SZTE Info

Vallás és vándorlás a hittudományi főiskolán

Religion on the Move címmel angol nyelvű nemzetközi vallásetnológiai konferenciát tartanak szeptember 12-14. között a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán. A program egyik szervezője az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tudományos tanácskozáson a vallás és a migráció, a vallás és a vándorlás, a mozgásban lét témáját vizsgálják a kutatók. A konferencia érdeklődésének középpontjában a vallás változásának összetett elemzése áll. A téma aktualitását több tényező is adja. Egyrészt az elmúlt években világszerte felerősödtek a migrációs folyamatok, melyek jelentős, esetenként vallási jellegű konfliktusokat, de gyakran a vallásosság megváltozását is eredményezték. Másrészt, az utóbbi években újra fellendülni látszik a zarándoklat jelensége, melyek azonban az esetek egy jelentős részében nem pusztán felújított katolikus rítusok, hanem többféle vallásos, gyakran nem vallásos tömegeket is megmozgató jelenségekké váltak. Harmadrészt a vallások változását egy új terjedési-kommunikációs csatorna, az internet is befolyásolja, mely növekvő mértékben teszi lehetővé a vallásgyakorlás virtuális térben való megélését.

Povedák István, a Bálint Sándor Valláskutató Intézet tudományos munkatársa, a konferencia szervezője elmondta: bár Magyarországon a migráció tekintetében kevésbé tanulmányozható, hiszen – részben a szocializmus évei, illetve gazdasági helyzete miatt is – viszonylag későn találkozott a migrációs folyamatokkal, viszont a magyar történelem sajátosságainak – levert forradalmak és háborús vereségek, Trianon, 1956 – köszönhetően nálunk egy nagyon speciális, úgynevezett szinkretikus megélt vallásosság van kialakulóban. Ez sajátos zarándokhelyeket hoz létre, mint például a Magyarok Országos Gyűlése Bösztörpusztán.

A Religion on the move. How motion and migration influenced religion című konferenciát a Bálint Sándor Valláskutató Intézet, az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, valamint az International Society for Ethnology and Folklore (SIEF) szervezi. Többek között Írországból, Észtországból, az Egyesült Államokból, Hong-Kongból, Franciaországból, Brazíliából, Norvégiából, Romániából, Németországból, Hollandiából, Lengyelországból és Portugáliából érkeztek előadók, illetve résztvevők a seregszemlére. A megnyitón Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök is előadást tartott, ami a hazai társadalomtudományi kutatásban – azaz klerikus egy világi, vallástudományi konferencián – nem számít megszokott jelenségnek – tudtuk meg a szervezőtől.

 

A. M.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.