Több mint egy tucat új Bolyai-ösztöndíjas az SZTE-n

A Bolyai-napon az ösztöndíjas kutatásaikat most záró 157 kutató közül a 15 legjobb eredményt felmutató tudós vehetett át Bolyai-emlékérmet, majd közülük is szakterületenként a legkiválóbbak tarthattak előadást, a háromból két előadó a szegedi egyetem munkatársa. Maróti Miklós matematikus a homomorfizmus-probléma bonyolultságáról, Hegyi Péter kutatóorvos pedig az akut hasnyálmirigy-gyulladás patogenezisében felfedezett újdonságokról beszélt. A plakettel kiemelt ösztöndíjasok mellett 63 kiváló Bolyai-kutató vehetett át emléklapot.

Az akadémia iskolája

„Az akadémiának szépen felépített ’iskolarendszere’ van a tudós generációk kinevelésére, ami alapján a PhD-t szerzett fiatalokat támogatja, mindazon kutatókat, akik nemzetközi színvonalú munkát végeznek” – tudtuk meg Hegyi Pétertől, aki már a második Bolyai-ösztöndíjciklusát zárta le, tavaly védte meg MTA doktori fokozatát, idén szeptember 1-jétől pedig egyetemi tanári kinevezést kapott.

Az ösztöndíj kiírása szerint a 45 év alatti tudósokat ösztönzi egy, két vagy három éven át tudományos munka megírására, vagy azzal egyenértékű kutatási témában létrehozott alkotás elkészítésére, valamint további tudományos minősítés, illetve cím elnyerésére való felkészülés elősegítésére, műszaki alkotás létrehozására. A támogatás mértéke most havi bruttó 124 ezer 500 forint. Az MTA „iskolájához” hozzátartozik az OTKA-rendszer (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) is, melynek szintén van posztdoktori támogatása. Az OTKA posztdoktori pályázat egyszer, míg a Bolyai-ösztöndíj kétszer nyerhető el, utóbbinál a második ciklus végére körülbelül el lehet érni az MTA doktori fokozatot – vázolta a perspektívákat a Bolyai-kutató.

Példával járnak elöl

Hegyi Péter arról is beszélt az SZTE Médiacentrumnak, hogy a Bolyai-ösztöndíj jobb körülményeket teremt a támogatottak számára, ezzel a külföldre való elvándorlás ellen is hat. Számára megbecsülést, nyugodt körülményeket, biztonságérzést, elhivatottságot és óriási lendületet jelentett. A kutató fontosnak tartja azt is, hogy a pályázatoknál nem csak egy előbírálatot készítenek, hanem a támogatási ciklus lezárásakor értékelik is az elért teljesítményt. „Nem csak addig tartják fontosnak a kutatókat, amíg beiratkoztak ebbe az ’iskolarendszerbe’, hanem visszajelzést adnak nekik teljesítményükről” – összegzett Hegyi Péter. A Bolyai-nap olyan, mint mikor a beiratkozó diákoknak a végzősök legjobbjai tartanak előadást egyfajta példát is mutatva arra, hogy az egyetemi évek és a Bolyai-ösztöndíj időszaka alatt milyen eredményeket lehet elérni – tette hozzá.

A harmadik legtöbb bolyais az SZTE-n

Idén 623 érvényes pályázatot nyújtottak be, ebből került ki a 186 nyertes kutató (az SZTE-n 52-ből 14 győztes). Az egyetemek között egyébként a friss Bolyai-ösztöndíjasokat számát tekintve harmadik az SZTE, legtöbb támogatottja az ELTÉ-nek (27), majd a BME-nek (16) van. A sikeres pályázók közül 73-an a társadalomtudományok, 58-an az élettudományok, 55-en pedig a matematikai és természettudományok területéről részesülnek a támogatásban. A legtöbb ösztöndíjas a múlt évhez hasonlóan az idén is a felsőoktatási intézmények munkatársai közül került ki. Tavalyhoz képest némileg nőtt a pályázatot benyújtók, és öt fővel csökkent a nyertesek száma, 2011-ben 586-an nyújtottak be érvényes pályázatot, és 191-en kapták meg a támogatást.

Szegedi ösztöndíjasok

A Szegedi Tudományegyetemről az alábbi munkatársak kaptak Bolyai-ösztöndíjat: Bajmócy Zoltán (közgazdaságtudomány), Bató Szilvia Marianna (állam- és jogtudomány), Csifcsák Gábor (pszichológia), Domoki Ferenc (orvosi tudományok), Farkas Attila (orvosi tudományok), Görbe Anikó (orvosi tudományok), Hegyi Ádám Alex (irodalomtudomány), Kasza Péter (irodalomtudomány), Mándity István (kémiai tudomány), Molnár Éva (pedagógia), Párdutz Árpád (orvosi tudományok), Sántha Péter (orvosi tudományok), Szilassi Péter (földrajz) és Tóth Iván (ókortudomány). Mellettük az MTA SZBK négy kutatója is Bolyai-támogatással dolgozhat: Fajka-Boja Roberta (biológiai tudományok), Tömböly Csaba (kémiai tudomány), Veszelka Szilvia (biológiai tudományok) és Wilhelm Imola Mária (biológiai tudományok).

Arany Mihály