Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Európa mellett a tengerentúlról, például Hawaiiból és Japánból is érkeztek algebristák a 23-dik alkalommal megrendezett Univerzális algebra és hálóelmélet címet viselő konferenciára, melyet egyben a tudományos konferenciasorozat megalapítója, Csákány Béla emeritusz professzor nyolcvanadik születésnapjának tiszteletére rendeztek a szervezők.
A június 21. és 25. közötti összejövetel egyébként már a harmadik „Csákány Béla-konferencia” a sorban, hiszen a professzor 70-dik és 75-dik születésnapját ugyancsak megünnepelték egy-egy ilyen rendezvényen – mondta el a tanácskozás megnyitóján Waldhauser Tamás, az Algebra és Számelmélet Tanszék adjunktusa, az egyik főszervező. Varró András tudományos és innovációs rektorhelyettes kiemelte, a matematika az egyik legintellektuálisabb tudomány, a szegedi matematika pedig mindig is sikeres volt, máig nemzetközi hírnévnek örvend.
A konferencián többek között az USA, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Argentína, Csehország, Lengyelország, Szerbia, Oroszország és Románia algebristái is képviseltetik magukat. A konferenciát a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 és a TÁMOP-4.2.1/B/09/1/KONV-2010-0005 projekt támogatta.
Kutatási központok között
Az MTA SZAB Matematikai Szakbizottság és az SZTE Bolyai Intézet által rendezett tudományos tanácskozáson elméleti matematikai előadásokat hallhattak a résztvevők két szekcióban. 9 meghívott előadótól és 39 prezentációból tudhatták meg az érdeklődők a legfrissebb kutatási eredményeket, valamint a konferencia helyt adott az új ötleteknek is – tudtuk meg a másik főszervezőtől, Katonáné Horváth Eszter egyetemi adjunktustól. „Büszkék vagyunk, mert a Bolyai Intézetet immár sok évtizede a világ matematikai kutatási centrumai között jegyzik” – tette hozzá. Horváth Eszter arról is beszélt, a szegedi algebristák is rendszeresen látogatják az ehhez hasonló nemzetközi rendezvényeket, hiszen e tudományterületen is nagyon fontos a külföldi kapcsolatok ápolása a kutatás színvonalának megőrzése szempontjából.
Művészek és mesterek
„Akinek szerencséje van, és jó tanárai vannak, annak a matematika olyan típusú élvezetet nyújt, mint a műalkotások létrehozása azok számára, akiknek azon a területen vannak kiváló mesterei és tehetségük” – így válaszolt Csákány Béla professzor arra a kérdésre, hogy miért érdemes elméleti matematikával foglalkozni. Az Algebra és Számelmélet Tanszék korábbi vezetője legfőbb kutatási területén, az algebrában hozott meglátásait annak tulajdonítja, hogy már középiskolától kezdve jó tanárai voltak, mint Sziráki László a gyulai gimnáziumban. Később az egyetemen Rédei László volt a nagymester, szakmai bátyjaként pedig Szendrei Jánost említette, akinek munkáját annyiban sikerült viszonoznia, hogy az egyik lányát tanította. Mellettük Alexandr Kuroshra is szívesen emlékezett a professzor.
Család és utánpótlás
„Családomnak, ’törzsemnek’ éreztem a szegedi egyetemet, ezért a történetével, sőt, az egész szegedi felsőoktatás és kutatás történetével foglalkoztam, főleg akkor, amikor erre hivatalos biztatást is kaptam Blazovich László akkori főlevéltárostól” – tudtuk meg a professzortól. Csákány Béla a matematikai játékokról is publikált, kötete tankönyvkényt is használható, a kombinatorika egy fejezetét képezi. Olyan játékokról van szó, ahol lépések sorozata határozza meg a játszmát, és nincs benne véletlenszerű elem, ilyen például az úgynevezett bűvös négyzet. „Azt szerettem volna, hogy a szegedi egyetemről kikerülő tanárok ismerkedjenek meg ezzel a témával, mert így jobban a matematika felé tudják vonzani azokat a gyerekeket, akik egyébként a megfelelő tehetséggel bírnának ugyan, de nem tartják elég érdekesnek” – a professzor az utánpótlásra is gondolt.
Csákány Béla 1955-ben szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet. 1968-ban bízták meg a Bolyai Intézeten belüli Algebra és Számelmélet Tanszék vezetésével. 1976-ban szerzett egyetemi tanári kinevezést. 1969-től 1972-ig mint a szegedi egyetem rektorhelyettese, majd 1985-től 1990-ig rektorként munkálkodott. Az Algebra és Számelmélet Tanszéket 1993-ig vezette, azután beosztott professzorként, majd 2002 óta emeritusz professzorként dolgozik ugyanitt. Munkásságát többek közt Szent-Györgyi Albert- és Bolyai Farkas-díjjal, Eötvös József-koszorúval, Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal, a Szegedért Alapítvány Tudományos Kuratóriumának Szőkefalvi-Nagy Béla-díjával, valamint Szőkefalvi-Nagy Béla-emlékéremmel is elismerték. Szakmai tevékenysége mellett tudománytörténeti tanulmányaival is tiszteletet vívott ki magának.
Arany Mihály
 |
| További képek itt megtekinthetők |
