Van mit javítani a fiatalok pénzügyi kultúráján

2012-ben, immáron második alkalommal vizsgálta a csoport a középiskolások pénzügyi kultúráját. Míg 2011 tavaszán több mint 5700, addig 2012 tavaszán, több mint 10500 diák töltötte ki tesztjüket. Ebből fakadóan jelenleg hazánkban ez a legnagyobb, mintavétellel lezajlott, fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgáló kutatás. A vizsgálati eszközül felállított modellben a pénzügyi attitűd vizsgálata mellett hat témakörre (banki szolgáltatások, megtakarítások és befektetések, hitelezés, nyugdíj és biztosítás, munka világa, általános gazdasági ismeretek: infláció, adózás, ország kockázat) vonatkozó ismeretek meglétét is ellenőrizték, valamint a döntési folyamatot is vizsgálták egy tudásteszt segítségével.

Tudatosabban

Az október 16-i sajtótájékoztatón részt vett Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Sápi Ákos, az Econventio elnöke, Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár és Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense. Hoffmann Rózsa többek között arról beszélt, hogyan jelenik meg a NAT-ban a későbbiekben a pénzügyi ismeretek oktatása. Hangsúlyozta, az általános és középiskolás diákokat meg kellene tanítani a gyakorlati alkalmazásra is. Hozzátette: Európa szinte minden országában eddig elhanyagolták az oktatásban ezt a területet. Ugyanakkor valamennyi oktatási miniszter egyetért abban, hogy a gazdasági válságot el lehetett volna kerülni, vagy tompítani lehetett volna a hatását, ha a lakosság sokkal tudatosabban dönt a pénzügyeiben.

Kovács Péter az SZTE Médiacentrumnak elmondta, összhangban állnak az államtitkárasszony által levont következtetések és az általuk megfogalmazott javaslatok. Eszerint ajánlott lenne középiskolákban általánosan bevezetni a gyakorlatban is alkalmazható pénzügyi ismeretek oktatást, melyet a NAT is tartalmaz – több tantárgy keretébe építik bele a pénzügyi ismereteket. A gyakorlatiasság egyik formája akár egy tanóra, akár egy néhány alkalmas délutáni kötetlen tréning lehetne. Ott pedig, ahol már van pénzügyi oktatás, szükséges lenne a gyakorlatiasság növelése – derül ki a következtetésekből. Mindehhez persze a pénzügyi ismereteket oktatók képzése is szükséges – tette hozzá a szakember. Így hosszútávon mindenképpen javítható lenne a helyzet.

Megtakarítás, szülői támogatás

Nézzünk néhány konkrét kérdést! A középiskolások 64 százaléka fontosnak tartja, hogy az ember mindig tegyen félre, amikor megkapja a fizetését, míg 28 százalékuk csak akkor egészítené ki megtakarításait, ha hó végén marad pénze. Azoknak, akik feleslegesnek tartják a spórolást, 60 százaléka fiú.

Továbbtanulásaikat leginkább szülői támogatásból (44 százalék) és diákmunkából (28 százalék) kívánják finanszírozni, diákhitel felvételét csupán 1,6 százalékuk választaná. Az életkor előrehaladtával csökken azok aránya, akik a szülőkre támaszkodnának: míg a 14 évesek 48 százaléka, addig a 18 éveseknek 39 százaléka veszi igénybe a szülői segítséget. Ezzel párhuzamosan nő azok aránya, akik nem szeretnének továbbtanulni.

Államadósság van, de mekkora…?

Azt is kiderült, a középiskolások 90 százaléka rossz dolognak tartja azt, ha az ország az államadósság jelentős részét hitelből fizeti. Azonban az államadósság nagyságát illetően nem rendelkeznek kellő ismeretekkel a középiskolások: 24 százaléka szerint az egy főre eső államadósság mértéke 210 ezer forint. A helyes nagyságrendet (2,1 millió forint) csupán a válaszadók 20 százaléka tudta. A válaszadók majdnem fele (48,7 százalék) szerint Görögországban, 23,04 százalék szerint Magyarországon, míg csak 16,58 százalékuk szerint Japánban legmagasabb a GDP-hez viszonyított államadósság (ez utóbbi a helyes).

A középiskolások 42 százaléka rossz dolognak tartja az IMF hitelt, mert szerintük így a gazdasági függetlenségünket is elveszítjük. 22 százalékuk szerint rossz dolog az IMF hitel, de nincs más lehetőség. Az IMF hitelt csupán a középiskolások 22 százaléka tartja jó dolognak. Azon diákok közel fele, akik az IMF hitelt jó dolognak tartják, nem tartják szükségesnek e hitel felvételét.

Végtörlesztés és eurózóna

A középiskolások 32 százaléka komoly segítségnek véli a végtörlesztést, 26 százalékuk gondolja úgy, hogy csak a gazdagok jártak jól vele, 14 százaléka szerint a végtörlesztés sok kárt okozott az országnak, 6 százalék szerint a bankok jártak rosszul. Ugyanakkor azt, hogy mi a végtörlesztés, a középiskolások 61 százaléka tudta.

A fiatalok 27 százalékának teljesen mindegy, hogy csatlakozunk-e az eurózónához, szerintük a lényeg, hogy meg tudjanak élni. Az euró bevezetésével a diákok 26 százaléka ért egyet, míg 22 százalékuk szerint jó nekünk a forint, 16 százalékuk szerint, mikorra csatlakoznánk az euró zónához, nem lesz euró.

A középiskolások pénzügyi ismereteinek négy fő forrása az otthon látottak (40,6 százalék), az iskolában tanultak (20 százalék), az interneten található információforrások (10 százalék), valamint a saját tapasztalat (10 százalék). Míg a 14-15 évesek fele az otthonlátottakra, 12 százalékuk az iskolában tanultakra támaszkodik, addig a 18 éveseknek csupán 31 százaléka támaszkodik az otthonlátottakra, az iskola és az internet súlya nő. Éles különbség van a gazdasági és a nem gazdasági képzésekben tanulók között. Míg 14 éves korban a gazdasági képzésekre járók 30, addig a nem gazdasági képzésekre járók 9 százaléka próbál az iskolában hallottakra támaszkodni. Ezzel szemben 18 évesen a nem gazdasági képzésekre járók 10 százaléka, a gazdasági képzésekre járók 48 százaléka az iskolában hallottakat próbálja figyelembe venni.

Kell a pénzügy az iskolákba

A tudásteszt eredményeit kiértékelve megállapították, hogy a középiskolások átlagteljesítménye 45 százalék, ami nem nevezhető jónak. Szignifikánsan jobb eredményt értek el azok, akik korábban tanultak pénzügyi ismereteket, illetve, akik gazdasági középiskolában tanulnak. A teszt segítségével megjelölhetőek azok a területek, melyek fokozott fejlesztésre szorulnak. A vizsgált hat témakört tekintve legnagyobb ismerethiányt az ország kockázat, infláció, adózás, a munka világa illetve a hitelezéssel kapcsolatos témakörök (államadósság mértéke, bruttó-nettó fizetés közötti különbség, hitelek törlesztő részletei, hitelkártyák, választás állásajánlatok között) estén tapasztaltak a szakemberek: e kérdések esetében az adott válaszok, több mint 60 százaléka helytelen volt. A megtakarítások és befektetések esetében a válaszok átlagosan 49 százaléka, míg biztosítások esetében 37 százaléka volt helytelen.

SZTEinfo