SZTE Info

agora_kiemelt

36 ország hardverei költöznek a Szegórába

A Szegedi Tudományegyetem 2002-ben fogadta be azt a világszerte páratlannak számító informatikatörténeti gyűjteményt, mely hamarosan méltó helyet kap a Szent-Györgyi Albert Agórában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2Készen áll a költözésre az Informatikatörténeti Múzeum, egyedülálló tárlata néhány hónapon belül az SZTE öthalmi épületéből a Szent-Györgyi Albert Agórába (Szegóra) költözik – jelentette be szeptember 12-i sajtótájékoztatóján Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója. Közölte: a tervek elkészültek, s amint megvan a Szegóra műszaki használatba vételi engedélye, a kiállítás berendezései, eszközei 6-8 héten belül az új helyükre kerülhetnek, s ott rendezett körülmények között fogadhatják a látogatókat.

Majd négy évtized kutatásának, gyűjtőmunkájának eredményeképpen több mint tízezer darabból álló számítástechnikai kiállítás mutatja be Szegeden az informatika rohamos fejlődését. Negyven évnél is idősebb monitorok, több száz kilós, lyukszalagos winchesterek mellett az első magyar gyártású számítógép is megtalálható itt az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány jóvoltából. (Az 1980-as évek végén létrehozott szervezet egyik alapítója a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság.) Az óriási gyűjteményt témák szerint kategorizálta és a mai napig nagy becsben őrzi, illetve kezeli Muszka Dániel kurátor és Bohus Mihály, az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Szoftverfejlesztési Tanszékének adjunktusa.

3Muszka Dániel a sajtótájékoztatón elmondta: a kiállításnak a világ minden tájáról a csodájára jártak az elmúlt években, évtizedekben. Az együttes páratlanságát – a szakember szerint – a sokszínűsége adja (például 36 különböző országból származó hardvereket őriznek), igazi különlegessége pedig az egyik első magyar műállatként számon tartott, fényre mozgó Szegedi Katicabogár, melyet 1957-ben Kalmár László professzor támogatásával Muszka Dániel tervezett és épített meg. A gondos munkával összeállított és karbantartott gyűjtemény az 1970-es évek közepén Algyőn talált először otthonra (rögtön a kezdetekkor 110 tonnányi gépet kellett elhelyezni), majd 2002-ben a Szegedi Tudományegyetem fogadta be, így jutott el a korábbi szovjet laktanya legénységi épületébe. Hamarosan viszont méltó helyére kerülhet a tárlat, a Szegórába költöznek a gépek: a belvárosában megnyíló közművelődési intézmény két szintjén tárja elénk a számítógépek evolúcióját. Ráadásul nemcsak fantasztikus régi emlékeket, eszközöket tekinthetnek majd meg a látogatók: külön szobákban, vitrinekben mutatják be a számítástechnika-történet hazai nagyjainak (így Kalmár László akadémikus, a szegedi egyetem egykori legendás tanszékvezető professzora, valamint Neumann János) munkásságát.

 SZTEPress

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *