Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szent-Györgyi emlékév az idei. Márciusban 80 éve, hogy Szent-Györgyi Albert bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”. Ezt és Szent-Györgyi 75 éve elnyert Nobel-díját is ünnepli az SZTE március 22-25. közötti nemzetközi konferenciája. A 9 Nobel-díjas tudóst vonzó programsorhoz kötődő híreket, tudósításokat itt kötjük csokorba.
Szent-Györgyi Albert munkássága mellett a kutatói teljesítményt is méltatja és demonstrálja 9 Nobel-díjas és számos világhírű tudós a Szegedi Tudományegyetem március 22-25. közötti konferencia-sorozatán. A 4 napos nemzetközi konferencia valójában 7 az 1-ben, ugyanis a Nobel-díjasok főszereplésével rendezett plenáris ülések után 6 élettudományi terület jeles szakemberei külön-külön is szimpoziumot tartanak.
A Nobel-díjasok konferenciájának is nevezhető a március 22-23. között megrendezendő tanácskozás. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja kongresszusi termében tartott Nobel ülésszakokon ugyanis mind a 9 Szegedre látogató Nobel-díjas előadást tart. De rajtuk kívül más jeles tudósok is szót kapnak. Március 22-én 14 órától Szent-Györgyi Albert munkásságát ismerteti a szegedi egyetem egykori Orvos Vegytani Intézete örökébe lépő mai Biokémiai Intézetet vezető egyetemi tanár, Dux László. Ezt követően a Bert Sakmann, majd Peter C. Doherty és John E. Walker ismerteti témáját. Március 23-án 8 óra 30 perctől Aaron Ciechanover és Andrew V. Schally tart előadást, majd 10 óra 30 perctől Szabó Gábor akadémikus, rektor a Szegedi Tudományegyetemen, míg Ormos Pál akadémikus a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folyó munkát mutatja be, majd 11 órától Ada E. Yonath beszél. Március 24-én reggeltől Tim Hunté és Robert Huberé a terep, majd 10 óra 30 perctől Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója ismerteti a hazai gyógyszergyártás hagyományait és újításait, végül Eric Wieschaus előadása zárja a Nobel-ülésszakot.
*
A Szegedre meghívott kétszáz legjelesebb előadó jobbára olyan színvonalú kutatást végez, hogy közülük bármikor kikerülhet Nobel-díjas. A Szegedi Tudományegyetemen kutatott orvosi és biológiai témakörök közül kiemelt hat szakma Szegedre sereglett jeles kutatói március 23-án és 24-én délután, valamint 25-én egész nap külön, egymással párhuzamos szimpoziumon ismertetik és vitatják a legújabb eredményeket. A Forrás Hotelben ülésezik a Kardiológiai, Gasztroenterológiai, Idegtudományi konferencia. A Novotel szállodában az Immunológia és gyulladás szakértői, míg az IH Rendezvényközpontban a Molekuláris biológia és genetika tudói, a Tisza Szállóban pedig a TBC-kutatók tanácskoznak.
Kardiológiában: a szív-érrendszer kutatási területén kiemelt szerep jut az évente több millió embert érintő hirtelen szívhalálnak. Kialakulása a szívkoszorúér-betegségek egyik következménye, illetve a szív elektromos működésének zavarára vezethető vissza.
Gasztroenterológiában: a gyomor- és bélrendszer, valamint a hasnyálmirigy hámsejtjeinek, kiválasztó és elválasztó mirigyeinek az élettani működésével, illetve a szervrendszer egyes megbetegedéseiben megismert elváltozásaival és működési zavarával foglalkoznak.
Immunológia és gyulladás kutatásban: többek között a baktériumok okozta életveszélyes szisztémás gyulladáshoz (szepszis) vezető immunológiai faktorokról ugyanúgy szó lesz, mint az olyan autoimmun betegségekről, mint például a pikkelysömör vagy az ekzéma.
Molekuláris biológia és genetika terén: középpontba kerülnek az őssejtek, a génterápiás eljárások és a nanomedicina. Örökítőanyagunk vizsgálatával ugyanis a kutatók betekintést nyernek az emberiség múltjába, de ez lehetőség a személyre szabott orvosi ellátásra is.
Neurológiai kutatók: az idegszövet-károsodás mechanizmusával, valamint olyan potenciális vegyületekkel foglalkoznak, amelyek védő hatásúak kísérletes körülmények között. Szó lesz a skizofrénia genetikai hátteréről, a szegedi biológiai pszichiátriai kutatásokról is.
Tuberkulózis: a tbc-baktériumok evolúciós sikerének titkát kutatva a tudósok vázolják, hogy a múlt folyamataiból és a mai baktériumtörzsek mikroevolúciós jelenségeiből miként következtethetünk az ember és kórokozója közös jövőjére, a gyógyszerkutatás stratégiájára.
A Nobel-díjasok szegedi konferenciáit bemutató 7 stúdióbeszélgetés alább megtekinthető: