Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A zöldpenész ellen küzdenek a szegedi egyetem kutatói. A Trichoderma nemzetségbe tartozó, agresszív fonalasgombák komoly károkat okozhatnak a mezőgazdasági gombatermesztésben.
A gombatermesztésben jelentős károkat okozó, úgynevezett „zöldpenész” tünetegyüttes kialakulásáért a Trichoderma nemzetségbe tartozó fonalasgombák tehetők felelőssé – tájékoztat az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának sajtóközleménye (http://www.sci.u-szeged.hu/kutatas-tudomany-101207/sajtoanyagok/gombakat-tamado). Itt olvasható, hogy az elmúlt években a hazai gombatermesztők a zöldpenészes megbetegedés megjelenését és terjedését észlelték csiperkén és laskagombán, ami agresszív Trichoderma törzsek hazai megjelenésére utal. A zöldpenész verseng a termesztett gombákkal és eldeformálja azok termőtesteit, súlyosan károsítva ezzel az étkezési célokra termesztett gombaállományt.
Az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai – Kredics László egyetemi adjunktus vezetésével – magyarországi, valamint egyéb európai országokból és Iránból származó csiperke-, shiitake- és laskagomba-minták vizsgálata révén próbálták meg azonosítani az agresszív Trichoderma fajokat és a fertőzés lehetséges forrásait. A csoport igazolta, hogy a laskagomba zöldpenészes fertőzésének terjesztésében szerepet játszhatnak a termesztőtelepeken jelenlevő rovarok, és azonosították a fertőzés egy lehetséges forrását is: a T. pleuroticola faj ugyanis előfordul a vadon termő laskagomba természetes környezetében.
A projekt egyik fő célja, hogy a kutatók hasznos információkkal szolgálhassanak a zöldpenész elleni hatékony megelőzési stratégiák és védekezési eljárások kidolgozásához. A szegedi biológuscsoport behatóan tanulmányozta, hogy az agresszív Trichoderma törzsek növekedését hogyan befolyásolja a környezeti körülmények (hőmérséklet, pH-érték, nedvességtartalom) változása, és hogy vannak-e olyan viszonyok, melyek a penészgombák számára nem, de az étkezési célból termesztett gombák számára megfelelőek.
Az eredmények azt mutatják, hogy a zöldpenészt okozó Trichoderma fajok rendkívül szívósak, gyakorlatilag bármilyen, a termesztett gombáknak kedvező hőmérsékleti és pH-értéken képesek a növekedésre. A laskagomba esetében a kutatók azt tapasztalták, hogy az első termesztési szakasz (az úgynevezett átszövetés) utáni fázisban 15-18°C közötti hőmérséklet és 8-9 közötti pH-jú termesztési alapanyag alkalmazásával valamennyire lassítható a penészgombák növekedése. Az elvégzett kísérletek alapján ugyanakkor bizonyos gombatermesztésből izolált baktériumok ígéretes lehetőségnek tűnnek a zöldpenésszel szembeni biológiai védekezés céljaira – ezzel kapcsolatban azonban még további vizsgálatokra van szükség.
A Trichoderma gombákkal kapcsolatban érdekesség, hogy a nemzetségbe tartozó fajok közül néhány éppen hogy növényvédelmi célokra alkalmazható – utóbbi tématerülettel kapcsolatban az SZTE Mikrobiológiai Tanszékén szintén kiterjedt kutatásokat végeznek.
További információk: Dr. Kredics László (SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszék), e-mail: kredics@bio.u-szeged.hu
