SZTE Info

SZAB_kiemelt

Hasznos lehet a nano, de szabályozásra vár

Az egészségügytől a környezetvédelemig számos területen ígér pozitív eredményeket a nanotechnológia, ám meglepő módon sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nem állnak még elegendő mértékben rendelkezésre adatok a nanoanyagok környezetre és az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

November 15-én „Környezetvédelem – nanotechnológia” címmel szervezett előadás-sorozatot a SZAB Kémiai Szakbizottsága a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A délutáni előadások között szó volt sok más mellett a tavaly sikerrel vizsgázott zéró vegyértékű vas nanorészecskékről és a hatásvizsgálatokról is.

 

A nanovas megoldja

Ismeretes, hogy a törökszentmiklósi egykori Vegytek-telep helyén a kemikáliák tárolása, lefejtése során visszamaradt veszélyes anyagoktól szennyezett talajt és talajvizet zéró vegyértékű nanovassal sikerült megtisztítani a Szegedi Tudományegyetem TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék szakembereinek segítségével.


IMG_6458_gs
Kónya Zoltán
A nanotechnológia alapja, hogy ebben a tartományban (a nanométer a méter egymilliárdod része) az anyagok másként viselkednek, mint tömbi fázisban – magyarázta Kónya Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár. 10-20 nanométeren a vas is jóval reakcióképesebb, mint például egy egyszerű vascső – komoly redukciós potenciállal rendelkezik. Úgy kell elképzelni, mint egy golyót, melynek belseje fémvas, héja pedig oxid – egy nagy felületű, porózus anyag. Felületén képes megkötni a szerves és szervetlen anyagokat, majd a vas átalakítja ezeket. Például a klórozott szénhidrogének megsemmisítésének egyik legjobb módja ez az eljárás. A nanovasat tartalmazó szuszpenziót 10-30 méter mélyre juttatták a talajba, amit azután a talajvíz mozgatott tovább. A nanovas „leszaggatja” a klórokat a szénhidrogénről, kloridot képez belőlük, így például nátrium-, illetve kálium-kloridot (mineralizáció), ami nem árt a talajnak. Szénhidrogének maradnak vissza, tehát metán, etán, etilén, amelyek vagy gázként távoznak, vagy a mikrobák használják fel őket. Így a szennyező komponenseket úgy tudják átalakítani, hogy akár még hasznosak is lehetnek, a helyi flóra-fauna működését serkenthetik – mutatott rá a professzor, aki azt is hozzátette: arzén- és krómmentesítésre is alkalmas a nanovas.


Arra a kérdésre, hogy adott esetben a talajban élő hasznos baktériumokat is elpusztítja-e a nanovas, Kónya Zoltán elmondta, hogy a módszert súlyos talajszennyezéseknél éri meg alkalmazni. Ugyan valóban járhat átmeneti negatív hatásokkal, a vizsgálatok szerint a talaj állapota idővel regenerálódik.

 

Előbb használat, aztán kockázat?

A nanoszennyezők környezeti hatásainak vizsgálatáról Balázs Mária, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet munkatársa beszélt, aki honlapunknak elmondta: a nanoanyagok ma már szinte mindenhol jelen vannak, valós kockázatukat azonban eddig még csak részben mérték fel. Fontos, hogy külön anyagként kell-e kezelni őket, ez pedig még számos kérdést vet fel. Ugyanakkor legtöbbjük teljesen másként viselkedik, mint a nagyszemcsés társaik. Másik meglepő érdekesség, hogy számos tudományos-műszaki ajánlás ellenére külön a nanoanyagokra létrehozott szabályozás nincs még ezen a területen sem Magyarországon, sem az Európai Unióban; nincsenek szabványos vizsgálati módszerek sem arra vonatkozólag, hogy miként kell őket vizsgálni, sem arra, milyen koncentrációban és módon lehet használni. Ugyanakkor az iparilag előállított nanoanyagok immár több tíz éve vannak a környezetben.

 

Aggályok

Az intézetben nemrég a Szegedi Tudományegyetemről kapott nano vas-oxiddal végeztek vizsgálatokat: édesvízi kisrákokkal (többek között például Daphnia magna-val) és algával tesztelték a nanorészecskéket. Kiderült, ezek átjutnak a membránon, bejutnak a biológiai rendszerekbe. Az úgynevezett krónikus tesztekben az algák mutatkoztak a legérzékenyebbnek a nanorészecskékre, de például a Daphnia magna szaporodását is gátolta a nano vas-oxid. Ugyanakkor ezek még csak előtesztek, számos vizsgálat vár még a szakemberekre – hangsúlyozta Balázs Mária.


A hétköznapokban antibakteriális hatása miatt jelenleg a nanoezüst a legelterjedtebb: zoknikban és bizonyos típusú mosógépekben egyaránt megtaláljuk. Utóbbi eset azért is különösen aggályos, mert a szennyvízbe kerülve kiölheti azokat a baktériumokat is, amelyek hasznosak lehetnének a szennyvíztisztításnál, ezért komoly környezeti kockázatot jelentenek – hívta fel a figyelmet a szakember.

 

Ismeretlen hatás


A zéró vegyértékű nano vas-oxidot a környezetvédelemben használják, ugyanakkor miután kifejtette kármentesítő hatását, nem tűnik el a talajból – magyarázta Balázs Mária. Cink- és titánoxid található nanoméretben a napvédő krémekben (a faktorszám egyenesen arányos a mennyiséggel), illetve kozmetikumokban is. Az ezüstkolloidokat pedig például ivóvíz-fertőtlenítésre is használnak. Ezt azért is kellene vizsgálni, mert az emberi szervezetben a nanorészecske másként halmozódhat, mint a normál méretű anyag.


A szakember leszögezte, a nanoanyagoknak számos előnye mutatkozik az űrkutatástól a környezetvédelemig, és nyilvánvalóan nem lenne szerencsés elvágni az ipar lehetőségeit azzal, hogy míg nem ismerjük a hatásaikat száz százalékosan, addig ne gyártsuk. Ugyanakkor szükség lenne a pontos kockázatfelmérésre, hiszen jelenleg nem tudjuk, pontosan milyen hatást fejtenek ki. Annál is inkább, hiszen több példa is van a történelemben arra, hogy egy-egy új és hatékonynak látszó technológiáról kiderül, hogy veszélyes – lásd például a DDT esetét...

 

Arany Mihály


*


A kutatói kíváncsiság, a tudomány harmonikus egészének ünnepe


A gyógyszerkutatásról tartottak előadást, innovációs díjakat adtak át a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi megnyitóján. A novemberi rendezvénysorozat középpontjában a felfedező tudomány áll, a programok többségének az MTA SZAB-székháza ad otthont.

1825. november 3-át írunk: a pozsonyi országgyűlésen, a kor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60000 forintot ajánl fel a Magyar Tudós Társaság (MTT) létrehozására… E történetet elevenítette fel Dékány Imre akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) SZAB elnöke 2012. november 9-én, a magyar tudomány ünnepének szegedi megnyitóján.


A kutató szenvedélye

„Csak az legyen kutató, akiben működik a kíváncsiság” – idézte Szentágothai Jánost az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB) elnöke. Dékány Imre azt mondta: a felfedező tudományok nagyfokú kockázattal járnak, hiszen eredményeik gyakran a megfigyelések időszakában láthatatlanok maradnak, de a távolba tekintve sokat nyújthatnak számunkra. Míg a tudomány, a kutatás anno „belső” folyamat volt, mára ezek eredményei életfeltételekké váltak. Ennek hangsúlyozásával vette kezdetét a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság és a Szegedi Tudományegyetem FELFEDEZŐ TUDOMÁNY című rendezvénysorozata a SZAB-székházában.

Köszöntőt mondott Dudits Dénes akadémikus. Az MTA alelnöke azt hangsúlyozta: bár egyre költségesebbé válik a kutatás, a tudományos életben való részvétel, egy igazi tudós munkássága szenvedéllyel átitatott, és nem tekint az anyagiak felé, mert számára a téma, a megoldandó probléma fontossága a mérvadó.


Szeged, a tudományos központ

- A kutatások iránti tisztelet, és azok szabadsága elengedhetetlen a tudomány világában – jelentette ki Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora. Beszédében kiemelte: egy kutatás alkalmával nem is igazán a feltett, illetve megválaszolandó kérdések a fontosak, hanem az azokra kapott válaszok és eredmények. Lényeges, hogy ne az anyagiak vezéreljék munkánkat, hanem az őszinte és tiszta kíváncsiság.

- Szeged városának ereje és súlya a kilenc évtizedes egyetemi városi múlt – fogalmazott Botka László. Szeged polgármestere elmondta: a város régen is és napjainkban is nagy harcokat vív azért, hogy méltó és versenyképes tudományos központtá váljon, az is maradjon. – Ezeket a harcokat eddig siker koronázta. Hiszen nincs gyarapodó Szeged, gyarapodó tudomány, felsőoktatás és haladás nélkül – húzta alá. A polgármester teljes támogatását fejezte ki a város vezetésének nevében, amikor beszédét azzal a megjegyzéssel zárta, hogy Szeged városának fejlődését a tudományra és annak fejlesztésére kívánják építeni.


Együttműködés és innováció

Kinurénsav: egy nehéz célpont az idegrendszeri kórképek kutatásában – e címmel mutatta be Fülöp Ferenc akadémikus azt a munkát, amelyet Toldi Józseffel, és Vécsei László akadémikussal végez. Elmesélte: Szeged finn testvérvárosának, Turkunak kutatóival végzett közös munka eredményeképpen felfedezték, hogy a kinurénsav fontos szerepet játszhat az agyi gyulladásos folyamatok kezelésében, nevezetesen az Alzheimer-kór és a Huntington-kór kezelésében. A kísérlet eredményeinek köszönhetően három különböző területen nyújtottak be szabadalmi igényt, melyek közül az egyik a Huntington-kór kezelésére vonatkozik.

