Hogyan kezelje a válságot az EU és Magyarország?

A válság következményei az Európai Unióban és tagállamaiban. Ez a témája annak a rangos nemzetközi tanácskozásnak, amelyet március 8-án és 9-én rendezett egy TÁMOP-projekt részeként a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Pénzügyi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete. A nyitónapi plenáris előadásokon az SZTE Rektori Hivatalának épületében számos nemzetközileg ismert szakember fejtette ki véleményét: az európai szociális modell válságáról Fabian Zuleeg, az European Policy Centre brüsszeli elemzője, a monetáris politikáról Massimo Rostagno (European Central Bank), az euró jövőjéről Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója beszélt.

Az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Darvas Zsolt úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzetben három szcenáriót tart elképzelhetőnek. Az első „forgatókönyv” – amely jelenleg a vezető irányelv az unió szakemberei között – szerint: magas fokú pénzügyi koordinációval, új eljárások bevezetésével és állami szabályozásokkal kerekedünk felül a válságon, ami lassú, fájdalmas módon, de megmentheti az eurózónát. A második elképzelés szerint a meggyengült eurózónát már nem lesz lehetséges egyben tartani, az amúgy is leszakadóban lévő országok kilépnek a közösségből, vagy akár az egész felbomolhat. A szakember szerint ennek súlyos következményei lehetnek mind a kilépő, mind a bennmaradók számára. Harmadik lehetőségként – amelyet a legcélravezetőbbnek tart – egy valós költségvetési integráció jöhetne létre, amely a magánszektorban kieső összegeket pótolná, és lassan beindítaná a növekedést is. Az eurózóna a kutató szerint még menthető, a válságból való kilábalással kapcsolatban azonban szkeptikusan nyilatkozott: a dél-európai államok lemaradása, a magas munkanélküliség még évekig fékezheti a gazdaság fellendülését.

Kovács Árpád, az SZTE Gazdaságtudományi Kar Pénzügyi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet egyetemi tanára, a Költségvetési Tanács elnöke a hazai és az EU-s tagállamok költségvetési politikáját vizsgálta. Az európai válságkezelési eljárásokat szerinte 13 csoportra lehet osztani, ilyen a bankmentés, a szigorítások vagy az intézményi struktúrák átalakítása. Ezek közül a professzor szerint Magyarország szinte mindegyiket próbálta alkalmazni – a bankmentésen kívül. A válságkezelést két szakaszra osztotta: a 2008 és 2010 közötti időszakban a pénzügyi válság gazdasági területét próbálták kezelni, ezt azonban utána kamatostul kellett visszafizetni.

– Eddig eléggé együtt mozgott a versenyképességi rangsorban foglalt helyünk és a nemzetközi hitelképességi megítélésünk – fogalmazott Török Ádám akadémikus hazánk helyzetét elemezve. Ez a kapcsolat azonban valószínűleg egy kicsit lazulni fog, és Magyarország elsősorban a versenyképességi mutatóit tudja majd jobban javítani. A Pannon Egyetem professzora kijelentette: a hitelképességnél a fő gond, hogy a romlás gyorsan, egy-két év alatt bekövetkezhet, a javuláshoz azonban nyolc-tíz év szükséges. Hangsúlyozta: a rossz megítélés sajnos tartós, és nem mindig csak objektív adatok függvénye: Magyarországon a fizetési mérleg rendkívül jól áll, a gazdaság nem csökken, a költségvetési deficit nem olyan rossz, az államadósság ma már az uniós átlag körül van, a hitelminősítői besorolásunk azonban mégis alacsony – főképp a rossz reputációnk miatt. Hogy milyen magatartás lenne helyes és indokolt? Az akadémikus úgy fogalmazott: nagyon oda kell figyelni a hitelességre, nem szabad mindig kívül keresni az okokat, hiszen tudomásul kell venni, hogy egy kicsi, eladósodott uniós tagországnak a döntési autonómiája viszonylag korlátozott.

Vidék-Magyarország egyik legrangosabb nemzetközi gazdasági konferenciája, a szegedi egyetemen tartott tanácskozás második napjának plénuma előtt ismertette álláspontját Masahiko Yoshii (Kobe University), valamint Török Ádám (Pannon Egyetem) és Kovács Árpád (SZTE, a Költségvetési Tanács elnöke) is.

Az angol nyelvű tanácskozás három szekciójának az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székháza ad otthont. Körülbelül félszáz előadás hangzik el – többek között – a magyar versenyképességről, az EU költségvetési politikájáról.

SZTEPress