A szegedi egyetem diákjai által szerkesztett hallgatói lapokról hallhattak beszélgetést az érdeklődők november 13-án, az SZTE Médiacentrum Sajtóklubjának második estjén. Az egyetemi sajtó történetéről a kezdetektől az 1950-es évekig megjelent lapokról a Klebelsberg Könyvtár Egyetemi Gyűjteményének vezetője, Ráczné Mojzes Katalin mesélt.
A Sajtóklub első beszélgetésén Vajda Tamás, az SZTE Szaklevéltárának vezetője beszélt a kolozsvári egyetem Szegedre költözésének körülményeiről és az 1900-as évek elejének városi és egyetemi életéről. A Sajtótörténeti beszélgetések második estjének vendégét, Ráczné Mojzes Katalint Újszászi Ilona újságíró, az SZTE Médiacentrumának vezetője a Szegedi Egyetemi Magazin elődeinek számító hallgatói lapokról kérdezte az SZTE Rektori Hivatalában.
Az első egyetemi újság még az egyetem előző székhelyén, Kolozsváron jelent meg Kolozsvári Egyetemi Lapok címmel. – Az első szegedi hallgatói lapot, az Új Életet 1922. február 11-től december 20-ig szerkesztették az egyetem diákjai, amelyben a cikkek nagy része még Erdéllyel kapcsolatos témákat dolgozott fel – tudhattuk meg Ráczné Mojzes Katalintól. A kezdetekben hetente, később kéthetente megjelenő lapban már reklámokat és hirdetéseket is találhatunk. Az Új Élethez hasonlóan később számos egyetemi lap bizonyult rövid életűnek, részben pénzügyi okok miatt, részben pedig azért, mert az újságokat szerkesztő diákok befejezték tanulmányaikat.
Ahogyan arra később Újszászi Ilona is utalt, az egyesületek mellett az egyes lapok egyéb kezdeményezésekhez is kötődtek. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, melynek tagjai között tudhattuk például Sík Sándort, Radnóti Miklóst vagy Ortutay Gyulát is, 1928 és 1938 között adta ki Szegedi Kis Kalendáriumait. A zsebnaptárok a Szeged környéki tanyavilágban összegyűjtött népdalokat, rigmusokat és azokhoz tartozó illusztrációkat tartalmazták. Az utánuk befolyt összegből azután a művészeti kollégium tizenhat saját kötet kiadását tudta finanszírozni. A kalendárium mellett azonban folyóirattal is rendelkezett: A színpad című lap Hont Ferenc, a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik kezdeményezőjének főszerkesztésében jelent meg. Az egyetemi újságok szerkesztőire természetesen hatottak a kortárs lapok, így a diáklapok is gyakran tartalmaztak színházi kritikákat, könyvismertetéseket és beszámolókat sporteseményekről.
A Szegedi Híd létrehozását egységes diákszervezet támogatta 1941-ben, ekkor az egyetem már Horthy Miklós nevét viselte. A hallgatói lapban oktatók is publikáltak, köztük Szent-Györgyi Albert. Ráczné Mojzes Katalin szerint egyfajta egységtörekvés mindig is jellemezte az egyetemi hallgatókat, köztük az újságok szerkesztőit is, mely azonban soha nem járt végül teljes sikerrel. Az 1950-es évekből Ráczné Mojzes Katalin több cikket is kiemelt, köztük egy a diákotthonok rendjének fontosságáról szóló írást, melynek szerzője méltatta a pedáns szobák lakóit, míg a rendetleneket kipellengérezte. Az ezen időszakban megjelent beszámolókból természetesen nem maradhattak ki a Rákosi Mátyás születésnapjáról, illetve az ahhoz kötődő tanulmányi versenyekről szóló tudósítások sem.
A beszélgetés végén nem mindennapi találkozásnak lehettünk szemtanúi: az 1946 szeptemberében megjelent Egyetemi Élet című lap egyik szerkesztője, Szilágyi György állt fel a közönség soraiból, hogy bemutassa az egyetemi újság azon számát, melyben hatvanhat éve az ő cikke is megjelent.
Az SZTE Médiacentrum Sajtóklubjának beszélgetéssorozata 2013 márciusában folytatódik, ekkor a Szegedi Egyetem című lap történetét, szerkesztőit mutatják majd be.
H. G.