Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A geotermikus fűtési lehetőségekkel foglalkozik a Szegedi Tudományegyetem, évi 80- 100 millió forintos megtakarítást remélve. Ezzel megkezdődhet Szeged egyik legjelentősebb megújuló energia hasznosítási projektje. Az SZTE, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Nevelési–Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata kezdeményezésével szegedi és újszegedi termál rendszert épül ki.
Miért került reflektorfénybe a geotermikus fűtés lehetősége? A Szegedi Tudományegyetem 2010-ben meghirdette a „Zöld Egyetem-programot”. Ennek szellemében nagyobb hangsúlyt kap minden környezetbarát megoldás, technológia, a környezettudatos szemléletmód terjesztése.
– A „Zöld Egyetem-koncepció” megvalósulásának segítése mellett a hosszú távú cél az, hogy az egész magyar felsőoktatás számára fejlesszünk ki mintaértékű programokat – fogalmaz Majó Zoltán. Az SZTE Gazdasági és műszaki főigazgatója büszke arra, hogy a „Zöld Egyetemek” világrangsorában a Szegedi Tudományegyetem tavaly az 52., 2011-ben a 67. helyet foglalta el, míg az európai egyetemek rangsorában a múlt évben a 15., 2011-ben pedig a 21. helyen állt. A projekt egyik eredménye lehet, hogy e nemzetközi rangsorokban az SZTE még előkelőbb helyre kerüljön. Kiemelt célként határozza meg a szegedi felsőoktatási intézmény az épített környezet és a központi infrastruktúra hatékonyabbá tételét, ennek a megújuló energiaforrásokkal történő kiegészítését, a korszerűtlen rendszerek felújítását, és cseréjét, a károsanyag kibocsátás csökkentését.
E nagyszabású tervet milyen lépésekben valósítja meg a szegedi egyetem? Pályázatot nyújtott be „Komplex geotermikus energiahasznosítás és közös magyar-szerb termálvízbázis monitoring tervezés” címmel. Ebben a HUSER 0602/086, 2007-2008. számú projektben a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítványhoz kötődik, a munkába a Szegedi Tudományegyetem projekt partnerként vett részt.
– A pályázat eredményeként – az engedélyes műszaki tervek szintjéig kidolgozottan – igazolódott, hogy Szeged hidrogeológiai adottságai lehetőséget biztosítanak a gazdaságosan üzemeltethető geotermikus rendszer megépítésére. A terv egy szegedi és egy újszegedi geotermikus kör megvalósítását javasolta – tudtuk meg Majó Zoltánttól. – Ám e két termálkör megvalósítása eddig váratott magára. Az energiaárak és igények folyamatos növekedése mellett keresni kellett a megoldásokat az energia költségek csökkentésére.
Mi ennek a projektnek a célja? A mindenkori földgáz alapú hőenergia szolgáltatás részben vagy egészben kiváltva, olcsóbb megoldás biztosítása az igénybevevők számára, mindezen törekvés mellett megújuló energia használatával csökkentve az üvegházi gázok kibocsátásának hatást.
A korábbi tanulmányok és az elvégzett új elemzések megerősítették, hogy az intézmények hőenergia igényét részben kielégítő, a gázfelhasználáshoz képest fajlagosan olcsóbb szolgáltatást nyújtó geotermikus rendszer megvalósítása és hosszú távú működtetése megvalósítható. A Szegedi Tudományegyetem mellett a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata konzorciumot alakítva írta ki a megvalósításhoz szükséges nyílt közbeszerzési eljárást. Ennek elnevezése: Geotermikus hőszolgáltatás biztosítása a jelentősebb szegedi és újszegedi intézmények számára.
Ezt a szolgáltatást ki veheti igénybe? A Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata mellett lehetőséget biztosítanak a későbbiekben a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Sport és Fürdők Kft. egyes objektumainak a rendszerhez való kapcsolódásához. Az SZTE mint a konzorcium gesztora, a rendszer közel 80 százalékos felhasználója lesz. A kivitelezést jelentő kútfúrás idén a második negyedévében kezdődik el.
Mi a geotermikus kaszkád rendszer működésének lényege? A termálkútból nyert, körülbelül 85-90 ºC-os víz hőszigetelt csővezetéken jut el az épületekbe. A meglévő fűtési rendszerbe beépített új hőcserélőn keresztül – a kazán helyett – felmelegíti az épület fűtővizét. Ezzel az épület hőszolgáltatása az időjárástól és a meglévő fűtési rendszer jellemzőitől függően részben vagy egészben biztosított. Amennyiben többlet hőigény jelentkezik, akkor az automatika önműködően bekapcsolja a kazánt, amely a termálvíz által már felmelegített rendszerben keringő fűtővizet a szükséges hőmérsékletre fűti.
Ki valósíthatja meg az elképzelést? Nyílt közbeszerzési eljárás lefojtatásának eredményeként a szolgáltatás biztosításának lehetőségét a szegedi Geotermikus Szolgáltató Kft. nyerte meg. A nyílt közbeszerzési eljárásban kiválasztott beszállító vállalja majd a rendszer kiépítését. A vállalkozó saját és pályázati források felhasználásával tervezi megvalósítani a rendszert. A projekt költségvetése: 3 milliárd 254 millió forint.
Mi lesz a munka eredménye? Szeged és Újszeged területén 36 közintézményi épületet fűthetnek a két geotermikus körrel. A rendszer névleges teljesítménye: 8,9 MW, a szerződött energiaszolgáltatás: 85.000 GJ/év. A fejlesztés eredményeként az üvegházi gáz kibocsátása csökken, évenként körülbelül 5,9 tonnával. Sőt: a technológiából adódóan a csökkenő gázfelhasználás mellett a kazánok és a hő-távvezetékek veszteségei is kiküszöbölhetők. Így a jelenlegi gázfűtés költségeire vetítetten összességében 30 százalék körüli megtakarítással lehet számolni – az SZTE főigazgatója szerint. Ez éves szinten 80 – 100 millió forint közötti összeget jelenthet.
SZTEinfo
