Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
2013 szeptemberétől olyan dentálhigiénikus szakembereket képezhetnek Szegeden, akik a fogorvosok mellett tevékenykedve komoly szerepet tölthetnek majd be a magyar lakosság szájegészségi állapotának javításában.
A világ minden tájáról érkezett 800 résztvevővel és 34 kiállító céggel kétnapos nagyszabású, nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött május 18-án az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Az SZTE Fogorvostudományi Kara idén Perspektívák a paradontológiában címmel rendezi meg hagyományos tudományos továbbképző konferenciáját. Ennek során a szakma képviselői megismerhetik hivatásuk legújabb tudományos vívmányait, a fogágybetegségek megelőzésének és terápiájának friss eredményeit, mégpedig nemzetközileg elismert magyar és külföldi előadók tolmácsolásában – tájékoztatott Nagy Katalin professzor, az SZTE Fogorvostudományi Kar dékánja.
A konferencia nyitónapján megtartott sajtótájékoztatón jelentették be: az SZTE Fogorvostudományi, valamint az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara közel 80 millió forint támogatáshoz jutott az Új Széchenyi-terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, hogy négyéves képzésen a prevenció-gondozás alapszakon dentálhigiénikus szakemberek oktatását indítsa el. A projektben a teljes képzési program kidolgozása, annak akkreditációja a feladatuk, valamint az oktatás elindításához alapvetően szükséges angol és magyar nyelven íródó elektronikus tankönyv elkészítése. A projektvezető Vályi Péter egyetemi adjunktus, az SZTE FOK Paradontológiai Tanszék megbízott vezetője.
A program kiemelt jelentőségét az adja, hogy hazánkban a szájüregi daganatok, a fogszuvasodás és a fogágyi megbetegedések népbetegségnek tekinthetők. A szájüregi betegségek megelőzésében (ami Nagy Katalin megfogalmazása szerint a gyógyítás egyik legfontosabb eszköze) a fejlettebb egészségkultúrával rendelkező országokban komoly szerepet játszanak a fogorvosok mellett tevékenykedő dentálhigiénikus szakemberek. Ők munkájuk nagy részét egyébként az íny- és fogágybetegségekkel foglalkozó parodontológus szakorvostól veszik át: rögzítik a beteg kórelőzményét, elvégzik a részletes betegvizsgálatot. Fontos szerepük van emellett például az egészségnevelés terén, a szájüregi rákszűrésben, a gyermekfogászatban, a fekvőbetegek szájápolásában és a fogszabályozásban is.
Több mint ezer klinikai fogászati higiénikus dolgozik Magyarországon, az uniós statisztikák szerint. Ezen szakemberek azonban munka mellett, egyéves, OKJ-s oktatásban szerzik képzettségüket, olyan intézményekben, amelyek fő profilja nem az egészségügyben dolgozó szakemberek oktatása, és ahol a gyakorlati képzés sem biztosított. Éppen ezért ők csak fogorvos közvetlen felügyelete mellett dolgozhatnak – hangsúlyozta Vályi Péter. Az SZTE ezért olyan alapszak indításán, magyarországi meghonosításán fáradozik – szoros együttműködésben a másik három hazai fogorvosképző hellyel – ahol a hallgatók – a svájci, amerikai, angol és skandináv mintákat alapul véve – az egészségügyi szakemberek oktatásában jártas egyetemi oktatók segítségével, gyakorlatorientált képzést követően, a fogászati team önálló munkavégzésre képes tagjaként szereznek oklevelet.
Az elnyert támogatásnak köszönhetően, a Magyar Akkreditációs Bizottság pozitív elbírálását követően, a tervek szerint 2013 szeptemberében indulhatna el Szegeden az új képzés.
SZTEPress
