SZTE Info

szgye_kiemelt

Az SZTE-n mutatták be a Szent-Györgyi Albert-emlékérmét

A Magyar Nemzeti Bank a tudós Nobel-díjának 75. évfordulója alkalmából bocsátotta ki az egyedi kivitelezésű, művészi tervezésű ezüst emlékérmét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Verseny döntője előtti szünetben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös sajtótájékoztatóján mutatták be a pénzintézet által kibocsátott különleges Szent-Györgyi Albert-emlékérmét.

 

Megismertették az életművet

Az eseményen a házigazda universitas rektora arról beszélt: az idei Szent-Györgyi-emlékév rengeteget tett azért, hogy 1az egyetemisták, a szegedi polgárok és a városba látogató vendégek minél jobban megismerjék a Nobel-díjas professzor életművét, munkásságát. Ennek jegyében szerveztek márciusban nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciát 9 Nobel-díjas tudós részvételével, rendeztek emlékkiállítást nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok szomszédságában, a Dóm téren, a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, illetve kerül sor október 26-án a középiskolások számára kiírt versenyre is. – Méltó Szent-Györgyi emlékéhez, hogy itt, a Tanulmányi és Információs Központban a határon túli és inneni magyar középiskolai csapatok részvételével zajló vetélkedés összekapcsolódik a páratlan érme bemutatásával. Mindkettő maradandó érték lesz a jelenlévők és a nagyközönség számára – fogalmazott Szabó Gábor akadémikus.

Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese hozzáfűzte: a szegedi egyetem kiemelkedő jelentőségűnek tartja, hogy harmonikus kapcsolatot tartson fenn a középiskolákkal, hogy majdan a legkiválóbb fiatalokat fogadhassa padjaiban. Ezért hirdették meg a Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Versenyt is, melyre a három dél-alföldi megyén kívül örömükre szerbiai és romániai középiskolák háromfős együttesei is jelentkeztek. Ez nagyszerűen demonstrálja a régió egységét – húzta alá a professzor. Kiemelte továbbá: a vetélkedés legjobbjai értékes nyereményekben részesülnek, s a díjazásban az SZTE professzorai is szerepet vállaltak. Az első helyezett csapat és felkészítője például cambridge-i úton vehet majd részt.

 

Az SZTE Ajándékboltjában is kapható az emlékérme

Ezt követően ismerhették meg a résztvevők a gyönyörű és díszes Szent-Györgyi-emlékérmét, melyet a kivitelező Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója tárt az érdeklődők elé. Gaál Ferenc elárulta: az emlékpénzérme mint olyan sajátos kategóriát képvisel, törvényes fizetőeszköz, ám nem célja, hogy részt vegyen a fizetőforgalomban. Kiemelkedő művészi értékkel bír, hiszen egyedi formájú és kivitelezésű kisplasztikai alkotás, nemesfémből készül, tehát belső értéke is van, emellett numizmatikai értéke is páratlan, hiszen alacsony példányszámban érhető el. Magyarországon 1948-ban jelent meg az első emlékérme az 1848-as forradalom századik évfordulóján, s 1968-tól a Magyar Nemzeti Bank jogkörébe tartozik a kibocsátás. Megtudtuk: évente 6-8 tematikában készítenek jellemezően ezüst, illetve egy-egy arany és színesfém emlékérmét, melyek rendszerint valamilyen meghatározó jelentőségű történelmi, kulturális, társadalmi eseményhez vagy személyiséghez kapcsolódnak. Ebbe a sorba tartozik a Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójára kibocsátott, 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, 12,5 gramm súlyú, 30×25 milliméter átmérőjű, ovális alakú, 3000 forint névértékű érme is, melyből 2000 darabot selyemfényes, 5000 darabot pedig tükörfényes alapsíkkal állítottak elő. Természetesen vásárolni is lehet belőle, mégpedig Szegeden éppen az SZTE Ajándékboltjában.

 

„Gondolni, amire még senki nem gondolt”

A csodás érmét Vékony Fanni ötvös, iparművész álmodta és tervezte meg. A művésznő a sajtótájékoztató közönségét beavatta az alkotás folyamatába, aminek során először alaposan elmélyült a Nobel-díjas professzor élettörténetében. – Számos életrajzot olvastam el, melyek különböző oldalról világították meg a személyiséget. Szent-Györgyi Albert regényes életű, színes egyéniségként, igazi modern emberként jelent meg előttem, aki példa lehet a mai fiatalság számára. Hogy miért? Azért, mert a tudásvágy, a nyitottság és a humánum olyan ötvözetként egyesült benne, mely hatalmas tudományos teljesítménynek nyitott utat – fogalmazott Vékony Fanni. A tervező az érmén elhelyezte a számára leginkább sokat mondó Szent-Györgyi-mondást („Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki nem gondolt”), valamint a tudós portréja és a paradicsompaprika ábrázolása sem hiányozhat.

A kibocsátó képviseletében végül Szalay György, az MNB Pénzügyi Kultúra Központ vezetője azokat a törekvéseket vázolta, melyeket a nemzeti bank a lakosság pénzügyi kultúrájának, ismereteinek fejlesztéséért tesz.

A Szent-Györgyi Albert ezüst emlékérme első három példányát pedig a kibocsátás ünnepén Vékony Fanni, Szabó Gábor és Pál József vehette át Gaál Ferenctől.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.