SZTE Info

Remekelnek a Márton Áron Szakkollégium hallgatói

Szakkollégiumi hallgatók mutathatták be kutatási témáikat a Tehetségek a Balassi Intézet Szegedi Márton Áron Szakkollégiumában című rendezvényen április 16-án. A programot az SZTE Tehetségpont támogatásával idén immár második alkalommal rendeztek meg. A határon túlról a szegedi egyetemre érkezett diákoknak szállást adó szakkollégium nyílt napján zentai tehetséges diákok is részt vettek.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A Szegedi Tudományegyetem egyik fontos célja, hogy kapcsolatot tartson a határon túli gimnáziumokkal, és a fiatalokat Szegedre csábítsa. A tehetséges diákoknak ezen a napon lehetőségük van bemutatni, hogy valóban hasznosan töltik itt el az időt, és érdekes és értékes kutatásokat végeznek” – mondta Badó Attila, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács elnöke, az SZTE Tehetségpont vezetője. Hozzátette: a nyílt nap egyik fő mottója az interdiszciplinaritás, a hallgatók megismerhetik egymás különböző területeken végzett kutatásait, amiből maguk is építkezhetnek.

A szakkollégium hallgatói – többek között – olyan témákról beszéltek, mint a mentősök és a stressz, a távolugrás a tudományok tükrében, a Zemplén andezitek kristályoptikája, az Európai Unió bővítése, az EEG-vizsgálatok szerepe az epilepsziában, vagy a fiatalok szexualitáshoz és párkapcsolatokhoz való viszonyulása. A rendezvényre meghívták az egyik legkiválóbb határon túli tehetséggondozó középiskolát, a Zentai Bólyai Tehetséggondozó Gimnáziumot, melynek néhány diákja is bemutatta kutatásait az „Előttem az utódom” című programban.

Jelenleg 162 lakója van a szegedi Márton Áron Szakkollégiumnak, a hallgatók több mint kilencven százaléka a Vajdaságból érkezett, néhányan Kárpátaljáról, illetve Horvátországból származnak – tudtuk meg Kanyári József kollégiumvezetőtől, aki tavaly tehetséggondozó tevékenységéért Pro Talentis Díjban részesült. A Balassi Intézet Szegedi Márton Áron Szakkollégiumában olyan hallgatók kaphatnak elhelyezést, akik miniszteri ösztöndíjban részesültek és nem EU-tagországból érkeznek. „Ez a mai nap is azt példázza, hogy lakóink beváltják a hozzájuk fűzött reményeket” – hangsúlyozta a kollégium vezetője. A 162 hallgató közül 22-en mutatták be kutatási eredményeiket. Kanyári József arról is beszélt, a 2000-es évek elején még az egyetemisták nyolcvan százaléka Magyarországon próbált elhelyezkedni, tavaly viszont már a maradók, illetve hazájukba visszatérők aránya inkább fele-felére módosult. Egyre többen mennek haza, különösen azok, akiknek olyan szakmát sikerül elsajátítaniuk, amivel bárhol megélhetnek. Az igazgató példaként említette egyik fizikus végzettségű volt hallgatójukat, aki most a Continental gumigyár egyik tervező fizikusa. Az intézményvezető büszkén számolt be arról is, hogy két hallgatójuk a magyarországi innovációs versenyen harmadik helyezést ért el, így egyikük május elején Nobel-díjasok között Houstonban, a másik Londonban adhat elő a világ vezető természettudósai előtt.

A szakkollégium 2001 óta működik, a hét minden napján vannak professzorok által tartott előadások, ha a hallgatókat érdekel valamilyen különleges téma, annak specialistáit is felkutatják Szegeden, vagy az országban.

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.