Akik itt ülnek, már nyertek – megnyílt az OTDK Biológia Szekciója

2001 óta rendeznek önálló biológiai szekciókat, az SZTE Biológus Tanszékcsoportja immár másodszor élhet a lehetőséggel, hiszen 2003-ban szintén a Tisza-parti város adott otthont a rangos seregszemlének – mondta el a megnyitón Vágvölgyi Csaba, a szekció ügyvezetője, az SZTE Mikrobiológiai Tanszékének vezetője. A professzor kiemelte, akkor jó oktatni, ha értelmes, érdeklődő hallgatók előtt ad elő a tanár, és akkor jó kutatni, ha motivált, elkötelezett hallgatók veszik körül. – Önök már papírral is rendelkeznek arról, hogy ilyen hallgatók, hiszen a kari fordulókon sikerrel megállták a helyüket – szólt elismerően a hallgatósághoz, majd reményét fejezte ki, hogy ez a néhány nap megerősíti a választott tudomány szeretetét.

OTDK-csúcsforgalom Szegeden

– Örülök, hogy Szegeden idén nagy a forgalom, hiszen az OTDK 16 szekciójából 4-et az SZTE rendez – mondta el köszöntőjében Szabó Gábor rektor. Hozzátette: értékes és nagy hagyományú rendezvény az OTDK, mely lehetőség a fiataloknak, hogy kipróbálják, milyen is a tudományos pálya, még akkor is, ha végül nem tudósok lesznek. A professzor arról is beszélt, az orvosi szekcióra érkezett Bert Sakmann Nobel-díjas fiziológust lenyűgözte a tudományos diákköri mozgalom, sehol a világon nem hallott még ilyenről. Azt is kiemelte, hogy a megmérettetés jó alkalom a fiataloknak arra, hogy kapcsolati hálót építhessenek ki. Szabó Gábor szerint az OTDK másik érdekes vonása, hogy régóta működik, és úgy tűnik, éppoly jól meg tud újulni, mint maguk az egyetemek. Keretet ad az elmélyült, tudományos munkához és egy nemes versenyt. A rektor hangsúlyozta, nem elhanyagolandó ez utóbbi szempont sem, hiszen aki tudományos pályára adja a fejét, azon fog versengeni, hogy minél jobb eredményt érjen el, persze tisztességes módszerekkel. Mindezeket szem előtt tartva, akik itt ülnek, már nyertek – összegzett a rektor.

Tehetségek vezérelte felsőoktatás

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke emlékeztetett, több mint 60 éves a diákköri mozgalom, sok professzort, sikeres embert nevelt már ki az évtizedek alatt. A résztvevők száma átlagosan 14-15 ezer diák, idén mintegy 13 ezer dolgozat született, ebből 5 ezer jutott az országos döntőbe, közel 6 ezer szerző munkája. A biológiai szekció országos fordulójában közel 200 hallgató mérettetik meg. A professzor hangsúlyozta, jó helyen van Szegeden a biológiai szekció, hiszen a Tisza-parti városban a tudományterület jeles műhelyei működnek. Az OTDT-elnök összegzésként úgy fogalmazott, az OTDK azt mutatja, hogy a felsőoktatás erős, és a tehetségek vezérlik, nem a középszer – és a legjobbak tehetik a legtöbbet a hazáért.

