SZTE Info

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

A Szent-Györgyi Albert Konferencia március 24-i, szombati Nobel ülésszakán először az orvosi-fiziológiai Nobel-díjas Tim Hunt a sejtosztódásokról tartott élvezetes és humoros előadást, majd a német Robert Huber következett a kikristályosított fehérjékkel.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Milyen megközelítéssel lehet megérteni sejtjeink osztódását? – erről beszélt Tim Hunt, a londoni rákkutató intézet munkatársa, aki azt vizsgálja, miként működik a sejtosztódás, vagy más néven sejtciklus. Hunt az ezt szabályozó, úgynevezett ciklinfehérjéket írta le, melyek nevüknek megfelelően a sejtekben ciklikusan változnak. Ezek szabják meg, mikor kell a sejtnek osztódnia, illetve mikor kell abbamaradnia a kettőződésnek. Ez a téma az embriók fejlődésében kulcsfontosságú, de emellett a szöveteink folyamatosan megújulnak, új fehérjék, új sejtek képződnek állandóan, amiben ugyanezek a gének és ciklinfehérjék vesznek részt. Nem megfelelő működésük esetén szabályozatlan sejtosztódás alakul ki – ezt nevezzük daganatnak. Kimutatták, hogy sok esetben a ciklinekben lévő hibák, a mutációk felelősek a kontroll nélküli sejtosztódásért. Ha ismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyek a normális sejtosztódások menetét biztosítják, akkor meg tudjuk érteni azokat a hibákat is, amelyek itt bekövetkezhetnek. Tim Hunt munkássága nyomán megérthetjük, mik a lehetőségek, hogy tervezzünk olyan vegyületeket, amelyekkel az egyes sejtalkotók szerepét tudjuk specifikusan befolyásolni – ezzel a rákos daganatokat tudjuk gyógyítani. Az is érdekes, hogy kapcsolatokat fedezhetünk fel a DNS, a kódolt gén, a kódolt fehérje funkciója és a különböző zavarok között, ami lehetőséget biztosít arra, hogy előre megmondjuk valakiről DNS-vizsgálat alapján, hogy milyen fajta rendellenes sejtosztódások következhetnek be majdan a szervezetében, így felhívhatjuk a páciensek figyelmét arra, mire kell fokozottan vigyázniuk életmódjukban, illetve milyen szűrővizsgálatokat érdemes gyakran elvégeztetniük.

 

Robert Huber, a német Max Planck Intézet kutatója a fehérjék szerkezetének megállapításáról beszélt. Elsősorban nagyméretű molekulákat vizsgált, olyan enzimeket, amelyek az élet során a sejtek működését alapvetően szabályozzák. A sejtjeink fehérjékből épülnek fel, amelyek folyamatosan változnak, két-három hónapon belül majdnem az összes bennünk lévő fehérje teljesen kicserélődik, újraszintetizálódik, illetve lebomlik. Mindez enzimek segítségével megy végbe. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy egy anyag hogyan és a nagy fehérje pontosan mely részéhez kötődik, kellenek olyanok vizsgálatok, amilyenek Robert Huber is végez. A professzor kikristályosította a fehérjéket, majd bonyolult technikákkal megállapította azok tényleges szerkezetét. A fehérjében lévő aminosavak sorrendje alapján ugyanis elvileg kiszámítható lenne, hogy miként is néz ki a fehérje három dimenzióban, de pontos módszer híján mégsem tudjuk, a számítógépes modellezés sem tökéletes. Ha viszont a kristályszerkezetet például röntgensugárral világítjuk meg, megkaphatjuk a pontos struktúrát. Ez azért lényeges, mert a fehérjék szerkezetének ismeretében tudnak a gyógyszergyárak olyan kismolekulákat tervezni, amik a fehérjék bizonyos részeihez hozzákötődve megakadályozzák vagy elősegítik működésüket.

SZTEpress

 

További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában

A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor

Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *