SZTE Info

Közéleti Akadémia: A felsőoktatási rendszerek jövője és online tanulás

Az amerikai és az európai felsőoktatás működési modelljéről, a tanulás jövőjéről és az innováció feltételiről tartott előadást Setényi János oktatáskutató április 25-én a Közéleti Akadémián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Országosan ismert kutatók és szegedi egyetemi oktatók tartanak előadásokat hétről hétre a Közéleti Akadémia hallgatói számára a politikai kultúra, a gazdasági és jogi környezet és a társadalmi problémák kérdéseiről. Az SZTE Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék előadás-sorozatának célja a hallgatók aktivizálása fontos, közvéleményt érintő témákban.

Setényi János A felsőoktatás jövője és a bolognai rendszer című előadásában kifejtette, a globalizációnak köszönhetően a diákok egy része már nemzetközileg is nagyon nyitott, a világ ügyei életük részeként jelennek meg. Ugyanakkor másik csoportként jelen vannak azok is, akik az „archaikus” példát képviselik, és zárkózottabb magatartást mutatnak a nemzetközi ügyek iránt. Az oktatáskutató rámutatott, utóbbi típusnak rosszabb elhelyezkedési esélyei lesznek a munkaerőpiacon, mint a kiterjedtebb kapcsolati hálóval rendelkező társának.

 

A kapcsolatok és a nemzetközi tapasztalatok gyarapításának egyik hatásos módja szerinte a tömeges, nyitott online „egyetemeken” való tanulás. Az Egyesült Államokban már létrehoztak két olyan virtuális intézményt, melyeken az ország elitegyetemei kínálnak kurzusokat ingyen a tanulni vágyók számára: ez a Coursera és az edX. A kurzusok teljesítéséről a tanulók a vizsgák sikeres letétele után igazolást is kapnak. Setényi János szerint egy-egy ilyen kurzus teljesítése például egy állásinterjún is pluszt jelenthet.

 

Az oktatáskutató előadásában összehasonlította az amerikai és az európai felsőoktatás működési modelljeit. Az Egyesült Államokban az egyetemek hírnév köré szervezett intézmények. A reputáció az oktatók esetében is fontos szempont, mert szabad piaci szereplőkként vannak jelen, a versenyelvű rendszer részei, akik számára az egyetemek tesznek ajánlatokat. A projektmunkák, csoportfeladatok, az egyéni és közös értékelés szintén az amerikai egyetemek sajátja. Az intézmény szíve a könyvtár, hiszen az önálló hallgatói munka – tutorok útmutatása mellett – sokkal nagyobb szerepet kap, mint az európai modellben. A szövetségi és állami támogatások bőségesek, de ahelyett, hogy az egyetem általános fenntartását szolgálnák, a kutatásokat ösztönzik. A hallgatók számára hiteleket biztosítanak, melyek a multinacionális cégek magas kezdő fizetései mellett könnyen törleszthetők. Pontosan ez az a tényező, mely a későbbiekben akár a rendszer megrogyását is eredményezheti – hívta fel a figyelmet Setényi János, ha ugyanis a diploma megszerzése után valaki munkanélküli marad, vagy kezdő fizetése alacsonyabb lesz a vártnál, nem fogja tudni visszafizetni ezeket a hiteleket. Az oktatáskutató úgy vélte, ez a rendszer a jövőben nem lesz fenntartható. Az európai felsőoktatás esetében a fenntarthatóság szerinte ugyancsak sürgető kérdés: bár a közfinanszírozás lehetővé teszi az ingyenes vagy olcsó felsőfokú tanulmányokat az adófizetők számára, ez a rendszer is át fog alakulni.

 

Setényi János szerint a felsőoktatási reformok egyik alternatívája a hibrid szakok kialakítása lehetne. A diákok ugyan saját egyetemük polgárai maradnának, óráik húsz százalékát azonban külföldi intézményekben, online kurzusok hallgatásával teljesítenék. A nyelvtanulás problémáját ez a módszer mindenképp orvosolná, sőt, lehetővé válna más tanulási kultúrák megismerése is, tette hozzá.

Hegedűs Gabriella

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.