Géntérkép

Venetianer Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) korábbi főigazgatója, címzetes egyetemi tanár az emberi genomról tartott előadást. Mint megtudtuk, 2000. június 26-án jelentette be Clinton amerikai elnöknek Francis Collins és Craig Venter, hogy elkészült az emberi géntérkép – valójában a teljes állományt 2004-re sikerült megállapítani. 1920-ban Winkler nyomán még egy organizmus valamennyi génjének összességét tekintették genomnak, ma viszont a teljes DNS-állományt értik alatta. 1977-ben született meg az első DNS-szekvenálási technika, és nem váratott magára sokáig az első javaslat sem az emberi DNS megszekvenálására, amit éles társadalmi vita övezett: szabad-e végrehajtani ezt a programot. A Humán Genomprogram (HGP) végül 1990. október 1-jén vette kezdetét, 15 évre szólt, és 3 milliárd dollárt áldoztak rá. A program sikere azután ihletett adott a következő fázisokhoz, központilag szervezett génprogramokhoz, ilyen volt például a Haplotype Mapping (HAPMAP) program, vagy a tavaly lezárult ENCODE (Encyclopeida of DNA Elements) is, de rákgenom programot is hirdettek. 2005 újabb mérföldkő, egy teljesen új, gyorsabb, olcsóbb DNS-szekvenálási programot fejlesztettek ki, és a gyorsaság évről évre nőtt, 2011-ben a Pacific Bioscience már 3 milliárd nukleotidot volt képes szekvenálni fél óra alatt (a fejlődés kezdetén ez a szám 500 nukleotid per év (!) volt).

Gén, vagy amit akartok

A professzor áttekintette a genom felépítését, arról is szólt, a DNS nagy százalékának szerepe, funkciója vár még tisztázásra. Kiemelte, a genomokról való tudás az evolúciós ismereteinket kvantitatívvá tette, elkészültek például az olyan törzsfák, amelyek csak a megszekvenált genomokon alapulnak. A biológia számára a gén fogalma nagyon megváltozott, a hagyományos meghatározás ma már biztosan nem állja meg a helyét, az ENCODE-program egyik szakembere szerint a genetika alapegységének egy transzkripciós egységet kellene tekinteni, a gén fogalmát pedig az egy tulajdonságot meghatározó valamennyi tényező számára lehetne fenntartani. Az antropológia is profitál természetesen a géntérképből. Kiderült, hogy a homo sapiens DNS-szekvenciában 0,1 százalék a különbség az egyes egyedek között (az állatfajok nagy része jóval nagyobb változatosságot mutat). Egy átlagos újszülött körülbelül 70 új mutációt hordoz, ebből mintegy 20 betegségokozó, de többnyire recesszívek, azaz rejtve maradnak. Az apától több mutációt örököl, mivel a spermiumok az egész élet során keletkeznek. Az apa életkorával évente átlag kettővel nő az utódnak átadható mutáció. A történelem is talán jobb képet kaphat az utolsó 100 ezer év hominidáiról, például a régészeti és DNS-adatok alapján megrajzolható az a térkép, amely az ember Afrikából való kivándorlására és a Földön való elterjedésére utal.

Útban a személyre szabott orvoslás felé

Fontos területet jelent az orvostudomány, ahol például a „monogénes betegségokozó gének” azonosítására is törekszenek, jelenleg körülbelül 3500 ilyet ismerünk, melyek egyes mutációi meghatározott fenotipikus tulajdonsághoz köthetők. Ezekre teszteket lehet kidolgozni, így bizonyos súlyos, örökletes betegségek kiküszöbölhetők. Bizonyos nem genetikai betegségek örökletes tényezőit is megismertük, ez az az eset, amikor a betegségre való hajlam öröklődik, mint az 1. vagy 2. típusú diabétesz vagy a Crohn-betegség esetén, de ez még csak a kutatóknak hasznos, a gyakorlatban nem jelent változást. Nem maradhat ki a rákkutatás sem, átlagban 5-7 (néha több) szomatikus mutáció vezethet egy sejtben rákhoz, jelenleg mintegy 350 úgynevezett protoonkogént ismerünk. A professzor szólt a farmakogenomikáról is, azaz a gyógyszerekre való érzékenység genomikájáról. Mint mondta, átlagosan a betegek 9-90 százaléka nem reagál a különböző létező gyógyszerekre, az USA-ban évi 2 millió gyógyszerrendelés valójában árt a betegnek, ennek következtében évi 100 ezer ember hal meg az Egyesült Államokban. A jövő egyik útja lehet, hogy egy-egy komolyabb gyógyszer alkalmazásához kötelező genetikai szűrést rendelnek el, hogy a hatékonyságot megállapítsák – így a „személyre szabott” orvoslásé lesz a jövő – összegzett Venetianer Pál.

Arany Mihály

További képek itt megtekinthetők

*

Rétisasok, szintetikus drogok és természetes fertőtlenítők a biológiai OTDK-n

– Összesen 217 dolgozat versenyez a biológiai szekcióban, és mind igen színvonalas, ezért nehéz lesz a zsűritagok dolga – árulta el az u-szeged.hu-nak az április 3-i tagozati ülések kapcsán Vágvölgyi Csaba, az SZTE TTIK Mikrobiológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki a szekció ügyvezető elnökeként vesz részt a verseny lebonyolításában. – Vannak szélesebb körben művelt tudományterületek, melyekre több dolgozat érkezett be, de az OTDK ugyanakkor nagyon jó alkalom arra, hogy a kevésbé populárisabb témákat is népszerűsítsük – tette hozzá. A professzor kiemelte továbbá, hogy a dolgozatok témái szorosan kötődnek a mindennapok problémáihoz. Akadt olyan versenyző, aki a szintetikus drogok memóriára gyakorolt hatását vizsgálta, míg egy másik arra kereste a választ, hogyan befolyásolják egyes gyógyszerhatóanyagok az alvászavart, s volt olyan hallgató is, aki a fuzáriumos, toxint termelő gombák elterjedését térképezte fel kukoricatermő területeken.

Nemesházi Edina, a Szent István Egyetem biológia mesterszakos hallgatója szintén egy nehéz, ám annál fontosabb téma bemutatására vállalkozott az Evolúció és populációgenetika tagozaton: a magyarországi rétisas-populáció történetét követte nyomon. – A rétisasok érdekes kérdésnek számítanak, mert az 1970-es években nagyon eltűntek, vagyis kevesebb mint tíz költőpár élt itt. Mostanra azonban újrakolonizálódtak, a mai hazai állomány több mint kétszáz költőpárból áll – összegez Edina. A populáció csökkenésének egyik legfőbb oka szerinte a perzisztens, azaz a hosszú távon, változatlan állapotban fennmaradó növényvédő szerek mezőgazdasági használata volt. A DDT vagy a PCB szerek neve például mindenki számára ismerősen csenghet. – Ezek olyan mérgek, melyek az emlősök és a madarak szervezetét is károsítják, és ráadásul le sem bomlanak több tíz éven keresztül. Szerencsére ezeket a szereket azóta betiltották, és a természetben is bomlásnak indultak, valamint a rétisasok védelméről is megszületettek a megfelelő döntések” – mondja a versenyző. Hozzáteszi azonban, hogy bár a populáció később növekedni kezdett, a növényvédő szerek hatására a Tisza menti területekről a faj akkor teljesen eltűnt. Dolgozatában populációgenetikai vizsgálatai során végül arra a következtetésre jutott, hogy a terület valószínűleg a dél-dunai költőállományokból származó egyedekkel töltődhetett fel ismét.

A Mikrobiológia I. tagozaton versenyez Kerekes Erika-Beáta, aki tavaly végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, és most Szegeden PhD-hallgatóként tanul. Az OTDK-n egy olyan témával indul, melyhez a szükséges kísérleteket a Balassi Intézet háromhónapos ösztöndíjának köszönhetően már Szegeden végezhette. – Illóolajok antimikrobiális hatását vizsgáltuk, mellyel a felületfertőtlenítés hatékonyságát és az ételek eltarthatóságának növelését próbáljuk elérni. Ez főleg az élelmiszeriparban lenne jelentős, hiszen arra teszünk kísérletet, hogy kikerüljük a szintetikus fertőtlenítőszerek használatát, és azokat természeteses anyagokkal helyettesítsük” – foglalja össze kísérleteinek lényegét. Szintetikus fertőtlenítőszerek helyett különböző illóolajokat, így például a citrom, a boróka, a majoránna vagy a muskotályzsálya fő komponenseit használták. Az eredmények biztatóak: úgy tűnik, hogy ezek az anyagok potenciálisan jó felületfertőtlenítőkként használhatóak majd a közeljövőben, valamint alkalmasak lesznek arra is, hogy az ételek eltarthatóságát növeljék velük. Mind közül a leghatékonyabbnak a majoránna bizonyult. – Az élelmiszerek esetében az a célunk – osztja meg velünk végül a TTIK PhD-hallgatója –, hogy minél kisebb mennyiségben és koncentrációban tudjuk használni az illóolajokat, miközben továbbra is gátoljuk a baktériumok szaporodását, de nem módosítjuk az ételek szagát és ízét”.

A tagozati ülések április 3-án délután öt órára zárultak le, a XXXI. OTDK Biológiai Szekciójának eredményeit április 4-én délelőtt ünnepélyes díjátadón ismertetik a Forrás Hotelben.

Hegedűs Gabriella

*

Megőrzik a minőséget – lezárult az OTDK Biológiai Szekciója

Vágvölgyi Csaba, a szekció ügyvezetője, az SZTE Mikrobiológiai Tanszékének vezetője elmondta, minden zsűritag felelősségtudattal és izgalommal készült az eredményhirdetésre. – Szerettük volna, hogy jól érezzék magukat, és mindenki a maximumot tudja nyújtani az eredmények prezentálásakor – fogalmazott a szervezők nevében az ügyvezető. Kiemelte: az ilyen tudományos összejövetelek rangját nem pusztán a zászlók és roll-upok vagy a meghívott neves előadók, hanem az adja meg, hogy mi zajlik a termekben, milyen előadások hangzanak el az indulóktól. – Lesznek, akik helyezést kapnak, lesznek, akik nem, de ők is folytassák kedvvel a munkát, azzal a tudattal, hogy valami jónak voltak a részesei, mert egy rangos esemény alapult a tevékenységükön – összegzett Vágvölgyi Csaba.

Egyre nehezebb környezetben

Toldi József, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) Biológia Szakbizottságának elnöke elismeréssel szólt a szegedi szervezésről. – Egy konferenciának otthont adni nem könnyű dolog, de egy OTDK-t megrendezni minden szakmai konferenciánál nehezebb, hiszen a bíráltatás megszervezése, a zsűrizésre felkérés, a szállásintézés komoly feladatot ró a házigazdára. Szegeden a napokban párhuzamosan négy szekció is dolgozik, amely terem, szállás vagy akár étkeztetés szempontjából is nagy dolog, csak gratulálni tudok a szervezőknek, és azt kívánom, ennél rosszabb helyen soha ne legyünk – folytatta Toldi József. Ugyanakkor azt is hozzátette, az OTDT a jövőben figyelni fog arra, hogy kettőnél több szekcióval ne terheljen egy várost.

Arról is beszélt, minden alkalommal nehezebb dolguk van a konferenciaszervezőknek, a jogi és gazdasági környezet soha nem volt még ilyen változékony, és nehéz hozzá alkalmazkodni. Azt is elárulta, a Bologna-rendszer bevezetésekor féltette a diákkört. – Hála Istennek az idő rácáfolt a borúlátásomra, azt gondolom, hogy sikerült megőrizni a színvonalat. Hozzáfűzte: a változás inkább az összetételben mutatkozik, és bár nem rendelkezik még konkrét statisztikával, érzése szerint a jelenlévők többsége vélhetően mesterszakos, így az alapszakos hallgatók és azok az intézmények, amelyek csak BSc-diplomát adnak, valószínűleg kiszorulnak. – Csak remélni tudom, hogy a hallgatói létszámcsökkenés elhozza azt, hogy egy kicsit a minőség irányába tolódik el a tömegképzés, talán több időnk lesz a tehetséggondozás e valóban egyedi és jó formájára, a diákkörökre. Optimista vagyok, mert az idei konferencia is azt mutatja, őrizzük a minőséget – zárta szavait a szakbizottság elnöke.

A tudomány majd meghálálja

Gingl Zoltán, az SZTE TTIK tudományos és közkapcsolati dékánhelyettese úgy fogalmazott, az egyetemen végezhető legszínvonalasabb munkát végzik a hallgatók azzal, hogy bekapcsolódnak a TDK-ba. Az oktatónak az a legnagyobb elismerés, ha a hallgatója ilyen munkába vág bele, ezzel járul hozzá, hogy az oktatás színvonala növekedjen. A tudomány mindig arra törekszik, hogy valamit jobbá tegyen, és hogy minél többet megtudjunk a természetről. Ha itt most nem is érhet el mindenki helyezést, eredményeiket a tudomány előbb-utóbb úgyis meg fogja becsülni. – Javaslom, hogy próbáljanak más tudományágak felé is nyitni, hogy még hatékonyabban tudjanak dolgozni, használják ki az universitas adta előnyöket.

Magányos hajó, száguldó autó

Harminc éve még romantikus dolog volt az OTDK, nem „megélhetési rendszer”, mint ma, mikor kell a PhD-hoz vagy minőségbiztosítási rendszerekhez. Nem jó, ha csak ezért van, de szerencsére úgy tűnik, megmarad az eredeti tartalom is – mondta el beszédében Weiszburg Tamás OTDT-alelnök. – A lényeg a részvétel – ezt nem hittem el én sem diákként, de majd arra fognak emlékezni, hogy vezető professzorokkal, kollégákkal találkoztak, akikkel 20 év múlva is tartani fogják a kapcsolatot, és ez a tartós érték – hangsúlyozta Weiszburg Tamás. Hozzáfűzte: az OTDK Magyarország legnagyobb tudományos rendezvénye, melynek során mintegy 20 ezer ember együtt mozdul meg. A tudósok, tanárok, vagy akár a tudományos pályától később eltávolodók is azt az értelmiségi réteget fogják képezni, akik valamilyen esélyt adnak ennek az országnak – összegzett az alelnök. Végül ő is a kiszámíthatatlan helyzetről szólt, mint mondta, a TDK olyan, mint egy hajó, ami hullatja deszkáit, és a legtehetségesebb emberek segítik a túlélését. – Az egyik oldalon tekintsék természetesnek, hogy ez megvan, ugyanakkor gondoljanak arra is, hogy a szakadék peremén autóznak viszonylag nagy sebességgel – szólt a hallgatósághoz Weiszburg Tamás.

Arany Mihály

Két év múlva a Pécsi Tudományegyetem rendezi a Biológia OTDK-t, a stafétát Putnoky Péter professzor vette át.

XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK),

Biológia szekció

(VII. Biológia OTDK)

Április 2-4.

Szegedi Tudományegyetem, Újszegedi Biológiai Épülete

A Biológia Szekcióban 235 hallgató, 217 pályamunkával szerepelt. A megmérettetésen 17 magyar (a legtöbb hallgató a 4 tudományegyetemről) és három határontúli felsőoktatási intézmény képviseltette magát. A 18 tudományterület induló hallgató 26 tagozatban adott elő, a legnagyobb érdeklődés a mikrobiológia, a neurobiológia, a hidrobiológia és az állatökológia területeken volt.

Díjazottak:

Kiemelt díjazottak:

DARINNÜ „Újdonságkutatási Díj”

Sajtóközlemény - Befejezte munkáját a XXXI. OTDK Biológia Szekciója

Kapcsolódó cikkek:

Megőrzik a minőséget – lezárult az OTDK Biológiai Szekciója

Elkezdte munkáját az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciója

Új alapítvány mutatkozott be az orvosi OTDK nyitányán

Megérkezett a Nobel-díjas Bert Sakmann – nyit a XXXI. OTDK két szekciója

Néptáncgála köszönti Szegeden a Nobel-díjasokat és az OTDK-t

Befejezte munkáját a XXXI. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciója

A horgászattól a kábítószer-kereskedelemig a jogi OTDK-n

Mezey Barna: a legkiválóbb tudást hozzák el az OTDK-ra

Szendrő Péter: a TDK-mozgalom neveli az új nemzedéket

Az elitképzés és a minőség fontosságáról szólt a felsőoktatási államtitkár

Szegeden kezdődött el a XXXI. OTDK