Szegedi kutatás a National Geographic szeptemberi számában

Tizenhárom oldalon számol be a lap a tavaly év végi Szent László-koponya antropológiai vizsgálatáról, illetve az azóta készült rekonstrukciós munkákról. A cikkben látható koponyamásolat rekonstruált állkapcsa különböző antropológiai és radiológiai adatokra támaszkodó számítógépes technika segítségével született meg, mert az eredeti az idők során eltűnt. A Győri Egyházmegye honlapján olvasható információ szerint az állkapcsot elválasztották a koponyától és Bolognában őrzik, de nem tudni, honnan származik az információ. Különböző bizonytalan források Olaszországot jelölik meg, de egyelőre erről semmi kézzel fogható bizonyíték nem áll a kutatók rendelkezésére.

A Győri Egyházmegye 2011-ben – a XIX. század közepe óta először - engedélyezte a győri bazilika Héderváry-kápolnájában őrzött díszes ereklyetartó (herma) felnyitását, Szent László koponyaereklyéje antropológiai és orvosi képalkotó eljárásokkal való vizsgálatát, és a király arcvonásainak digitális ill. plasztikus rekonstrukcióját. A kutatás kezdeményezése, megszervezése és engedélyeztetése az SZTE Biológia Doktori Iskola Embertani Tanszéken dolgozó doktorandusza, Kristóf Lilla Alida érdeme.

Az NG-cikkben megszólal Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora is, aki a Győri Egyházmegye képviseletében segítette a tudóscsoport munkáját. A rektor úgy nyilatkozik, aránylag kevés kétség volt afelől, hogy valódi az erekje – a mostani antropológiai kutatási eredmények azonban azokat is megszüntették. A kutatás jó alkalom volt arra is, hogy megállapítsák, milyen állapotban van a koponya, hiszen a belső ereklyetartó lezárt állapotban annak csak egy kis részét engedi látni.

A koponyát szegedi szakemberek is vizsgálták. Az antropológiai méréseket Molnár Erika antropológus, az SZTE Embertani tanszék adjunktusa végezte. Az oszteológiai vizsgálatok alapján többek között kiderült, a szent király erőteljes nyak- és vállizomzattal, egészségesen kopott fogazattal és rendkívül férfias koponyával rendelkezett, amin mindössze egy kisebb, jóindulatú csontdaganat nyomait tudott a kutatás koordinációjáért felelős szegedi tanszékvezető, Pálfi György egyetemi docens diagnosztizálni. Az orvosi és antropológiai adatokra épülő számítógépes állkapocs-modellel kiegészített koponyamásolat alapján az SZTE Biológia Doktori Iskola témavezetője, a Természettudományi Múzeum kutatója, Kustár Ágnes antropológus elkészítette Szent László király plasztikus arcrekonstrukcióját. A herma idealizált arcábrázolásánál vélhetően sokkal valósághűbb ábrázolás megjeleníti a király férfias vonásait, és az alapvetően europid koponyán megfigyelt, mongolidokra jellemző jellegeket is.

A kutatás egyébként vélhetően folytatódik a győri egyházi archívum forrásanyagainak vizsgálatával, hogy kiderüljön, hova is kerülhetett Szent László állkapcsa… A National Geographic cikkének online előzetese itt olvasható: http://www.ng.hu/Magazin/magazincikk/1209/szent_laszlo_visszater_

Kiegészítő információ írásunk fénykép-illusztrációihoz:
- Szent László koponyája alapján 2012-ben készült plasztikus arcrekonstrukció; Kustár Ágnes antropológus (MTM) munkája.
Fotó: Kustár Ágnes;
- Szent László koponyájának antropológiai vizsgálatát végző kutatók közül balról Kustár Ágnes, jobbról Molnár Erika antropológusok.
Fotó: Pálfi György

SZTEPress