SZTE Info

Juronics Tamás: „Bartók elképesztően sokat tud üzenni a mának”

Bartók és Szeged címmel tartottak megemlékezést a híres zeneszerzőről és népzene-kutatóról az MTA SZAB székházában. A rendezvényen Juronics Tamás a 25 éves Szegedi Kortárs Balett Bartók-repertoárjáról beszélt, így a résztvevők betekintést nyerhettek több, világszerte népszerű táncelőadás kulisszatitkaiba.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Szeged művészeti múltjában Bartók Béla jelenléte olyan meghatározó, mint Szent-Györgyi Albert vagy Klebelsberg Kunó személye a tudományban, oktatásban – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kerek Ferenc, az SZTE Zeneművészeti Kar dékánja a zeneszerző és népzenekutató emlékére rendezett beszélgetést. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság rendezvényén a dékán kiemelte: Bartók amellett, hogy több, jeles alkalommal is fellépett Szegeden; népi dallamokat gyűjtött Alsóvároson, Deszken, Szőregen és Horgoson, s azonkívül, hogy jó barátságot ápolt König Péterrel és Balázs Bélával, dolgozott is a híres helyi alkotókkal.


bartok_balett_kekszakalluAzonban napjainkban ugyanúgy él a világhírű alkotó emléke: a Szegedi Kortárs Balett több művét állította már színpadra, használta fel dallamait előadásaiban. Így az MTA SZAB Zeneművészeti Munkabizottságának és a Szegedi Operabarátok Egyesületének közös rendezvényén Juronics Tamás, a táncegyüttes vezetője beszélt társulata Bartókhoz kötődő produkcióiról. A Kossuth-díjas koreográfus – a Szegedi Nemzeti Színház művészeti igazgatójaként – kulisszatitkokat is megosztott a népes hallgatósággal, hiszen a teátrum repertoárjának is visszatérő darabjai a Bartók-művek.


A Szegedi Kortárs Balett idén ünnepli 25. születésnapját, így az eddigi 193 előadásában – melyből 53 bemutató volt – szép számmal szerepelnek a zeneszerző alkotásai. – Nehéz visszaemlékezni több év távlatából, mit gondoltam az előadás születésekor az adott Bartók-műről – osztotta meg közönségével Juronics Tamás kétségeit. Ennek ellenére a koreográfus elárulta: 1999-ben A csodálatos mandarint, a „magyar táncművészet legismertebb és legmarkánsabb darabját” a haza, a hit, illetve a szerelem témakörei határozták meg.


Megtudtuk, a Szegedi Kortárs Balett vezetőjében és Bartók Bélában közös, hogy mindketten vonzódnak Ady költészetéhez – ez mutatkozik meg a XX. század című táncelőadásban, ahol versrészletek is megjelentek –, mindemellett a művészetet is hasonlóan szemlélik. – Megjövendölöm, hogy az én sorsom a lelki elhagyatottság lesz idézte a zeneszerzőt Juronics Tamás, s a vallomáshoz hozzátette: – Nehéz elfogadni, hogy nem minden nap a művészettel járó lelki telítettségről szól.




A Fából faragott királyfiról – amelynek ősbemutatóját a Szegedi Szabadtéri Játékokon tartotta a táncegyüttes – kiderült: a teátrum idei évadában már egy újragondolt változata látható, amelynek sokkal pozitívabb az üzenete is. – Bartók elképesztően sokat tud üzenni a mának – indokolta a balettelőadás felújítását a koreográfus, miközben a humanista alkotóról beszélt, aki nemzetét szintén nagy becsben tartotta. Ezzel szemben Juronics Tamás A kékszakállú herceg vára című operarendezéséről megtudhattuk, hogy drámai találkozásként élte meg az előadás születését. A SZAB-székház közönsége a Kossuth-díjas koreográfus előadását záró gondolatait a Bartók-est végén vastapssal fogadta. – Van hitem abban, hogy a tánc alkalmas megszólaltatni ezeket a műveket, mert lehet ezzel a nyelvvel értelmesen közölni gondolatokat – fogalmazott.

Kiss Tímea




Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *