Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szeptember 23-án délutántól egészen másnap hajnalig több mint hetven program várta Szegeden a Kutatók Éjszakáján az érdeklődőket a Szegedi Tudományegyetem jóvoltából. A látványos bemutatókkal, érdekes kísérletekkel színesített tudományos ismeretterjesztő fesztivál egy rádiószonda útjára bocsátásával ért véget.
A Szegedi Tudományegyetem majd minden épülete kitárta kapuit az Európa-szerte megrendezett különleges estén, a Füvészkertbe, a Csillagvizsgálóba, de még az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-alföldi Regionális Központjába is várták mindazokat, akik az egyes tudományterületek érdekességeivel akartak közelebbről megismerkedni. Ezen a különleges péntek estén például a tarajos amőba matematikai képletét is meg lehetett ismerni, bárki megvizsgáltathatta testalkatát, háztartási eszközökkel lehetett kísérletezni, sőt még törött emberi csontokat is össze lehetett ragasztani.
A TIK aulájában zöld kvízekkel is várták a látogatókat, s a látogatók megmérhették ökológiai lábnyomukat, vagyis azt, hogy életvitelük biztosításához hány hektár termőterületre van szükség. Gyarmati László, a központ munkatársa elmondta, hogy TIK igazgatósága által útjára indított Zöldülj velünk! program keretében a látogatók környezettudatos fogadalmait az ígéretfánál várták, emellett kvízekkel is készültek többek között. „Kazántúrára is várjuk a kíváncsiskodókat, bárki megnézheti, hogy egy ilyen 25 ezer négyzetméteres központ miként tud fenntarthatóan működni. A TIK műszaki kollégájának kalauzolásával meg lehet tekinteni a hűtési és fűtési rendszert is” – tette hozzá.
Az emeleten újabb érdekességbe botlottunk. Kovács Attilától, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének adjunktusától megtudtuk, hogy az energiatakarékos izzók higanytartalmuk miatt károsak a környezetre, így érdemes elvinnünk azokat az üzletekben kihelyezett gyűjtőkbe. „Különböző izzók spektrumát tudjuk itt megvizsgálni, azaz hogy milyen színű fényből áll össze az a fénysugárzás, amit látunk” – magyarázta az adjunktus.
A bölcsészkar is tartogatott érdekességeket, a kicsik pedig akár haza is vihettek egy-egy néhány ezer éves maradványt. Volt lehetőség ugyanis arra, hogy őzek, szarvasok és szarvasmarhák csontjait kutassák ki homok közül, amit ecsettel megtisztogathattak. Ezeknél a csontoknál azonban jóval régebbiekből sem volt hiány.
Egyes laborok ajtajai is kitárultak ezen az estén, ahol a szakemberek elmagyarázták, miként is gyűjtenek be, majd elemeznek mintákat, amit természetesen a betérők maguk is kipróbálhattak. A természet alkotta ásványok megismerését pedig papírból kivágott és összeragasztott makettekkel szemléltették a gyerekeknek.
A mintegy hetven előadás, bemutató közül a legutolsó éjfél körül kezdődött az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-alföldi Regionális Központjában. A látogatás, egyben a Kutatók Éjszakájának szegedi zárásaként egy órakor egy rádiószondát bocsátottak útjára.
SZEGY
