Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
9 Nobel-díjas tudós tart előadást Szegeden 2012. március 22-25. között. A Szegedi Tudományegyetem az itt kutatott témák köré szervezett nemzetközi konferencia-sorozattal ünnepli, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 75 éve vette át a Nobel-díjat. Sorozatunkban szegedi kutatók, filmek mutatják be a Nobel-díjasokat.
9 Nobel-díjas tudóst, 200 nemzetközi rangú és további 500–600 jelentős kutatót, összesen több mint ezer szakembert vár a Szegedi Tudományegyetem 2012. március 22–25. között. A nemzetközi konferenciát Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából rendezi a szegedi universitas – Szeged város önkormányzata, továbbá a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával. A tudománytörténeti jelentőségű rendezvényre az SZTE polgárai és az SZBK kutatói ingyen regisztrálhatnak.
Nemzetközi hírű tudósok – köztük 9 Nobel-díjas kutató – tiszteli meg jelenlétével a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából 2012. március 22–25. között rendezendő nemzetközi konferenciát. A tanácskozás központi rendezvényeinek a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja ad otthont. A plenáris előadások mellett 6 szakterületen a legújabb tudományos eredményeket mutatják be. A 6 (Szeged 4 külön pontján rendezett) szekció témája: a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, a tuberkulózis. Ezen kívül több közösségi esemény is színesíti a tudománytörténeti jelentőségű rendezvény programját.
A Szegedi Tudományegyetem szakmai erejét, nemzetközi rangját is reprezentáló eseménysor részleteiről a www.szentgyorgyi75.com honlap informál. Ott lehet regisztrálni a konferenciára is: a szakmai programokra a jelentkezés az SZTE és az SZBK kutatói, az egyetem oktatói, hallgatói és graduális hallgatói számára ingyenes. Az alább mellékelt regiszrációs formanyomtatványt a szentgyorgyi75@gmail.com e-mail
címre kell elküldeni.
További információ itt olvasható
A Szent-Györgyi Konferencia hivatalos weboldala elérhető a http://www.szentgyorgyi75.com/ oldalon.
40 tudományos közlemény bizonyítja, termékeny együttműködés alakult ki 1980-ban az akkor már Nobel-díjas Andrew V. Schally és a szegedi orvosegyetem kórélettani intézetét vezető Telegdy Gyula között. A szegedi akadémikust kértük: jellemezze a Tisza-parti városban most először ellátogató Nobel-díjas tudós munkásságát. Andrew V. Schally (képünkön) egyike lesz azon Nobel-díjasoknak, akik megtisztelik jelenlétükkel a Szegedi Tudományegyetemen 2012. március 22-25. között Szent-Györgyi Albert 1937-es Nobel-díja átadásának 75. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferenciasorozatot.
Tudomány
– Az idegrendszer és a hormonok közötti kapcsolat felfedezéséért, három kulcsfontosságú hormon leírásáért nyerte el 1977-ben a Nobel-díjat Andrew V. Schally – jellemzi egy mondattal az idén 86 éves, lengyel születésű tudós munkásságának egyik csúcsteljesítményét Telegdy Gyula akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Kórélettani Intézete professor emeritusa 1980 óta áll kapcsolatban a Nobel-díjas tudóssal.
Hárman kapták 1977-ben az orvosi-élettani Nobel-díjat: Rosalyn Yallow, Roger Guillemin és Andrew V. Schally egymástól külön, de egy irányba mutatva. Rosalyn Yallow egy olyan technikát (radioimmunoassay - RIA) dolgozott ki, amellyel a vérben kis mennyiségben jelen levő fehérjetermészetű hormonok, többek között az inzulin szintje is megmérhető. Így pontosabban megismerhetővé vált az 1-es és a 2-es típusú diabetes mellitus kórlefolyása. Schally érdeme az agy peptidhormon termelésével kapcsolatos felfedezések, pontosabban a pajzsmirigy stimuláló, a petefészek működését szabályozó, a növekedési hormont gátló vegyület leírása.
– Velencében, egy konferencián találkoztunk először 1980-ban. Velence főterén, a templom lépcsőjén ülve és beszélgetve indult munkakapcsolatunk Schallyval. A már akkor is világhírű, rendkívül közvetlen tudós azóta is szívesen dolgozik magyarokkal. A csoportja által szintetizált vegyületekből többet vizsgáltuk, de újabb hármat nemrégiben küldtek nekünk – árulja el az akadémikus. Az eredendően rákkutatásra kifejlesztett Schally-féle peptidek idegrendszeri hatását tesztelik Szegeden. – E vegyületek között találtunk két olyat, amely bizonyos tumoros betegségeknél jó hatást mutat, de a szorongást és a depressziót is csökkenti. Így kétszeresen segíti a rákos beteg gyógyulását.
Széles kooperációban dolgozik Schally, több mint 2300 tudományos közlemény fűződik a nevéhez. Ezek központi témája az endokrinológia és a rák onkológiája. Alapvető módszere, hogy az általuk szintetizált vegyületeket először állatkísérleteknek vetik alá, majd olyan partnerekkel folytatják, akik mögött klinikai háttér is van.
 |
| „Együttműködésünk és barátságunk emlékére” – ajánlotta Andrew V. Schally saját portréját Telegdy Gyula akadémikusnak. Fotó: Schmidt Andrea |
– Munkamániásnak is nevezhető Schally, hiszen a nyolcadik ikszen túl is ugyanolyan aktív, mint harminc éves korában volt. A mai napig azon dolgozik, hogy a hormonális hatások hogyan használhatók föl a rák terápiájában. Ezeket az anyagokat az alapkutatástól a klinikai úton át a gyógyszerfejlesztésig végigvezeti. Hatásos anyagokat talált – többek között a prosztata, a gyomor, a vastagbél, a hólyag, a tüdő, az agy, a vese, a máj rákos elváltozásaira, a melanómára, a rosszindulatú vérképző rendszerekre – sorolja Schally érdemeit Telegdy akadémikus. – Tulajdonképpen a daganatképződéssel és annak szóródásával kapcsolatos alapkutatásokban és ezek terápiás lehetőségeiben dolgoznak.
Az 1926. november 30-án az akkor lengyelországi Vilnóban született Schally Londonban kezdte endokrinológusi pályafutását, 1957-ben átment Montreálba, majd átkerült Houstonba a Baylor egyetemre, New Orleansban lett saját intézete. A hormonoknak a rákkutatással kapcsolatos vizsgálataira koncentrált. Folytatja azoknak a peptidszerű vegyületeknek a kifejlesztését, amelyeknek tumor ellenes hatása van. Munkásságát több mint harminc rangos díjjal ismerték el eddig, de teljesítménye alapján akár egy második Nobel-díjra is érdemes lehetne.
Schally kutatóintézete és Szeged között egyre szorosabbá váló munkakapcsolatban több itteni kutató is részt vett. Többek között Vécsei László akadémikus, aki orvosi diplomája megszerzését követően, pályájának a Telegdy-féle kórélettani intézetben eltöltött időszakában részt vett a hormonok, így a szomatosztatin és a Nobel díjas Schally professzor által izolált új hipotalamikus peptidek központi idegrendszeri hatásainak vizsgálatában. Hasonlóképpen Fekete Mátyás és Kádár Tibor is. „New Orleans, LA, U.S.A., Dr. Andrew V. Schally Nobel-díjas kutatóintézete” – olvasható Zarándi Márta tudományos önéletrajzában: az SZTE Orvosi Vegytani Intézet professzora több alkalommal nyert ösztöndíjat, 9 évig dolgozott a Tulane Egyetemen (USA – New Orleans) a Nobel-díjas tudós közelében. Rajta kívül 3-4 szegedi tudós tevékenykedett Schally amerikai kutatóintézetében – jelenleg Jászberényi Miklós, az SZTE ÁOK Kórélettani Intézete adjunktusa vesz részt a közös munkában. Dolgozott a Schally-intézetben Klukovits Anna, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézete adjunktusa is. Mindezek után nem csoda, hogy díszdoktorává választotta a Szegedi Tudományegyetem Andrew V. Schally professzort. A három éve oda ítélt elismerést az idén márciusban Szegeden, Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója rendezett, a konferenciánk alkalmából veszi át. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogatja.
Rejtélyes, a vérben áramló molekulák a hormonok, amelyek egész testünk működését irányítják. Aminosavakból épülnek föl, két-három, de akár harminc vagy még több molekulából is állhatnak. Sokoldalúságukra példa, hogy befolyásolják nemünket, energiaszintünket, vágyainkat, a környezethez történő alkalmazkodásunkat, a tanulás-és memoria funkcióinkat stb. A szervezet hírvivő anyagaiként a hormonok irányítják és szabályozzák szerveink biokémiai működését. – Az idegrendszerben az idegsejtek is termelnek hormonokat, amelyek közül egyesek közvetlenül befolyásolják az idegrendszer müködését mások bejutnak az agyalapi mirigy vérkeringésébe, s ezen keresztül szabályozzák a hormonális rendszer működését. Például a nemi mirigyek müködését és ezen keresztül a reprodukciót , a pajzsmirigyműködésén keresztül az anyagcserét, vagy a mellékvesekéreg működésén keresztül a környezethez való alkalmazkodást , vagy szervezet növekedését – magyarázza Telegdy Gyula akadémikus. Az idegrendszerre befutó információk egy része áttevődik a hormonális rendszerre. Ilyen például a szerzetet érő környezeti változások vagy terhelések, amelyet hétköznapian megfogalmazva stressnek nevezünk. A stress hatást az idegrendszer érzékeli. Ez áttevődik az agyalapi mirigyre, amely a hormonjain keresztül stimulálja vagy gátolja egy adott mirigy működését. Vagyis az agyalapi mirigy a karmestere az endokrin rendszernek, s a hormonok: hírvivők. De Schallyt megelőzően nem tudták, hogy az agyalapi mirigy és az idegrendszer között létezik közvetlen kapcsolat. Az idegrendszerben eddig ötvennél is több hormonális vegyületet mutattak ki amelyek egy részének a szerepét még nem tudjuk. Jellemző, hogy a kutatók kémiailag előbb tudják, hogy képződik az agyban egy adott hormon, amelynek a szerepét ezt követően kell megfejteni. Többek között mi is ezen dolgozunk.
„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” - Szent-Györgyi Albert példái
 |
| Rektorok. Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a szegedi universitas rektora dolgozószobájában áll a szegedi egyetem korábbi rektora, Szent-Györgyi Albert portréja. Fotó: Schmidt Andrea |
A szegedi universitasnak a kutatóegyetemi pályázatban elért eredményei ismertetését szolgálja az az idén március 22-25. között megrendezendő konferencia, amely tiszteleg Szent-Györgyi Albert munkássága előtt is. A Szegedi Tudományegyetem egykori professzoráról, rektoráról az általa elnyert Nobel-díj 75. évfordulójának évében a szegedi universitas mai rektorát, Szabó Gábor fizikust, akadémikust kérdeztük.
– Klebelsberg sírjához, a szegedi dómba ment Szent-Györgyi Albert azon a napon, mikor hírét vette, hogy a legrangosabb tudományos elismerésben részesítették: elnyerte 1937-es orvosi Nobel-díjat. E gesztus is kifejezi: Szent-Györgyi életpályájának alakulásában döntő szerepet játszott Klebelsberg Kunó, aki kultuszminiszterként az akkor erősödő szegedi egyetemre hívta haza. Ugyanakkor e mozzanat kifejezője annak, hogy e két személyiség kulcsszerepet játszott az egyetem szegedi újraalapításában – fogalmaz Szabó Gábor fizikus akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem rektora fontosnak tartja kiemelni, hogy Klebelsberg tudta, két dolog kell a tudományos kutatás eredményességéhez: infrastruktúra és ember, s ennél többet nem lehet elmondani a mai kutatóegyetemen sem. – Ám az infrastruktúra mára nem csupán a tudomány eszköze, hanem a kutatómunka feltétele lett. Ugyanis Szent-Györgyi időszaka nevezhető az utolsó pillanatnak, amikor a tudományos kutató és néhány technikus segéderő képes volt a kísérleti eszközöket is előállítani. Manapság már nem fogadja el a szakmai közvélemény a tudományos dolgozatot, ha az azt megalapozó méréseket nem a szakma által elismert eszközökkel végezték. Ma azért kell dolgoznunk, hogy a kutató munkáját megfelelő infrastruktúra támogassa.
– Példaértékű több szempontból is Szent-Györgyi Albert személyisége és munkássága. Szegedi munkásságáért nyerte el a Nobel-díjat, de szinte e teljesítménytől függetlenül amerikai időszakában is újabb Nobel-díjra való eredményt hozott össze. Lényegesnek tartom azt is, hogy idősebb korában elindult azon az úton, ami a XXI. század felé mutat: kilépve a szaktudományok területéről rendszeresen beszélgetett például fizikusokkal, így is hangsúlyozva, hogy a tudomány szétfeszíti a diszciplináris kereteket. Mára oda jutottunk, hogy például a fehérjekutatás résztvevőiről nem is mindig tudjuk, hogy diplomájukban orvos, vegyész vagy épp biofizikus, fizikus szerepel végzettségként. Szent-Györgyi korán megérezte, hogy a diszciplináris keretek közül kilépve lehet csak a kor tudományos kérdéseire választ találni.
– Oktatáspolitikusként is máig érvényes alapvetéseket tett Szent-Györgyi például rektori székfoglalójában – emlékeztet a Szegedi Tudományegyetem mai vezetője. Úgy véli: a hallgatóság figyelmét a színes egyéniségű kutató ragadhatja meg leginkább. A tudományos ismeretterjesztésben is szerepet vállalva Szent-Györgyi arra irányítja a mértékadó kutatók figyelmét, hogy a modern tudomány eredményeiről, de kockázatairól is tájékoztatni kell a közvéleményt. – Nem értek egyet Dürenmatt A fizikusok című drámájának alapfeltevésével, mert szerintem a kutató nem felelős az általa elért tudományos eredményekért. Ellenben felelős azért, hogy az általa feltárt eredmények kockázatairól őszintén tájékoztassa a társadalmat. Hogy egy találmányt jóra vagy rosszra használnak, az a társadalom döntése, mint ahogy a szike a sebész kezében gyógyító eszköz, a kocsmai verekedőében halálos fegyver. Manapság a tudóson kívül más nem képes az előrejelzésre, így felelőssége is, hogy segítsen eligazodni a kort jellemző bonyolult összefüggésrendszerben. Máig érvényes gondolatai közül számára a legkedvesebb: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”
Ú. I.
A Nobel-díjas C vitamin
A nemzetközi tudomány és a szegedi kutatói teljesítmény ünnepe is, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 75. évfordulója tiszteletére 2012. március 22-25. között 6 részből álló konferencia-sorozatot rendez a Tisza-parti universitas. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egykori rektora és kutatója munkásságára is emlékezik félszáz ország 400-500 kutatója, mikor többek között 9 Nobel-díjas tudós tart előadást a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia és genetika, a tuberkolózis, valamint a neurológia legújabb eredményeiről.
A jubileumi rendezvényt, a 2012. március 22-25. között megrendezendő nemzetközi konferenciát a Tudomány határok nélkül című, 7 részes filmsorozatban szegedi kutatók mutatják be. A filmsorozat első része Szent-Györgyi Albert portréját vázolja föl korabeli fotók és filmrészletek segítségével. A Szent-Györgyi Albert-konferencia tudománypolitikai jelentőségéről Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora, valamint Vécsei László akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja mond véleményt. A konferencia két elnöke közül az SZTE rektora – többek között – kiemeli: ez a tudományos tanácskozás is bizonyítja, hogy „a szegedi kutatóegyetem nemzetközi szinten képes értelmezni magát”. Az SZTE ÁOK dékánja szerint e nívós nemzetközi rendezvény sikere Szegednek és universitasának, hiszen minden eddiginél több Nobel-díjas tudós látogat egyszerre a Tisza-parti városba, Magyarországra.
9 Nobel-díjas a szegedi egyetem Szent-Györgyi konferenciáján - 1. rész
A TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
