Innováció és a Szegedi Tudományegyetem

Innovációs rendszerek címmel szervezett konferenciát november 29-én és 30-án a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara. A dékán, Vilmányi Márton köszöntőjében elmondta: immár 12 éve rendre saját konferenciát szerveznek a tudomány ünnepéhez kötődően. Most az innovációt állítják középpontba. A téma gyakorlati aktualitását a most készülő hazai Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Stratégia, elméleti aktualitását az innovációs szakpolitikák alapját képző innovációs rendszer elmélet 25 éves évfordulója adja.

Az SZTE a hazai intézmények előtt jár

– Mi az innováció? Minden új ötleten alapuló megoldás, ami például egy vállalat versenyképességét növeli. Tehát az innovációnak nem csupán a kutatás-fejlesztés a terepe – fogalmazott Szabó Gábor akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem rektora az universitas gazdaságtudományi karán szervezett konferencián beszélt az SZTE szerepéről a magyar innovációs rendszerben. Számokkal jellemezte a szegedi universitas nagyságát. Többek között kiemelte: közel 30 ezer hallgató, közte 1700 külföldi diák tanul a 12 karó Szegedi Tudományegyetemen, ahol 8500 alkalmazott dolgozik az összességében 460 ezer négyzetméternyi alapterületű épületekben. Hangsúlyozta az itt megvalósuló integrált egészségügyi rendszer működésének jelentőségét, hiszen a háziorvosi szint fölötti teljes ellátást az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja biztosítja. Elmondta, hogy az intézmény eddigi 60-62 milliárd forint bevételéből körülbelül 20 milliárd forint az egészségügyi ellátórendszeré, míg 43-44 milliárd egyéb forrásból származik, s a fennmaradó rész a normatív állami támogatás.

– Folyamatosan jelen van minden mérvadó nemzetközi és hazai felsőoktatási rangsorban a Szegedi Tudományegyetem – hangsúlyozta a rektor. Köszönhető ez annak is, hogy az itteni 831 oktató közül 19 akadémikus, 129 pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagja, vagy hogy az SZTE-n belül 12 MTA kutatócsoport dolgozik.

– Az elmúlt néhány évben az SZTE kiépítette az ország egyik legjobb technológiai transzfer szervezetét, elkészült az egyetem kutatás-fejlesztési kapacitását bemutató tudástérkép, tervszerű üzletfejlesztés folyik az intézményben. A kutatómunka aktivitását és színvonalát jelzi az is, hogy 1100 referált idegen nyelvű, 950 magyar nyelvű publikáció született az elmúlt időszakban, miközben 1200 konferencia-megjelenést rögzít a statisztika – sorolta az SZTE rektora. Az SZTE-potenciál hasznosításában kiemelte az intézmény innovációs igazgatóságának a szerepét. A belső szabályozás megteremtése mellett ugyanis a piaci hasznosításért is rendkívül sokat tettek: például – más hazai intézmények előtt járva – kézikönyveket, mintaszerződéseket alkottak.

– Az SZTE szellemi tulajdon portfoliójában 42 szabadalom van, az intézmény 11 licencia megállapodást kötött, és hét spin-off vállalkozást hozott létre – mondta a Magyar Innovációs Szövetség elnöki posztját is betöltő szegedi akadémikus. Szabó Gábor hozzátette: az eddigi 41 millió forintnyi hasznosítható bevétel is mutatja, hogy mindez csak a dicső kezdet.

A stratégiáról az államtitkár

A magyar innováció jövőjéről tartott előadást Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára – reagálva Szabó Gábor, az SZTE rektora előadására – elmondta: a szabadalmi bevételek uniós „visszaforgatási” aránya: 40-40 százalék a kutatóé és a tanszéké, míg 20 százalék az egyetemé.

– Most dől el, kialakul-e a magas hozzáadott értékű termelési szerkezet Magyarországon –fogalmazott a politikus. Ismertette, a kormány milyen intézkedéseket tett az innovációs aktivitás növelése érdekében. Így például megalakult a Nemzeti Innovációs Hivatal, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban tiszta, világos szabályrendszer alakult ki. Zárt finanszírozási formák jöttek létre: a közép és nagyvállalatok által éves szinten befizetett 40-45 milliárd forintnyi innovációs járulékból támogatja pályázatokon keresztül a kutatás-fejlesztési tevékenységet – sorolta az államtitkár.

A három hete társadalmi vitára bocsátott Kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáról három fő problématerületét emelte ki. A tudásbázis, a tudás felhasználás növelése és a köztük lévő tudás áramlás elősegítése a cél.

Növekvő K+F ráfordítás

Magyarországon 2011-ben a GDP arányos K+F ráfordítás 1,2 százalék, azaz 336 milliárd forint volt. Ez az elmúlt két évtizedben a legmagasabb. Fokozatosan növekszik a vállalati szektor részesedése, ami tavaly 160 milliárd forintot jelentett, 120 milliárd forint állami, a fennmaradó rész nemzetközi forrásokból származott – sorolta a számokat Cséfalvay Zoltán. Stratégiai célnak nevezte, hogy 2020-ra a GDP arányos K+F ráfordítás érje el az 1,8 százalékot, harminc nagyobb kutatási és technológiai műhely lépjen be a világelitbe, s ugyanennyi globális nagyvállalati fejlesztési központ telepedjen le Magyarországon.

Elérhető célnak minősítette az államtitkár, hogy a jelenlegi 37 ezerről 56 ezerre emelkedjen a kutatók és fejlesztők hazai száma. Ezt segíti, hogy a jövő évtől annak a vállalkozásnak, amely PhD fokozattal rendelkező szakembert alkalmaz a K+F területen, az illető után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Ez a becslések szerint 1300 kutatót érinthet.

Az SZTE GTK innovációs konferenciáján plenáris előadást tartott: Kovács Árpád (Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, az SZTE GTK egyetemi tanára) Válságkezelés az EU-10 országokban - a pozíciók változása címmel, míg Inzelt Annamária (IKU Innovációs Kutató Központ igazgatója, az SZTE GTK címzetes egyetemi tanára) Innovációpolitika az innovációs rendszerben címmel fejtette ki mondandóját.

A plenáris előadásokon túl a konferencián a téma 80 elismert hazai szakértője tartott előadást 13 szekcióban.

Ú. I.