtizede hívják fel az egyetem figyelmét a geotermikus energiában rejlő lehetőségekre. Mindez egyébként nem teljesen új keletű a szegedi egyetemi szférában – árulta el –, hiszen az egészségügyi intézményrendszer már korábban is épített erre a megújuló enerigára.

Kóbor Balázs ismertette, régiónkban 1954 óta működnek folyamatosan geotermikus energiát szolgáltató kutak. A szakember szerint a Dél-Alföldnek páratlan esélyt kínál a felsőpannon homokkőrétegben rejlő termálkincs, mely Szeged esetében 180 ezres fogyasztópiacot tud ellátni. – Nem véletlen, hogy a szakma is erre a hévízben gazdag területre koncentrálódik. Hatodik éve működik itt a termálenergetikai klaszterrendszer, melynek közös produktuma a mostani projekt. A kiviteli tervek 2008-ban már készen álltak, de a gazdasági és a környezeti feltételek most teszik lehetővé a beruházás megvalósítását – így a geológus.

Az épülő új klinika melletti parkban megkezdődött az első, a belvárosi termálkút fúrása – tájékoztatott a kivitelező Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Péter Tamás a további munkafolyamattal kapcsolatban elmondta, két héten belül a távvezetékek és a hőközpont kiépítése is elindul, majd két visszasajtolókutat létesítenek. Újszegeden a Kisstadionba kerül a második termálkút, s ahogy a szegedi oldalon fekvőhöz, ahhoz is két visszasajtolókút kapcsolódik, mégpedig az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar területén, illetve a Herman Ottó Kollégium melletti részen. A tervek szerint a két kaszkádrendszert másfél év múlva, 2014 őszére adhatják át, s összesen 36 közintézményt fűtését oldhatják meg ezekkel. Mint megtudtuk: az érintett egységekben a gázfűtés 80 százalékát váltják ki megújuló energiával, ami nemcsak jelentős költségmegtakarítással jár, hanem környezetvédelmi szempontból is előremutató. Az idei esztendő végére a klinika melletti termálkútnak már legalább próbaüzemmódban kell működnie, míg az újszegedi a jövő évi fűtésszezonban szolgálhatja ki az igényeket.

– A belvárosi termálkút az épülő 265 ágyas magkórház, a meglévő 410 ágyas klinika és a sürgősségi betegellátó osztály fűtését teljes mértékben meg fogja oldani – érzékeltette a fejlesztés fontosságát és az egyetem elkötelezettségét Majó Zoltán.

SZTEinfo

Az eseményen készült képek itt megtekinthetők