A Szent-Györgyi Konferencia március 23-i Nobel IV. plenáris ülésén Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora a szegedi universitast, míg Ormos Pál akadémikus, az SZBK főigazgatója az újszegedi kutatóbázist mutatta be. Ezt követően Ada Yonath a riboszómák szerkezetéről beszélt.
„Van remény arra, hogy a nemi arányok kiegyensúlyozottá váljanak a természettudományos életben” – mondta az Edupressnek Ada Yonath Nobel-díjas kutató, aki egyetlen Nobel-díjas nőként vesz részt a szegedi Szent-Györgyi Konferencián. Az izraeli születésű biokémikus egy rendkívül újszerű módszerrel, az elektormikroszkópos krisztallográfiával tárta fel a riboszómák szerkezetét.
Előadása után a világhírű kutató az Edupress kérdésére, miszerint mi annak az oka, hogy a nők alulreprezentáltak a természettudományos életben, azt válaszolta: valóban kevesebb nő lép természettudományos pályára, mely tendencia valószínűleg nem a támogatás hiánya miatt alakul ki, inkább csak nem kapnak elég bátorítást ahhoz, hogy ilyen karriert válasszanak.
„Véleményem szerint nem lenne érdemes erre vonatkozó kvótákat központilag bevezetni, inkább az egyéni érdeklődést kellene felkelteni, hogy a nők érezzék: a természettudományos munka jó móka, amit érdemes művelni. Amennyiben ezt a pályát a család sem ellenzi, akkor van remény arra, hogy a nemi arányok kiegyensúlyozottá váljanak a természettudományos életben” – magyarázta Ada Yonath.
A riboszómák szerkezetének és működésének mélyreható vizsgálatáért 2009-ben kapta meg a Nobel-díjat Ada Yonath. Az izraeli biokémikus a IV. Nobel-szekción tartott előadásában aktuális kutatási eredményeit ismertette. A riboszómák olyan általános sejtet felépítő „berendezések”, amelyek a genetikai kódot fehérjékké alakítják. Ada Yonathnak sikerült tisztáznia a riboszómákat célzó több mint húsz különböző antibiotikum hatásmechanizmusait, valamint megvilágította a gyógyszerek ellenálló és együttműködő képességét. Az izraeli kutató egy igen újszerű technikával, elektromikroszkópos krisztallográfiával tárta fel a riboszómák struktúráját.
Az antibiotikumokat érintő baktériumok ellenálló-képességéről ugyanúgy szó esett a kutatónő előadásában, mint azokról az utakról, amelyek lehetővé teszik a baktériumok védekezése elleni küzdelmet. Ada Yonath prezentációja zárásaként érdekességként elárulta: az unokája óvodájában is előadta a riboszómákkal kapcsolatos kutatási eredményeit.
További híreink:
Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap
Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája
Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék
Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat
Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat
A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől
Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson
Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját
Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”
Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól
Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése
Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában
A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor
Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia
Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor
A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott
Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is
Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden
A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal
Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát
9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem
Konferenciák: 7 az 1-ben
11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán
5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán
3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán
8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán
Regisztrálnak, támogatnak
9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián
Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt