Szent-Györgyi emlékév a szegedi egyetemen

Hírek, Események

SZTEhírek

Hírarchívum

2012. Március

Hírarchívum

Szent-Györgyi emlékév a szegedi egyetemen

2012. március 18.

13 perc

Szent-Györgyi Albert 80 éve márciusban bejelentette „megtaláltuk a C-vitamint”, szegedi felfedezését a Nature című lapban publikálta; kutatói eredményeiért 75 éve elnyerte a Nobel-díjat. Egykori kutatóját, oktatóját, rektorát és a tudományt ünnepli az SZTE: az idei Szent-Györgyi emlékévhez kötődő híreket, tudósításokat itt kötjük csokorba.

Cikk nyomtatás

Link küldés

Szoboravatással, sportversenyekkel és koncertekkel folytatódik a Szent-Györgyi-év

Az ünnepi megemlékezések fénypontja a Szegedi Szimfonikus Zenekar november 10-i koncertje lesz a nemzeti színházban. Az esten olyan darabok is hallhatóak lesznek, melyekkel 1937-ben köszöntötték Szegeden a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet.

A márciusi emlékkonferenciát követően is folytatódik a Szent-Györgyi Albert-emlékév Szegeden, illetve a Szegedi Tudományegyetemen. Kettős jubileumot ünneplünk: 80 évvel ezelőtt fedezte fel a professzor a C-vitamint, s ezzel kapcsolatos kutatásaiért 75 éve vehette át a Nobel-díjat. A következő hónapok jeles eseményeiről április 24-én sajtótájékoztatón számolt be Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, valamint Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, művészeti vezetője.

A nemrégiben megtartott tanácskozás – melyen kilenc Nobel-díjas adott elő – a tudományos világ központjává tette a várost és egyetemét – jelentette ki a rektorhelyettes. Az SZTE a helyi kulturális és tudományos társintézményekkel most olyan programokkal készül, melyek népszerűsítő módon mutatják be Szent-Györgyit, a kultúrembert. Nem titkolt céljuk, hogy követendő példaként állítsák őt a ma embere elé.

Elhangzott: a Szegedi Szabadtéri Játékok ideje alatt kiállítást rendeznek a tudós életéről a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Ugyanott mellszobrot avatnak tiszteletére, illetve októberben olyan konferenciára is sor kerül, ahol a tudományos örökségét továbbvivő három SZTE-s tanszék munkatársai vázolják az egykori kutatásokat, illetve a napjainkban folyó munkák részleteibe vezetnek be. Az universitas pedig – többek között – sportrendezvényekkel állít emléket a nagy sportbarátnak és sporttámogatónak (szeptember 22-23-án tenisz-, október 20-a tájékán röplabdaversenyt tartanak). Emellett az SZTE tanulmányi versenyekkel, fiataloknak szóló vetélkedőkkel (középpontban a C-vitaminnal) és a professzor tevékenységéhez kötődő helyszíneken végigvezető emléksétákkal tiszteleg egykori rektora előtt. Érdekesnek ígérkezik továbbá a Szabadegyetem – Szeged őszi szemesztere is, ahol a különböző karok képviselői a hozzájuk kötődő aspektusból beszélnek majd a nagy elődről: a jogi fakultás például a Szent-Györgyit is érintő szerzői jogi kérdésekről, a bölcsészek pedig irodalomszervező és irodalmár mivoltáról.

A kínálatból természetesen a muzsika sem hiányozhat. Koncertet ad majd a Szegedi Egyetemi Énekkar, s az ünnepi sorozat csúcspontja a Szegedi Tudományegyetem Napjához (november 11.) illeszkedve november 10-én a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertje lesz. A Szegedi Nemzeti Színház műsorán olyan tételek is szerepelnek majd, melyekkel 1937-ben köszöntette a friss Nobel-díjast a szimfonikusok jogelődje, a Szegedi Filharmonikus Egyesület Zenekara. Ezeken kívül Szegedhez és az egyetemhez kapcsolódó műveket hallhatunk majd.

