SZTE Info

Szegedi és szerb kutatók tisztítják a régió szennyezett élővizeit

Tavaly novemberben indult, és egészen 2013 októberének végéig tart az a magyar–szerb IPA-pályázat, melynek keretében a szakemberek nanotechnológiai fejlesztésekkel a régió szennyezett élővízi üledékektől veszélyeztetett területeit próbálják helyrehozni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A projektet („MATCROSS” HUSRB/1002/214/188) a szerbiai Újvidéki Egyetem vezeti, a helyi Természettudományi Karról, Bozó Dalmácia professzor tanszékéről került ki a projekt koordinátora. A magyar partner vezetője pedig Kónya Zoltán egyetemi tanár, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék vezetője.


IMG_6452_szteA pályázat keretében folyami üledékeket vizsgálnak. A szerb partner korábbi felmérései alapján elsősorban az üledékben felhalmozódó nehézfémek, másodsorban pedig a halogénezett szénhidrogének jelentenek komoly fenyegetést a régió vízkincsére – tájékoztatott Kukovecz Ákos, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense.


A vegyi anyagoknak a forrásai sokfélék lehetnek, többek között a területen folyó mezőgazdasági (nehezen lebomló növényvédő szerek) és ipari tevékenység, a délszláv háborúban és Szerbia 1999-es bombázásakor elpusztított ipari létesítmények, valamint olyan katasztrófák, mint a tiszai ciánszennyezést kísérő aranybánya-meddő kiszabadulása vagy a 2010-es vörösiszap-katasztrófa nyomán a vízrendszerbe jutó szennyezők is hozzájárultak a régió, a Bácska és a Bánát élővizeinek jelenlegi állapotához.


A kutatók célja, hogy pontos információval lássák el az érintett önkormányzatokat, hogy azok tisztában legyenek a szennyeződések pontos mértékével. Azért is kiemelten fontos az élővízi üledékek megtisztítása, mert a víz hiába tisztul, ha a meder alján lévő üledékből mindig újabb és újabb szennyeződések oldódnak ki – magyarázta Kukovecz Ákos. A projektet Magyarországon szakmailag az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) támogatja, akik együttműködnek a kutatókkal, hiszen számukra is új információkat szolgáltathat a projekt, mert ők sem tudják folyamatosan monitorozni az üledéket.


IMG_6453_szteA projekt partnereinek másik célja, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki, melyek alkalmasak arra, hogy kezeljék a szennyeződések különböző fajtáit. Új, nanostrukturált anyagok segítségével a meglévőknél jobb elektrokémiai szenzorokat készítenek a szennyezések mérésére, valamint a remediációban felhasználható adszorbenseket (például extrém nagy fajlagos felületű amorf szenek) és reaktánsokat (mint a nanoszemcsés zéró vegyértékű vas) fejlesztenek – sorolta Kukovecz Ákos. Más szavakkal, a szennyeződéseket igyekeznek vagy megkötni vagy lebontani. A munkában többek között zeolitokat, szén nanocsövet, nanovasat, valamint más fém- és fém-oxid nanorészecskéket használnak. A tanszéknek egyébként komoly tapasztalata van már a környezeti szennyeződések kezelésében. Emlékezetes például egy tavalyi projekt, mikor a törökszentmiklósi egykori Vegytek-telep helyén a kemikáliák tárolása, lefejtése során visszamaradt veszélyes anyagoktól szennyezett talajt és talajvizet zéró vegyértékű nanovassal – az Auro-Science Consulting Kft. által gyártott nanovasoldattal – kezdték el megtisztítani.


Az IPA-projekt jelenleg a felénél tart, részletes felmérések készültek és laboratóriumi kísérleteket végeztek a potenciális nanoanyagokkal. A végeredmény egy összefoglaló lesz, amely tartalmazza az üledék szennyezettség mértékének megállapítására és a kezelésére ajánlható módszereket. Ezt az összefoglalót a projekt disszeminációs részében széles körben megismertetik a régió döntéshozóival (hatóságok, önkormányzatok, vízügy, környezetvédelmi felügyelet stb.), közvéleményével (lakosság, elsősorban elektronikus média és személyes jelenlét iskolákban) és a versenyszféra szereplőivel (a technológia lehetséges gyártóival, forgalmazóival és alkalmazóival) is.


A projekt összköltségvetése 437 ezer euró, ebből az SZTE-re jutó támogatás 187 ezer euró.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 6. 09:00 - 8. 18:00
  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • december 9.
    10:00 - 16:00
  • december 12.
    15:00 - 17:30
    15:00 Ünnepélyes köszöntő: Prof. Dr. Lázár György dékán
    TUDOMÁNYOS PROGRAM
    1. Dr. Sepp Róbert Örökletes kardiológiai kórképek klinikai és genetikai vizsgálata
    2. Dr. Nemes Attila A 3D echokardiográfia múltja, jelene és jövője
    3. Dr. Sághy László Klinikai elektrofiziológia Szegeden
    4. Dr. Thury Attila Invazív kardiológia múltja és helyzete Szegeden
    5. Dr. Bogáts Gábor A szívsebészet helyzete és lehetőségei Szegeden
    6. Dr. Borbényi Zita Szemléletváltás a lymphoproliferatív betegségek kezelésében. A siker kulcsa: a célzott terápia
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00