Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az amerikai és az európai felsőoktatás működési modelljéről, a tanulás jövőjéről és az innováció feltételiről tartott előadást Setényi János oktatáskutató április 25-én a Közéleti Akadémián.
Országosan ismert kutatók és szegedi egyetemi oktatók tartanak előadásokat hétről hétre a Közéleti Akadémia hallgatói számára a politikai kultúra, a gazdasági és jogi környezet és a társadalmi problémák kérdéseiről. Az SZTE Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék előadás-sorozatának célja a hallgatók aktivizálása fontos, közvéleményt érintő témákban.
Setényi János A felsőoktatás jövője és a bolognai rendszer című előadásában kifejtette, a globalizációnak köszönhetően a diákok egy része már nemzetközileg is nagyon nyitott, a világ ügyei életük részeként jelennek meg. Ugyanakkor másik csoportként jelen vannak azok is, akik az „archaikus” példát képviselik, és zárkózottabb magatartást mutatnak a nemzetközi ügyek iránt. Az oktatáskutató rámutatott, utóbbi típusnak rosszabb elhelyezkedési esélyei lesznek a munkaerőpiacon, mint a kiterjedtebb kapcsolati hálóval rendelkező társának.
A kapcsolatok és a nemzetközi tapasztalatok gyarapításának egyik hatásos módja szerinte a tömeges, nyitott online „egyetemeken” való tanulás. Az Egyesült Államokban már létrehoztak két olyan virtuális intézményt, melyeken az ország elitegyetemei kínálnak kurzusokat ingyen a tanulni vágyók számára: ez a Coursera és az edX. A kurzusok teljesítéséről a tanulók a vizsgák sikeres letétele után igazolást is kapnak. Setényi János szerint egy-egy ilyen kurzus teljesítése például egy állásinterjún is pluszt jelenthet.
Az oktatáskutató előadásában összehasonlította az amerikai és az európai felsőoktatás működési modelljeit. Az Egyesült Államokban az egyetemek hírnév köré szervezett intézmények. A reputáció az oktatók esetében is fontos szempont, mert szabad piaci szereplőkként vannak jelen, a versenyelvű rendszer részei, akik számára az egyetemek tesznek ajánlatokat. A projektmunkák, csoportfeladatok, az egyéni és közös értékelés szintén az amerikai egyetemek sajátja. Az intézmény szíve a könyvtár, hiszen az önálló hallgatói munka – tutorok útmutatása mellett – sokkal nagyobb szerepet kap, mint az európai modellben. A szövetségi és állami támogatások bőségesek, de ahelyett, hogy az egyetem általános fenntartását szolgálnák, a kutatásokat ösztönzik. A hallgatók számára hiteleket biztosítanak, melyek a multinacionális cégek magas kezdő fizetései mellett könnyen törleszthetők. Pontosan ez az a tényező, mely a későbbiekben akár a rendszer megrogyását is eredményezheti – hívta fel a figyelmet Setényi János, ha ugyanis a diploma megszerzése után valaki munkanélküli marad, vagy kezdő fizetése alacsonyabb lesz a vártnál, nem fogja tudni visszafizetni ezeket a hiteleket. Az oktatáskutató úgy vélte, ez a rendszer a jövőben nem lesz fenntartható. Az európai felsőoktatás esetében a fenntarthatóság szerinte ugyancsak sürgető kérdés: bár a közfinanszírozás lehetővé teszi az ingyenes vagy olcsó felsőfokú tanulmányokat az adófizetők számára, ez a rendszer is át fog alakulni.
Setényi János szerint a felsőoktatási reformok egyik alternatívája a hibrid szakok kialakítása lehetne. A diákok ugyan saját egyetemük polgárai maradnának, óráik húsz százalékát azonban külföldi intézményekben, online kurzusok hallgatásával teljesítenék. A nyelvtanulás problémáját ez a módszer mindenképp orvosolná, sőt, lehetővé válna más tanulási kultúrák megismerése is, tette hozzá.
Hegedűs Gabriella