Gyüdi Sándor kiemelte: Szent-Györgyi mint műértő és műélvező ezer szálon kötődött a zenéhez és a teátrumhoz. Fivére, Pál például többször volt hegedűs szólistája a szimfonikusok előbb említett jogelődjének. Maga a professzor egyetemi színjátszócsoportot hozott létre, s rendszeresen járt színházba. A Szegedért Alapítvány jóvoltából nemrégiben emléktáblával jelölték meg a róla elnevezett Szent-Györgyi Páholyt, ahonnan számos alkalommal nézte a darabokat. A Szent-Györgyi emlékév zenéhez, irodalomhoz kötődő programjait az SZTE Kulturális Irodája szervezi.

SZTEPress

1+9 Nobel-díjas a Szegedi Tudományegyetemen

Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora, rektora 75-80 évvel ezelőtti teljesítménye előtt tisztelegnek a világ jeles tudósai. Köztük 9 Nobel-díjas kutató, aki előadást is tart Szegeden a 2012. március 22-25. közötti nemzetközi konferencián. Alább mai szegedi kutatók mutatják be a Nobel-díjasokat.

Szent-Györgyi Albert

Gábor Miklós professzornak a természetes előfordulású anyagokról írt könyvéhez Szent-Györgyi Albert adott előszót.
Fotó: Schmidt Andrea

A természet patikájából merített Szent-Györgyi Albert, amikor a növényekben előforduló gyógyhatású anyagokat állította kutatásai középpontjába. Ám Szeged Nobel-díjasa kutatóorvosként óriási hatással volt a gyógyító orvoslásra, a gyógyszerkutatásra, sőt: a gyógyszergyártásra is.

– A világon elsőként bizonyította a flavonok terápiás hatását Szent-Györgyi Albert – számol be a hírneves szegedi professzornak a Nobel-díjjal jutalmazott kutatói teljesítményén kívüli szegedi felfedezéséről Gábor Miklós. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani Intézete emeritus professzora nemrégiben jelentette meg a Gondolatok Szent-Györgyi Albert flavonokkal folytatott kutatásairól című tanulmányát. A felfedezés 75. évfordulója alkalmából elmondta: Rusznyák István, a szegedi belgyógyászati klinika igazgató professzora kérte Szent-Györgyit, hogy a C-vitaminjából adjon át neki a vérzéses betegségben szenvedő páciensei kezelésére. Ez az akkor még „szennyezett” készítmény hatásosnak bizonyult. Még látványosabb gyógyulást vártak később a már tiszta aszkorbinsavtól. Az eredmény azonban elmaradt. Szent-Györgyi feltétezte: az első készítményben lévő „szennyező anyag” flavonvegyület lehet.

Az új, gyógyhatású vegyületet a citromban remélte felfedezni Szent-Györgyi. Ezért dolgoztatott fel 200 kilogramm citromot, amelyből – különböző kémiai eljárásokkal – végül 2 gramm kristályos anyagot nyert. A szubsztanciát – kémiai reakciói alapján – flavoncsoportba tartozó anyagnak gondolta, ezért nevezte el citrinnek, azaz citrus flavonnak – folytatja a magyarázatot Gábor professzor. A citrinből naponta 2 milligrammot kaptak intravénásan a vérzéses, vascularis purpura betegségben szenvedők. Az ilyen páciensek bőrén számtalan az apró piros pont, a petechia. Mérték a bőrkapillárisok rezisztenciáját, valamint átjárhatóságát. Kiderült: a citrin hatásos. A Szent-Györgyi által felfedezett új anyagot P-vitaminnak nevezték el.

– A citrin kémiai természetének meghatározása lett Szent- Györgyi következő lépése – avat be a kutatómunka módszertanába is az emeritus professzor. Anekdotaként meséli, hogy „tanácsadónak” Budapestről Szegedre hívta Szent- Györgyi a világhírű kémikust, Zemplén Géza akadémikust. A vendéget egész nap etették és itatták, s mikor Szent-Györgyi munkatársa, Bruckner Győző este fölültette a vonatra, azonnal visszatért a laborba, és munkához látott, mivel Zemplénről közismert volt, hogy „itallal stimulált állapotban” – szokása szerint – dolgozni kezd. Így aztán még azon az éjszakán megállapították Szegeden, kora reggel pedig táviratban is közölték Zemplénnel a citrin összetételét: az két flavonvegyület – mutatja a történetről beszámoló, neki címzett, 1977 óta őrzött Bruckner-levelet Gábor Miklós. Ezt követően kísérletek sorával bizonyította Szent-Györgyi Albert és csoportja a citrin hatásosságát. A skorbutról pedig feltételezték: az olyan betegség, amelyet „a C- és a P-vitamin együttes hiánya” okoz.

Önálló módszert dolgozott ki a citrin előállítására Szent- Györgyi. Sőt: szabadalmaztatta is az eljárást – 1939-ben, az Amerikai Egyesület Államokban. Erről először Gábor professzor számolt be a tudományos közvéleménynek. Azt is ő kutatta föl, hogy a citrint 1940-ben a budapesti Richter gyógyszergyár – a Bayer-Leverkusen és a Hoffmann-La Roche-Basel céghez hasonlóan – előállította. Gábor professzor meggyőződése: Szent-Györgyi nyomán fordult a gyógyszerkutatók figyelme a fenilbenzopironok, vagyis a flavonoidok és származékaik irányába. Ma is több flavonvegyületet tartalmazó szer van forgalomban – például a vénás elégtelenség, a kapilláris és vénás átáramlási panaszok kezelésére.

Wollemann Mária medikusként biokémiát tanult. Fotó: Schmidt Andrea

EGY ELŐSZÓ TÖRTÉNETE. A természetes előfordulású anyagok – növényi színezékek, flavonoidok – gyógyszerhatástani vizsgálata az egyik kutatási témája Gábor Miklós professzornak. A flavonoidok gyulladásgátló hatásaival foglalkozó összefoglaló kötete előszavának megírására Szent-Györgyi Albertet kérte fel. Első leveléhez csatolta 1960-ban, az Akadémia Kiadó gondozásában, német nyelven megjelent monográfiája ismertetőjét, valamint Szent-Györgyi fényképét, amely 1937-ben, a Nobel-díj értesítésének napján, egy interjú alkalmával készült. Válaszlevelében Szent-Györgyi örült, hogy Gábor Miklós angol nyelven kíván publikálni. Kifejtette: „Amíg nincs valami angol nyelven írva, itt nem vesznek róla tudomást. Itt agitáció folyik (személyes érdekokokból), hogy a flavonokat mint értéktelen anyagot, aminek hatása nincs, kivonják a forgalomból”. Így Gábor Miklós könyve lett az egyetlen olyan mű, amelyhez Szent-Györgyi Albert írt előszót. Gábor Miklós négy közleményt is jegyez – három az Orvosi Hetilapban jelent meg – Szent-Györgyi szegedi kutatómunkájának részleteiről.

MIK AZOK A FLAVONOIDOK? A növényvilág nagy részének színponpája a flavonoktól származik. Sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait. A flavonoidok nevüket sárga színükről kapták (a flavus latinul sárga). A flavonoid vegyületcsoport a különböző flavon-származékokat jelenti. A P-vitamin mint fogalom az 1950-es évekig élt: az Egyesült Államokban „ejtették” a vitamint elnezést. A továbbiakban azon flavonvegyületeket, melyeknek biológiai hatása van, bioflavonoidoknak nevezik.

– Egyedülálló módszerrel tanított Szent-Györgyi Albert. A többi, hagyományosan tekintélyelvű „méltóságos úr”, vagyis professzor előadásaihoz képest üdítő kivétel volt, ahogy Szent-Györgyi leadta a vegytant – emlékszik Wollemann Mária, aki 1941-ben egy budapesti zárdából került Szegedre orvostanhallgatónak. Az elsőéves medikusoknak Szent-Györgyi Albert általános és szerves kémiát oktatott, időnként tanítványa, Straub F. Brunó helyettesítette. Szent-Györgyi szakmailag is nagyon élvezetesen, ugyanakkor egyszerűen és közérthetően adott elő. Az egykori hallgatónak az előadásokat és a vizsgákat jellemző demokratikus szellem maradt meg leginkább az emlékezetében.

A „hexuronsav” és a C-vitamin egy és ugyanaz – jelentette ki a Magyar Orvosok Társaságának 1932. március 18-án tartott előadásán Szent-Györgyi Albert. Erről beszámolt a német orvosi hetilap. A Rockefeller Alapítvány naplója pedig bizonyítja, hogy a 80 évvel ezelőtti március 24-én Szent-Györgyi bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”. Szent-Györgyi felfedezésének, a C-vitaminnak Szeged a szülőhelye. A C-vitamin azonosítása mellett a szöveti oxidációk elmélete terén is újat hozott Szent-Györgyi Albert, aki 1937. október 2-án kapott telefonhívást és táviratot, hogy a stockholmi Királyi Karolinska Intézet orvosi fakultása a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte oda „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Így hát Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetem professzoraként tisztázta a korabeli biokémia alapkérdéseit. Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából március 22–25. között nemzetközi konferenciát rendez a Szegedi Tudományegyetem. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/ KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogatja. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

– Tankönyvet is használhatott a vizsgázó Szent-Györgyi jelenlétében. A professzor nem a lexikális adatokra volt kíváncsi. A mindennapi életből merítette a kérdéseit: „Mit tesz, ha leönti a ruháját savval?” A helyes válasz nem az volt, hogy „lúggal kezelem”, hanem az, hogy „ecetsavas vagy szódabikarbónás tisztítás” a megoldás – hoz példát az egykori vizsgázó, aki ma az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének a kutatója.

– Szent-Györgyi Albert órán kívül is törődött a hallgatókkal. Hozzám hasonlóan a legjobbak szerettek volna bekerülni Szent-Györgyi intézetébe, de nem volt hely – mondja Wollemann Mária, aki másodéves medikusként biokémiát hallgatott, a két legjelesebb Szent-Györgyi-tanítvány – Straub és Laki – tanítványaként. Mikor Szent-Györgyi Budapesten átvette az ottani Orvosvegytani Intézetet, Szegeden Straub került a helyére, aki munkatársnak hívta Wollemann Máriát. Azt mondja, a szegedi Orvosvegytani Intézet akkor is őrizte a Szent-Györgyi-hagyományokat. A fiatal kutatónő maga is megtapasztalhatta például az ötórai teázást, vagy a közös sportolás – a klinikakertbeli röplabdázások – közösséget összetartó erejét. A korszerű laborberendezések tükrözték, hogy az intézetet alapító Szent-Györgyi világlátott emberként a legmodernebb felszerelést igyekezett beszereztetni. Például egy drága, preparáláshoz szükséges nagy centrifugát.

LEVÉL ÉS TALÁLKOZÁS. Politikai tárgyú, a békével foglalkozó, valamint tudománynépszerűsítő, gondolattöredékeket fölvető írásokkal is jelentkezett Szent-Györgyi Albert. Arról is írt, hogy a skizofréniában szerinte elektronhiány lép föl. Wollemann Mária idegbiokémiával is foglalkozott, és levelet írt Szent-Györgyinek Woods Hole-ba. Kifejtette, miért tartja túlzásnak Szent-Györgyi ötletét. Akkoriban azt tartották, hogy a skizofréniát az ingerületáttevő anyagok elváltozásai okozzák. A Nobel-díjas tudóstól udvarias, magyar nyelvű köszönőlevelet kapott, amit a kutatónő – mint a Szegedi Biológiai Központ munkatársa – személyesen is megköszönt Szent-Györgyinek, mikor az SZBK avatása alkalmából 1973-ban Szegedre látogatott.

Újszászi Ilona

Az összeállítás megjelent a Délmagyarországban, Délvilágban

További Nobel-díjasok:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Március 24-én, szombaton folytatódtak a Szent-Györgyi Albert-konferencia párhuzamos tudományos tanácskozásai. A tuberkulózis evolúciójáról szóló területnek különleges aktualitást jelentett a Tbc-világnap. Alább a 6 tudományos szimpózium második napjának legfontosabb témáit foglaljuk össze

A szegedi szimpózium-sorozat második napján, szombaton a kardiológiai tanácskozás a hirtelen szívhalál problematikájának egy, a péntekihez képest másik aspektusból történő megbeszélésével folytatódott. Itt a hirtelen szívhalált befolyásoló, illetve oki tényezők, mint például a szimpatikus idegrendszer aktivitásának hatása, repolarizációs rezerv szerepének megvitatása kerültek előtérbe. Mark Vos (Utrecht), Paul Volders (Maastricht) és Nánási Péter (Debrecen) előadásai mellett Varró András professzor beszélt az élsportolóknál fellépő hirtelen szívhalál lehetséges okairól.

