Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Tanulmányi versenyt hirdet, nyári olvasmányokat kínál, kiállítást és emléksétát szervez a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert tiszteletére, aki 80 éve fedezte fel a C-vitamint, és kutatói eredményeiért 75 éve elnyerte a Nobel-díjat. Az idei Szent-Györgyi emlékévhez kötődő híreket, tudósításokat itt kötjük csokorba.
A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt hirdet – középiskolás diákok 3 fős csapatainak jelentkezését várva. A fődíj: külföldi utazás. Ez az egyik kiemelt programja az SZTE idei Szent-Györgyi Emlékévének.
Különleges Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt hirdet – nyári olvasmányokat kínálva – középiskolás diákoknak a Szegedi Tudományegyetem. Az újszerű tanulmányi verseny ugyanis a Nobel-díjas tudós gazdag életművéből merít, így több tudományterületet is érint. Azaz Szent-Györgyi Albert életművének tudománytörténeti feldolgozása mellett a Nobel-díjas kutató munkájához és a C-vitaminhoz kapcsolható tantárgyak – biológia, kémia, fizika – tanulmányi versenyének ötvözete. Az idén ősszel csúcspontjához érő versenyre a felkészülést az SZTE ajánlott olvasmányokkal, illetve irodalomjegyzékkel segíti. Az is egyedivé teszi ezt a tanulmányi versenyt, hogy a nevező középiskolák 3 fős csapatai megismerkedhetnek az SZTE és városának életével. A szegedi egyetem a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt követően is szeretné tartani a kapcsolatot a diákokkal, a felkészítő tanárokkal, a középiskolákkal! A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar középiskolásai, valamint az egyetem bázisiskoláiban tanuló diákok számára hirdetetett tanulmányi versenyről folyamatosan informál a www.u-szeged.hu. A tanulmányi versenyre benevezni 2012. szeptember 15-ig lehet, a show-szerű döntőről televíziós műsor készül. A versenyt záró gálán értékes díjakat – például külföldi utazást, ösztöndíjakat, jutalmakat – kapnak a középiskolások.
A SZTE Szent-Györgyi Emlékévének további programja: a Nobel-díjas kutatót bemutató kiállítás (július elejétől augusztus végéig az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában), a szegedi egyetem egykori professzorának emlékhelyeit bemutató kultúrtörténeti séta, a tudósi pályájához kötődő témákat felvonultató őszi Szabadegyetemem, az emlékkonferencia, a tenisz és röplabda kupa, a színházi előadás és a koncertek, valamint többféle, az egyetemi hallgatóknak hirdetett pályázat.
Szent-Györgyi Albert 80 éve márciusban bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”; e szegedi felfedezése részleteit a Nature című lapban 80 éve március 24-én publikálta; kutatói eredményeiért 75 éve december 10-én vette át a Nobel-díjat. 2012-ben, a többszörösen is jubileumi évben egykori kutatóját, oktatóját, rektorát és a tudományt ünnepli a Szegedi Tudományegyetem.
További információ a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyről, ajánlott irodalom innen letölthető:
Június 21-én (csütörtökön) 11 óra 5 perctől ismét hallható a Kossuth adón a Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit bemutató, a Nobel-díjas tudós alakját, a szegedi egyetem világhírű kutatója és egykori rektora tetteit fölidéző műsor-sorozat záró, negyedik része. Farkas Erika riporteri kérdései visszaröpítenek a 30-as évekbe. Beszélgető partnerei – Hannus István vegyészprofesszor, és Újszászi Ilona, az SZTE kiadói és médiakapcsolati igazgatója – segítségével eljutunk a szegedi egyetem egykori laborjába, ahol Szent-Györgyi Albert fölfedezte a C-vitamint, majd a szegedi paprikában valóságos a C-vitamin bányára bukkant. A nyolcvan évvel ezelőtti egyetemi épület ma a szegedi Déri Miksa szakközépiskola. Az épület kevéssé ismert részeit (például az egykori laboratórium és a Szent-Györgyi család első szegedi otthonát jelentő szolgálati lakás közti lépcsőt, a kertet) Vargáné Szőke Márta igazgató és Német Géza műszaki igazgatóhelyettes mutatja meg – a kutatóknak és a hallgatóknak is.
A hely című műsor-sorozat 4 része mutatja be Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit. A sorozat szerkesztője: Pálfi Balázs. Az első riport május 31-én, a második június 7-én, a harmadik június 14-én hangzott el. A Szent-Györgyi Albert alakjához és a szegedi egyetemen végzett kutatásaihoz kötődő első laboratóriumot és lakást bemutató riportot június 21-én 11 óra 5 perctől tűzi műsorra az MR1 A hely című sorozatában.
A hely című műsor Szent-Györgyi Alberttel foglalkozó 4 részes blokkja elérhető az interneten: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebbek/a-hely-elozetes-szent-gyorgyi-albert-helyei-szegeden.html
Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központjában beléphetünk a Klebelsberg Könyvtárba, ott az egyetemtörténeti gyűjteménynek otthont adó szobába. A hely, az MR1 népszerű riportsorozata a Kossuth adón hallható: június 14-én (csütörtök) 11 óra 5 perctől Szent-Györgyi szegedi helyeiről.
Június 14-én (csütörtökön) 11 óra 5 perctől ismét hallható a Kossuth adón a Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit bemutató, a Nobel-díjas tudós alakját, a szegedi egyetem világhírű kutatója és egykori rektora tetteit fölidéző műsor-sorozat – most a 3. rész. A korabeli hangképeket is bőségesen használó riportfolyam legújabb szakaszában, Farkas Erika riporteri irányításával, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja kapuján léphetünk be.
Megelőzte korát Szent-Györgyi Albert – derül ki az egyik „utódtanszéknek" számító SZTE Biokémiai Intézetet vezető egyetemi tanár, Dux László, valamint a Szegedi Tudományegyetem két rektorhelyettese, Pál József és Varró András beszélgetéséből. A riporter, Farkas Erika kérdéseivel a tudomány egykori és mai finanszírozása közti különbség megfogalmazására is ösztönzi az SZTE vezető kutatóit. Szó esik Szent-Györgyinek olyan alapvető erkölcsi kérdéseket feszegető bölcseleti írásairól is, amelyek tudománytörténeti csemegének számítanak. A Klebelsberg Könyvtár igazgatója, Máder Béla a Szent-Györgyi által is forgatott itteni kiadványokról mesélt.
A TIK ablakain kinézve a parkban álló Tudományok fáját is megnézhetjük. A kocsányos tölgy emlékeztet arra az idei márciusi, nemzetközi konferenciára, amelyen kilenc Nobel-díjas kutató jelent meg, hogy így is kifejezze tiszteletét Szent-Györgyi Albert tudósi és emberi teljesítménye előtt..
A hely című műsor-sorozat 4 része mutatja be Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit. A sorozat szerkesztője: Pálfi Balázs. Az első riport május 31-én, a második június 7-én hangzott el. A harmadik rész június 14-én 11 óra 5 perctől hallható a Kossuthon. A Szent-Györgyi Albert alakjához és a szegedi egyetemen végzett kutatásaihoz kötődő további helyszínt bemutató riportot június 21-én 11 óra 5 perctől tűzi műsorra az MR1 A hely című sorozatában.
A hely című műsor a friss adást követően ismét meghallgatható, illetve az előző részek is elérhetőek a http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebbek/a-hely-elozetes-szent-gyorgyi-albert-helyei-szegeden.html helyen.
*
Június 7-én (csütörtökön) 11 óra 5 perctől hallható a Kossuth adón a Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit bemutató, a Nobel-díjas tudós alakját, a szegedi egyetem világhírű kutatója és egykori rektora tetteit fölidéző műsor-sorozat 2. része. Farkas Erika riporteri kérdései nyomán most a Szegedi Tudományegyetem Dóm téri épületében az Orvosvegytani Intézet kapuján lépünk be és azokon a folyosókon sétálhatunk, amelyeken egykor Szent-Györgyi Albert is járt. Bekukkantunk a professzori szobába, majd szétnézünk a laborokban, belépünk a korabeli bútorokat őrző könyvtárszobába és lehuppanunk „a prof” bőrfoteljeinek egyikébe.
A jóízű, múltidéző beszélgetés folytatódik: Szent-Györgyiről mesél az egykori tanítvány, Wollemann Mária. A Nobel-díjas tudós és munkatársai egykori munkahelyének hangulatát igyekszik visszaadni a Szent-Györgyi utódtanszékek közül kettő is. A mai Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezető egyetemi tanár, Tóth Gábor mellett az SZTE Természettudományi és Informatikai Karához tartozó Szerves Kémiai Tanszék emeritusz professzora, Vincze Irén anekdotázik.
A hely című műsor-sorozat 4 része mutatja be Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit. A sorozat szerkesztője: Pálfi Balázs. Az első riport május 31-én volt, a második június 7-én 11 óra 5 perctől hallható a Kossuthon. A Szent-Györgyi Albert alakjához és a szegedi egyetemen végzett kutatásaihoz kötődő további 2 helyszínt bemutató riportot június 14-én és 21-én 11 óra 5 perctől tűzi műsorra az MR1 A hely című sorozatában. (A hely című műsor a friss adást követően ismét meghallgatható a http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebbek/a-hely-elozetes-szent-gyorgyi-albert-helyei-szegeden.html helyen.)
A Nobel-díjat elnyert Szent-Györgyi Albert diákkoráról, tanulási nehézségeiről ugyanúgy szó esett, mint a legrangosabb tudományos kitüntetés szegedi fogadtatásáról. A tudós nagybácsi miért akarta távol tartani az ifjú Albertet a tudósi pályától? Milyen előzmények után indult el Cambridge-ből Szegedre? Mi a magyarázata, hogy bár 1928-ban már a szegedi egyetem professzora volt, Szent-Györgyi mégis csupán 1930-ban foglalta el katedráját? Ez ugyanúgy kiderül a riportból, mint az, hogy miért vezetett Szent-Györgyi első útja a kultuszminiszter Klebelesberg dómbeli sírjához, amikor 75 éve megtudta, neki ítélték az orvosi Nobel-díjat.
A hely című műsor-sorozat 4 része mutatja be Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit. Az első riport itt, illetve a Kossuthon is meghallgatható: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebbek/a-hely-elozetes-szent-gyorgyi-albert-helyei-szegeden.html
A Szent-Györgyi Albert alakjához és a szegedi egyetemen végzett kutatásaihoz kötődő további helyszíneket bemutató riportokat június 7-én, június 14-én és 21-én 11 óra 5 perctől tűzi műsorra az MR1 A hely című sorozatában.
*
Május 31-én (csütörtökön) 11 óra 5 perctől hallható a Kossuth adón a Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit bemutató, a Nobel-díjas tudós alakját, a szegedi egyetem világhírű kutatója és egykori rektora tetteit fölidéző riport. A Szent-Györgyi Albert-sztori sok érdekes és kevéssé ismert részlete tárul föl Farkas Erika riporteri kérdései nyomán.
A Szent-Györgyi Emlékszoba az első hely, amelyet bejár és megmutat Farkas Erika. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Tisza Lajos körúti dékáni hivatala épületében berendezett emlékszobában a Szegedi Tudományegyetem jelenlegi rektorával, Szabó Gáborral, valamint az intézményi levéltár vezetőjével, Vajda Tamással beszélget. Szó esik a külföldi kutatói előzményekről, Szent-Györgyi Albert találkozásairól, a szegedi egyetem korabeli és mai viszonyairól, a rektori teljesítményről. A Szent-Györgyihez kötődő anekdotákkal fölidézik a népszerű tudós és a vonzó férfi alakját, véleményt mondanak a kutatói módszerek és a férfiúi hódítások természetéről. Az időutazásban fölidéződik Klebelsberg Kunó alakja is, mert külföldről ő hívta haza a fiatal Szent-Györgyit, akinek első útja a kultuszminiszter dómbeli sírjához vezetett, amikor 75 éve megtudta, neki ítélték az orvosi Nobel-díjat. A rektor az is elmondja, hogy az egyetemi Szent-Györgyi-gyűjteménybe örömmel fogadnak minden, Szeged Nobel-díjasához kötődő tárgyat, dokumentumot, emléket.
A hely című műsor-sorozat 4 része mutatja be Szent-Györgyi Albert szegedi helyeit. Az első riport május 31-én 11 óra 5 perctől hallható a Kossuthon. A Szent-Györgyi Albert alakjához és a szegedi egyetemen végzett kutatásaihoz kötődő további helyszíneket bemutató riportokat június 7-én, június 14-én és 21-én 11 óra 5 perctől tűzi műsorra az MR1 A hely című sorozatában.
Az ünnepi megemlékezések fénypontja a Szegedi Szimfonikus Zenekar november 10-i koncertje lesz a nemzeti színházban. Az esten olyan darabok is hallhatóak lesznek, melyekkel 1937-ben köszöntötték Szegeden a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet.
A márciusi emlékkonferenciát követően is folytatódik a Szent-Györgyi Albert-emlékév Szegeden, illetve a Szegedi Tudományegyetemen. Kettős jubileumot ünneplünk: 80 évvel ezelőtt fedezte fel a professzor a C-vitamint, s ezzel kapcsolatos kutatásaiért 75 éve vehette át a Nobel-díjat. A következő hónapok jeles eseményeiről április 24-én sajtótájékoztatón számolt be Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, valamint Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, művészeti vezetője.
A nemrégiben megtartott tanácskozás – melyen kilenc Nobel-díjas adott elő – a tudományos világ központjává tette a várost és egyetemét – jelentette ki a rektorhelyettes. Az SZTE a helyi kulturális és tudományos társintézményekkel most olyan programokkal készül, melyek népszerűsítő módon mutatják be Szent-Györgyit, a kultúrembert. Nem titkolt céljuk, hogy követendő példaként állítsák őt a ma embere elé.
Elhangzott: a Szegedi Szabadtéri Játékok ideje alatt kiállítást rendeznek a tudós életéről a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Ugyanott mellszobrot avatnak tiszteletére, illetve októberben olyan konferenciára is sor kerül, ahol a tudományos örökségét továbbvivő három SZTE-s tanszék munkatársai vázolják az egykori kutatásokat, illetve a napjainkban folyó munkák részleteibe vezetnek be. Az universitas pedig – többek között – sportrendezvényekkel állít emléket a nagy sportbarátnak és sporttámogatónak (szeptember 22-23-án tenisz-, október 20-a tájékán röplabdaversenyt tartanak). 
Emellett az SZTE tanulmányi versenyekkel, fiataloknak szóló vetélkedőkkel (középpontban a C-vitaminnal) és a professzor tevékenységéhez kötődő helyszíneken végigvezető emléksétákkal tiszteleg egykori rektora előtt. Érdekesnek ígérkezik továbbá a Szabadegyetem – Szeged őszi szemesztere is, ahol a különböző karok képviselői a hozzájuk kötődő aspektusból beszélnek majd a nagy elődről: a jogi fakultás például a Szent-Györgyit is érintő szerzői jogi kérdésekről, a bölcsészek pedig irodalomszervező és irodalmár mivoltáról.
A kínálatból természetesen a muzsika sem hiányozhat. Koncertet ad majd a Szegedi Egyetemi Énekkar, s az ünnepi sorozat csúcspontja a Szegedi Tudományegyetem Napjához (november 11.) illeszkedve november 10-én a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertje lesz. A Szegedi Nemzeti Színház műsorán olyan tételek is szerepelnek majd, melyekkel 1937-ben köszöntette a friss Nobel-díjast a szimfonikusok jogelődje, a Szegedi Filharmonikus Egyesület Zenekara. Ezeken kívül Szegedhez és az egyetemhez kapcsolódó műveket hallhatunk majd.
Gyüdi Sándor kiemelte: Szent-Györgyi mint műértő és műélvező ezer szálon kötődött a zenéhez és a teátrumhoz. Fivére, Pál például többször volt hegedűs szólistája a szimfonikusok előbb említett jogelődjének. Maga a professzor egyetemi színjátszócsoportot hozott létre, s rendszeresen járt színházba. A Szegedért Alapítvány jóvoltából nemrégiben emléktáblával jelölték meg a róla elnevezett Szent-Györgyi Páholyt, ahonnan számos alkalommal nézte a darabokat. A Szent-Györgyi emlékév zenéhez, irodalomhoz kötődő programjait az SZTE Kulturális Irodája szervezi.
SZTEPress
Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora, rektora 75-80 évvel ezelőtti teljesítménye előtt tisztelegnek a világ jeles tudósai. Köztük 9 Nobel-díjas kutató, aki előadást is tart Szegeden a 2012. március 22-25. közötti nemzetközi konferencián. Alább mai szegedi kutatók mutatják be a Nobel-díjasokat.
 |
|
Gábor Miklós professzornak a természetes előfordulású anyagokról írt könyvéhez Szent-Györgyi Albert adott előszót. Fotó: Schmidt Andrea |
A természet patikájából merített Szent-Györgyi Albert, amikor a növényekben előforduló gyógyhatású anyagokat állította kutatásai középpontjába. Ám Szeged Nobel-díjasa kutatóorvosként óriási hatással volt a gyógyító orvoslásra, a gyógyszerkutatásra, sőt: a gyógyszergyártásra is.
– A világon elsőként bizonyította a flavonok terápiás hatását Szent-Györgyi Albert – számol be a hírneves szegedi professzornak a Nobel-díjjal jutalmazott kutatói teljesítményén kívüli szegedi felfedezéséről Gábor Miklós. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani Intézete emeritus professzora nemrégiben jelentette meg a Gondolatok Szent-Györgyi Albert flavonokkal folytatott kutatásairól című tanulmányát. A felfedezés 75. évfordulója alkalmából elmondta: Rusznyák István, a szegedi belgyógyászati klinika igazgató professzora kérte Szent-Györgyit, hogy a C-vitaminjából adjon át neki a vérzéses betegségben szenvedő páciensei kezelésére. Ez az akkor még „szennyezett” készítmény hatásosnak bizonyult. Még látványosabb gyógyulást vártak később a már tiszta aszkorbinsavtól. Az eredmény azonban elmaradt. Szent-Györgyi feltétezte: az első készítményben lévő „szennyező anyag” flavonvegyület lehet.
Az új, gyógyhatású vegyületet a citromban remélte felfedezni Szent-Györgyi. Ezért dolgoztatott fel 200 kilogramm citromot, amelyből – különböző kémiai eljárásokkal – végül 2 gramm kristályos anyagot nyert. A szubsztanciát – kémiai reakciói alapján – flavoncsoportba tartozó anyagnak gondolta, ezért nevezte el citrinnek, azaz citrus flavonnak – folytatja a magyarázatot Gábor professzor. A citrinből naponta 2 milligrammot kaptak intravénásan a vérzéses, vascularis purpura betegségben szenvedők. Az ilyen páciensek bőrén számtalan az apró piros pont, a petechia. Mérték a bőrkapillárisok rezisztenciáját, valamint átjárhatóságát. Kiderült: a citrin hatásos. A Szent-Györgyi által felfedezett új anyagot P-vitaminnak nevezték el.
– A citrin kémiai természetének meghatározása lett Szent- Györgyi következő lépése – avat be a kutatómunka módszertanába is az emeritus professzor. Anekdotaként meséli, hogy „tanácsadónak” Budapestről Szegedre hívta Szent- Györgyi a világhírű kémikust, Zemplén Géza akadémikust. A vendéget egész nap etették és itatták, s mikor Szent-Györgyi munkatársa, Bruckner Győző este fölültette a vonatra, azonnal visszatért a laborba, és munkához látott, mivel Zemplénről közismert volt, hogy „itallal stimulált állapotban” – szokása szerint – dolgozni kezd. Így aztán még azon az éjszakán megállapították Szegeden, kora reggel pedig táviratban is közölték Zemplénnel a citrin összetételét: az két flavonvegyület – mutatja a történetről beszámoló, neki címzett, 1977 óta őrzött Bruckner-levelet Gábor Miklós. Ezt követően kísérletek sorával bizonyította Szent-Györgyi Albert és csoportja a citrin hatásosságát. A skorbutról pedig feltételezték: az olyan betegség, amelyet „a C- és a P-vitamin együttes hiánya” okoz.
Önálló módszert dolgozott ki a citrin előállítására Szent- Györgyi. Sőt: szabadalmaztatta is az eljárást – 1939-ben, az Amerikai Egyesület Államokban. Erről először Gábor professzor számolt be a tudományos közvéleménynek. Azt is ő kutatta föl, hogy a citrint 1940-ben a budapesti Richter gyógyszergyár – a Bayer-Leverkusen és a Hoffmann-La Roche-Basel céghez hasonlóan – előállította. Gábor professzor meggyőződése: Szent-Györgyi nyomán fordult a gyógyszerkutatók figyelme a fenilbenzopironok, vagyis a flavonoidok és származékaik irányába. Ma is több flavonvegyületet tartalmazó szer van forgalomban – például a vénás elégtelenség, a kapilláris és vénás átáramlási panaszok kezelésére.
 |
| Wollemann Mária medikusként biokémiát tanult. Fotó: Schmidt Andrea |
EGY ELŐSZÓ TÖRTÉNETE. A természetes előfordulású anyagok – növényi színezékek, flavonoidok – gyógyszerhatástani vizsgálata az egyik kutatási témája Gábor Miklós professzornak. A flavonoidok gyulladásgátló hatásaival foglalkozó összefoglaló kötete előszavának megírására Szent-Györgyi Albertet kérte fel. Első leveléhez csatolta 1960-ban, az Akadémia Kiadó gondozásában, német nyelven megjelent monográfiája ismertetőjét, valamint Szent-Györgyi fényképét, amely 1937-ben, a Nobel-díj értesítésének napján, egy interjú alkalmával készült. Válaszlevelében Szent-Györgyi örült, hogy Gábor Miklós angol nyelven kíván publikálni. Kifejtette: „Amíg nincs valami angol nyelven írva, itt nem vesznek róla tudomást. Itt agitáció folyik (személyes érdekokokból), hogy a flavonokat mint értéktelen anyagot, aminek hatása nincs, kivonják a forgalomból”. Így Gábor Miklós könyve lett az egyetlen olyan mű, amelyhez Szent-Györgyi Albert írt előszót. Gábor Miklós négy közleményt is jegyez – három az Orvosi Hetilapban jelent meg – Szent-Györgyi szegedi kutatómunkájának részleteiről.
MIK AZOK A FLAVONOIDOK? A növényvilág nagy részének színponpája a flavonoktól származik. Sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait. A flavonoidok nevüket sárga színükről kapták (a flavus latinul sárga). A flavonoid vegyületcsoport a különböző flavon-származékokat jelenti. A P-vitamin mint fogalom az 1950-es évekig élt: az Egyesült Államokban „ejtették” a vitamint elnezést. A továbbiakban azon flavonvegyületeket, melyeknek biológiai hatása van, bioflavonoidoknak nevezik.
– Egyedülálló módszerrel tanított Szent-Györgyi Albert. A többi, hagyományosan tekintélyelvű „méltóságos úr”, vagyis professzor előadásaihoz képest üdítő kivétel volt, ahogy Szent-Györgyi leadta a vegytant – emlékszik Wollemann Mária, aki 1941-ben egy budapesti zárdából került Szegedre orvostanhallgatónak. Az elsőéves medikusoknak Szent-Györgyi Albert általános és szerves kémiát oktatott, időnként tanítványa, Straub F. Brunó helyettesítette. Szent-Györgyi szakmailag is nagyon élvezetesen, ugyanakkor egyszerűen és közérthetően adott elő. Az egykori hallgatónak az előadásokat és a vizsgákat jellemző demokratikus szellem maradt meg leginkább az emlékezetében.
A „hexuronsav” és a C-vitamin egy és ugyanaz – jelentette ki a Magyar Orvosok Társaságának 1932. március 18-án tartott előadásán Szent-Györgyi Albert. Erről beszámolt a német orvosi hetilap. A Rockefeller Alapítvány naplója pedig bizonyítja, hogy a 80 évvel ezelőtti március 24-én Szent-Györgyi bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”. Szent-Györgyi felfedezésének, a C-vitaminnak Szeged a szülőhelye. A C-vitamin azonosítása mellett a szöveti oxidációk elmélete terén is újat hozott Szent-Györgyi Albert, aki 1937. október 2-án kapott telefonhívást és táviratot, hogy a stockholmi Királyi Karolinska Intézet orvosi fakultása a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte oda „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Így hát Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetem professzoraként tisztázta a korabeli biokémia alapkérdéseit. Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából március 22–25. között nemzetközi konferenciát rendez a Szegedi Tudományegyetem. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/ KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogatja. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
– Tankönyvet is használhatott a vizsgázó Szent-Györgyi jelenlétében. A professzor nem a lexikális adatokra volt kíváncsi. A mindennapi életből merítette a kérdéseit: „Mit tesz, ha leönti a ruháját savval?” A helyes válasz nem az volt, hogy „lúggal kezelem”, hanem az, hogy „ecetsavas vagy szódabikarbónás tisztítás” a megoldás – hoz példát az egykori vizsgázó, aki ma az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének a kutatója.
– Szent-Györgyi Albert órán kívül is törődött a hallgatókkal. Hozzám hasonlóan a legjobbak szerettek volna bekerülni Szent-Györgyi intézetébe, de nem volt hely – mondja Wollemann Mária, aki másodéves medikusként biokémiát hallgatott, a két legjelesebb Szent-Györgyi-tanítvány – Straub és Laki – tanítványaként. Mikor Szent-Györgyi Budapesten átvette az ottani Orvosvegytani Intézetet, Szegeden Straub került a helyére, aki munkatársnak hívta Wollemann Máriát. Azt mondja, a szegedi Orvosvegytani Intézet akkor is őrizte a Szent-Györgyi-hagyományokat. A fiatal kutatónő maga is megtapasztalhatta például az ötórai teázást, vagy a közös sportolás – a klinikakertbeli röplabdázások – közösséget összetartó erejét. A korszerű laborberendezések tükrözték, hogy az intézetet alapító Szent-Györgyi világlátott emberként a legmodernebb felszerelést igyekezett beszereztetni. Például egy drága, preparáláshoz szükséges nagy centrifugát.
LEVÉL ÉS TALÁLKOZÁS. Politikai tárgyú, a békével foglalkozó, valamint tudománynépszerűsítő, gondolattöredékeket fölvető írásokkal is jelentkezett Szent-Györgyi Albert. Arról is írt, hogy a skizofréniában szerinte elektronhiány lép föl. Wollemann Mária idegbiokémiával is foglalkozott, és levelet írt Szent-Györgyinek Woods Hole-ba. Kifejtette, miért tartja túlzásnak Szent-Györgyi ötletét. Akkoriban azt tartották, hogy a skizofréniát az ingerületáttevő anyagok elváltozásai okozzák. A Nobel-díjas tudóstól udvarias, magyar nyelvű köszönőlevelet kapott, amit a kutatónő – mint a Szegedi Biológiai Központ munkatársa – személyesen is megköszönt Szent-Györgyinek, mikor az SZBK avatása alkalmából 1973-ban Szegedre látogatott.
Újszászi Ilona
Az összeállítás megjelent a Délmagyarországban, Délvilágban
További Nobel-díjasok:
Március 24-én, szombaton folytatódtak a Szent-Györgyi Albert-konferencia párhuzamos tudományos tanácskozásai. A tuberkulózis evolúciójáról szóló területnek különleges aktualitást jelentett a Tbc-világnap. Alább a 6 tudományos szimpózium második napjának legfontosabb témáit foglaljuk össze
A szegedi szimpózium-sorozat második napján, szombaton a kardiológiai tanácskozás a hirtelen szívhalál problematikájának egy, a péntekihez képest másik aspektusból történő megbeszélésével folytatódott. Itt a hirtelen szívhalált befolyásoló, illetve oki tényezők, mint például a szimpatikus idegrendszer aktivitásának hatása, repolarizációs rezerv szerepének megvitatása kerültek előtérbe. Mark Vos (Utrecht), Paul Volders (Maastricht) és Nánási Péter (Debrecen) előadásai mellett Varró András professzor beszélt az élsportolóknál fellépő hirtelen szívhalál lehetséges okairól.
A gasztroenterológia tématerületén a tápcsatorna megfelelő működéséhez elengedhetetlen hámsejtek élettanába és kórélettanába nyerhettek részletes betekintést a résztvevők. A hámsejtek igen fontos szerepet játszanak a különböző ionok felszívódásában, illetve kiválasztásában. A kiválasztási mechanizmusok közül a bikarbonátionok szekréciójáról hallhattak előadásokat, különös tekintettel a tápcsatorna különböző területén (vastagbél, hasnyálmirigy) fellelhető hámsejtek szerepére. Az ionszekréció mellet szó esett még a víz, illetve a nyák szekréciójáról is.
Az antitesteken alapuló kezelések, az úgynevezett biológiai terápiák számos betegség kezelésében áttörést hoztak. Az immunológia és gyulladás konferencia második napján a Nobel-díjas Robert Huber professzor az antitestekről és terápiás alkalmazásukról tartott előadást, majd a veleszületett és a szerzett immunitás közötti finom szabályozást tárgyalták meg. A szervezet baktériumokkal, vírusokkal szembeni legfontosabb védekezési stratégiáit is ismertették.
Eseménydús második napot zárt a molekuláris biológia és genetika csapata is: a szombat délután első szekciója a gének működésének szabályozásáról szólt. Arról hallhattak előadásokat, hogy molekuláris szinten hogyan valósul meg a génjeink kifejeződése, és mindennek milyen örökletes és környezeti tényezői vannak. A szekción belül egy úgynevezett EMBO-támogatott előadás is elhangzott Thanos professzor athéni kutatótól. Az EMBO (European Molecular Biology Organization) az európai molekuláris biológiai kutatásokat támogató legnagyobb szervezet, és igen nagy megtiszteltetés, hogy a professzor előadásának támogatásával hozzájárult a konferencia sikeréhez. A délután második felében folytatódott az előző nap témája, és további előadásokat hallhattak a transzlációs medicina témakörében.
Az idegtudomány házatáján az idegrendszeri neuronhálózat működéséről, a memória kérdésköréről és modern kísérletes képalkotó eljárásról hangzottak el előadások. A másik szekcióban az endocannabinoidok szerepéről, a neuronális migrációról, az agykéreg mágneses ingerléséről, a hang kiváltotta görcsökről, illetve a migrén pathomechanismusáról tartottak prezentációkat.
A tuberkulózis evolúciójáról szóló nemzetközi tanácskozás második napján különleges évfordulós eseményre került sor: két speciális szekcióban emlékeztek meg a Tbc Világnapjáról. A 2012-es WHO World TB Day Robert Koch német bakteriológus 130 évvel ezelőtti felfedezésére emlékezik. Koch akkor fedezte fel a tbc kórokozóját, amiért később Nobel-díjat kapott. Így ezek a szekciók a tuberkulózis konferencia „virtuális Nobel-díjas szekciói”, Szent-Györgyi Albert évfordulójának tiszteletére. A nyitóelőadásban Stewart Cole, a tbc-baktériumok kutatásának világhírű kutatója a Mycobacterium-kutatás történetéről, és a jövő perspektíváiról beszélt. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai (hazánkból delegált) főigazgatónője a gyógyszerrezisztens tbc-baktériumtörzsek elleni nemzetközi küzdelem lehetőségeit ismertette. Vadász Imre (Korányi Intézet) a 20-21. századok hazai tbc-helyzetéről, míg Kéri György (Vichem) a tbc elleni gyógyszerfejlesztés újdonságairól beszélt. Helen Donohue a tbc és a lepra evolúciós kérdéseit elemezte a paleomikrobiológia eredményeire támaszkodva.
SZTEpress
Korábbi híreink:
Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája
Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék
Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat
Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat
A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől
Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”
Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson
Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját
Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”
Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól
Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése
Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobábanRadnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor
A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott
Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is
Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden
A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkalÉrmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát
9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem
11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán
5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán
3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán
8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán
9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián
Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
