Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem 2002-ben fogadta be azt a világszerte páratlannak számító informatikatörténeti gyűjteményt, mely hamarosan méltó helyet kap a Szent-Györgyi Albert Agórában.
Készen áll a költözésre az Informatikatörténeti Múzeum, egyedülálló tárlata néhány hónapon belül az SZTE öthalmi épületéből a Szent-Györgyi Albert Agórába (Szegóra) költözik – jelentette be szeptember 12-i sajtótájékoztatóján Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója. Közölte: a tervek elkészültek, s amint megvan a Szegóra műszaki használatba vételi engedélye, a kiállítás berendezései, eszközei 6-8 héten belül az új helyükre kerülhetnek, s ott rendezett körülmények között fogadhatják a látogatókat.
Majd négy évtized kutatásának, gyűjtőmunkájának eredményeképpen több mint tízezer darabból álló számítástechnikai kiállítás mutatja be Szegeden az informatika rohamos fejlődését. Negyven évnél is idősebb monitorok, több száz kilós, lyukszalagos winchesterek mellett az első magyar gyártású számítógép is megtalálható itt az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány jóvoltából. (Az 1980-as évek végén létrehozott szervezet egyik alapítója a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság.) Az óriási gyűjteményt témák szerint kategorizálta és a mai napig nagy becsben őrzi, illetve kezeli Muszka Dániel kurátor és Bohus Mihály, az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Szoftverfejlesztési Tanszékének adjunktusa.
Muszka Dániel a sajtótájékoztatón elmondta: a kiállításnak a világ minden tájáról a csodájára jártak az elmúlt években, évtizedekben. Az együttes páratlanságát – a szakember szerint – a sokszínűsége adja (például 36 különböző országból származó hardvereket őriznek), igazi különlegessége pedig az egyik első magyar műállatként számon tartott, fényre mozgó Szegedi Katicabogár, melyet 1957-ben Kalmár László professzor támogatásával Muszka Dániel tervezett és épített meg. A gondos munkával összeállított és karbantartott gyűjtemény az 1970-es évek közepén Algyőn talált először otthonra (rögtön a kezdetekkor 110 tonnányi gépet kellett elhelyezni), majd 2002-ben a Szegedi Tudományegyetem fogadta be, így jutott el a korábbi szovjet laktanya legénységi épületébe. Hamarosan viszont méltó helyére kerülhet a tárlat, a Szegórába költöznek a gépek: a belvárosában megnyíló közművelődési intézmény két szintjén tárja elénk a számítógépek evolúcióját. Ráadásul nemcsak fantasztikus régi emlékeket, eszközöket tekinthetnek majd meg a látogatók: külön szobákban, vitrinekben mutatják be a számítástechnika-történet hazai nagyjainak (így Kalmár László akadémikus, a szegedi egyetem egykori legendás tanszékvezető professzora, valamint Neumann János) munkásságát.
SZTEPress