A Dél-alföldi Innovációs Díj immár harmadik alkalommal ösztönzi a Dél-alföldi Régióban szellemi alkotás, illetve azon alapuló termék, eljárás vagy szolgáltatás születését. 2010. év tavaszán határozta el a MTA Szegedi Területi Bizottságának elnöksége – együttműködve a régió három kereskedelmi és ipari kamarájával (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Megye Kereskedelmi és Iparkamarái) és a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesülettel –, hogy a Dél-alföldi Régióban a vállalkozások, valamint a feltalálók által a három megye területén létrejött szellemi alkotások elismerésére és az innovációs tevékenység, illetve a technológiai transzfer támogatása érdekében. A díj alapításához szükséges anyagi fedezetet a régió kamarái, vállalkozásai finanszírozzák. Két – gazdasági társaság és természetes személy – kategóriában lehet pályázni bármely új, saját feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható és piacképes megoldást tartalmazó innovációs eredménnyel. A pályázatokról az alapítók által létrehozott kuratórium döntött.

Az ÖMA betonnal, azaz az öntömörödő modifikált acélszál erősítésű betonnal a gazdasági kategória első helyezését a CSOMIÉP Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft. nyerte. Az 1989-ben megalakított, száz-százalékban magyar tulajdonú vállalkozás innovációs teljesítményét 50 szabadalom, oltalmi és használati mintaoltalmi bejelentés tükrözi. A cég a válság közepette is tudta tartani piaci pozícióját az építőiparban. A CSOMIÉP és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös fejlesztésű termékéért Zsigovics István, a BME adjunktusa vette át a SZAB innovációs díját: Bánvölgyi László szobrászművész Möbius című térplasztikáját.

Kovács Etelka, az SZTE TTIK Biológia Tanszék PhD-hallgatója vehette át a díjat az úgynevezett „természetes személy” kategóriában. „A fehérjében gazdag hulladék hasznosítás biogáz termelésben” elnevezésű eljárás a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak – Kovács Etelka, Kovács L. Kornél professzor, Maróti Gergely, Wirth Roland, Rákhely Gábor, Bagi Zoltán, Ács Norbert – közös munkájának eredménye. A pályázat egy kísérleti berendezést és eljárást mutat be fehérje alapú biomasszából történő biogáztermelésre alkalmas mikroorganizmus-konzorcium létrehozására. Az eljárás jelentősége, hogy biogáztermelő baktériumok olyan közössége hozható létre, amelyek optimálisan képesek együttműködni és fehérje alapú biomasszát hatékonyan biogázzá alakítani. A pályázót – a bírálók szerint – rendkívül fejlett biotechnológiai-mikrobiológiai-genetikai megközelítés jellemzi. Az ismertetett eljárás széles körű elterjedése esetén igen nagy gazdasági és környezetvédelmi jelentőséggel bírhat.


A két fődíjazott rövid előadásában mutatta be eljárása lényegét.


A Tudomány hónapjának szegedi rendezvényeit megnyitó ünnepséghez, plenáris üléshez csatlakozott a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ eredményeinek záró konferenciája.

A tudomány hónapjának szegedi programjairól az alábbi linken tájékozódhat:
http://mta.hu/data/cikk/13/8/12/cikk_130812/Programfuzet_2012.pdf


Az SZTE Mezőgazdasági Kar programjának meghívója itt letölthető:



SZTEinfo

tudomanyok_unnepe_galeria
További képek itt megtekinthetők


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • december 12.
    15:00 - 17:30
    15:00 Ünnepélyes köszöntő: Prof. Dr. Lázár György dékán
    TUDOMÁNYOS PROGRAM
    1. Dr. Sepp Róbert Örökletes kardiológiai kórképek klinikai és genetikai vizsgálata
    2. Dr. Nemes Attila A 3D echokardiográfia múltja, jelene és jövője
    3. Dr. Sághy László Klinikai elektrofiziológia Szegeden
    4. Dr. Thury Attila Invazív kardiológia múltja és helyzete Szegeden
    5. Dr. Bogáts Gábor A szívsebészet helyzete és lehetőségei Szegeden
    6. Dr. Borbényi Zita Szemléletváltás a lymphoproliferatív betegségek kezelésében. A siker kulcsa: a célzott terápia
  • december 13.
    10:00 - 11:00
    Az SZTE TTIK BIológia Intézet előadása a laikus érdeklődők számára is érdekes új információkkal szolgálhat Ötziről, az 5300 éves gleccsermúmiáról.
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00
  • 2020. január 8.
    17:00 - 18:30
    Ha kell, elájulnak, zokognak vagy órákig fekszenek a romok alatt a Magyar Imitációs Egyesület önkéntesei, hogy a mentő- és rendvédelmi szervek emberei gyakorolhassák rajtuk az elsősegélynyújtást. Szokatlan munkájuk életeket menthet – erről mesélnek vendégelőadóként az SZTE Junior Akadémiai Esték soron következő előadásán.