A gasztroenterológia tématerületén a tápcsatorna megfelelő működéséhez elengedhetetlen hámsejtek élettanába és kórélettanába nyerhettek részletes betekintést a résztvevők. A hámsejtek igen fontos szerepet játszanak a különböző ionok felszívódásában, illetve kiválasztásában. A kiválasztási mechanizmusok közül a bikarbonátionok szekréciójáról hallhattak előadásokat, különös tekintettel a tápcsatorna különböző területén (vastagbél, hasnyálmirigy) fellelhető hámsejtek szerepére. Az ionszekréció mellet szó esett még a víz, illetve a nyák szekréciójáról is.

Az antitesteken alapuló kezelések, az úgynevezett biológiai terápiák számos betegség kezelésében áttörést hoztak. Az immunológia és gyulladás konferencia második napján a Nobel-díjas Robert Huber professzor az antitestekről és terápiás alkalmazásukról tartott előadást, majd a veleszületett és a szerzett immunitás közötti finom szabályozást tárgyalták meg. A szervezet baktériumokkal, vírusokkal szembeni legfontosabb védekezési stratégiáit is ismertették.

Eseménydús második napot zárt a molekuláris biológia és genetika csapata is: a szombat délután első szekciója a gének működésének szabályozásáról szólt. Arról hallhattak előadásokat, hogy molekuláris szinten hogyan valósul meg a génjeink kifejeződése, és mindennek milyen örökletes és környezeti tényezői vannak. A szekción belül egy úgynevezett EMBO-támogatott előadás is elhangzott Thanos professzor athéni kutatótól. Az EMBO (European Molecular Biology Organization) az európai molekuláris biológiai kutatásokat támogató legnagyobb szervezet, és igen nagy megtiszteltetés, hogy a professzor előadásának támogatásával hozzájárult a konferencia sikeréhez. A délután második felében folytatódott az előző nap témája, és további előadásokat hallhattak a transzlációs medicina témakörében.

Az idegtudomány házatáján az idegrendszeri neuronhálózat működéséről, a memória kérdésköréről és modern kísérletes képalkotó eljárásról hangzottak el előadások. A másik szekcióban az endocannabinoidok szerepéről, a neuronális migrációról, az agykéreg mágneses ingerléséről, a hang kiváltotta görcsökről, illetve a migrén pathomechanismusáról tartottak prezentációkat.

A tuberkulózis evolúciójáról szóló nemzetközi tanácskozás második napján különleges évfordulós eseményre került sor: két speciális szekcióban emlékeztek meg a Tbc Világnapjáról. A 2012-es WHO World TB Day Robert Koch német bakteriológus 130 évvel ezelőtti felfedezésére emlékezik. Koch akkor fedezte fel a tbc kórokozóját, amiért később Nobel-díjat kapott. Így ezek a szekciók a tuberkulózis konferencia „virtuális Nobel-díjas szekciói”, Szent-Györgyi Albert évfordulójának tiszteletére. A nyitóelőadásban Stewart Cole, a tbc-baktériumok kutatásának világhírű kutatója a Mycobacterium-kutatás történetéről, és a jövő perspektíváiról beszélt. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai (hazánkból delegált) főigazgatónője a gyógyszerrezisztens tbc-baktériumtörzsek elleni nemzetközi küzdelem lehetőségeit ismertette. Vadász Imre (Korányi Intézet) a 20-21. századok hazai tbc-helyzetéről, míg Kéri György (Vichem) a tbc elleni gyógyszerfejlesztés újdonságairól beszélt. Helen Donohue a tbc és a lepra evolúciós kérdéseit elemezte a paleomikrobiológia eredményeire támaszkodva.

SZTEpress

Korábbi híreink:

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól