SZTE Info

Junior_imreh

Ha nagy leszek, vállalkozó leszek!

Közel száz középiskolás hallgatta végig Imreh Szabolcs október 12-i előadását a Junior Szabadegyetemen. Az SZTE GTK docense prezentációjában olyan gyakorlati problémákkal foglalkozott, hogy mik a vállalkozóvá válás kulcskérdései, mitől jó egy üzleti ötlet és mikor éri meg vállalkozni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ki is a vállalkozó? - tette fel a kérdést Imreh Szabolcs. Richard Cantillon 1734-ben úgy fogalmazza meg, hogy egy profitvezérelt, aki képes felismerni, hogy a profit abból származik, ha valamit olcsón vesz meg, és drágán ad el.

A későbbiekben ez a megfogalmazás kiegészül az újdonság létrehozásának igényével, így a 20. században Schumpeter definíciójában a vállalkozó már mint innovátor jelenik meg, aki képes a termelést új dimenziókba terelni. Kirzner pedig bővíti ezt a lehetőségek felismerésének képességével.

A másik kérdés a vállalkozás fogalmához kapcsolódik. A vállalkozás az a folyamat, amellyel a felismert üzleti lehetőség kihasználására létrehoznak, átalakítanak és működtetnek egy gazdasági szervezetet, mindezzel értéket teremtve a vevőknek, tulajdonosoknak és az alkalmazottaknak úgy, hogy ez a társadalom számára elfogadott legyen.

Na és mit is jelent ez a megvalósítás szintjén? És hogyan válik valaki vállalkozóvá? Igazából nagyon fontos a környezet, a külső hatások, de éppoly lényeges a belső motiváció és személyiség is.

A motiváló okok között sokan a pénzt sorolnák első helyre, noha ez korántsem így van. A lista élén az önállóság utáni vágy áll, ezt pedig a szakmai „álmok” megvalósítása követi. Természetesen nem elhanyagolható az anyagiak kérdése sem, de van olyan is, aki kényszerből lesz vállalkozó, vagy szimplán „rásózzák” a családi üzletet.

Nincs biztos recept arra, hogy kiből lesz sikeres vállalkozó. Ugyan meg lehet határozni pár személyiségvonást, de mindez mit sem ér, ha nincs mögötte szakmai tudás, így levonhatjuk a következtetést, hogy érdemes tanulni.

A vállalkozásalapítás első lépése az üzleti ötletek szűrése. Sorra kell venni, hogy az ötlet piacképes-e, vagyis van-e rá igény. Ezt követi a versenyképesség és a működőképesség vizsgálata, majd az üzletképesség kérdése, vagyis megéri-e megcsinálni.

Ezek után már „csak” két fontos kérdés marad: az anyagi feltételek megléte (tőkeellátottság) és az elkötelezettség, vagyis a személyes elköteleződés kialakítása. Ez utóbbi nélkül egyáltalán nem éri meg belekezdeni, hiszen kitartás nélkül nem lehet sikert elérni.

Az ötlet felvázolását a pénzügyi tervezés követi, vagyis mire és mennyi pénzt szükséges fordítani. Figyelembe kell venni az induló költségek mellett a működési és a személyes költségeket, és nem szabad elfelejtkezni a biztonsági tartalékról sem.

És hogy megéri-e vállalkozni? „Ha van üzleti lehetőségünk, motivációnk, szaktudásunk és szükséges alaptőkénk, akkor miért ne?” - zárta előadását a GTK docense.

 

T. B.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.