SZTE Info

ELI

„Az ELI lehet Európa fontos kitörési pontja a gazdasági világversenyben”

A szuperlézernek is nevezett ELI (Extreme Light Infrastructure) kutatóközpont megvalósítását előkészítő projekt első fázisáról tartottak november 10-én sajtótájékoztatót és konferenciát Szegeden. Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint az ELI lehet Európa fontos kitörési pontja a gazdasági világversenyben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

–Örömteli, hogy a Szegedi Tudományegyetem nemzetközileg elismert tudásbázisa miatt az ELI, Európa 44 kutató nagyberendezésének egyike a Tisza-parti városban valósulhat meg – fogalmazott Molnár Ágnes. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára szerint a lézeres kutatóközpont a térség, az ország és egész Európa fejlődését szolgálja. A beruházás nemzetgazdasági jelentőségű, segítségével Magyarország új alapokra helyezheti fejlesztéspolitikáját, gazdasági és foglalkoztatási céljainak elérését. A kiemelt kormányzati nagyberuházás nemzeti ügy, annak megvalósulását a minisztérium felügyeli. A kormány – az Új Széchenyi Terv részeként – részben uniós támogatással 3 milliárd forintot fordít az összességében 64 milliárd forintos program előkészítésére.

A nagyprojekt pályázatát 2012. január 15. kell benyújtani, várhatóan 2013-ban indul meg az építkezés, és 2015 végén már működik a szegedi szuperlézer – derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet ELI (Extreme Light Infrastructure) kutatóközpont megvalósítását előkészítő projekt első fázisáról tartottak.

– Az ELI lehet Európa fontos kitörési pontja a gazdasági világversenyben – hangsúlyozta Szabó Gábor. – Tíz év alatt, három helyszínre összesen közel 1,3 milliárd euró érkezik, ez bizony komoly húzóhatás. A Szegedi Tudományegyetem fontos partnere lesz az ELI-nek, széleskörű kutatási portfoliójának köszönhetően hídszerepet tölthet be az intézmény és a tudományos eredmények felhasználói között – magyarázta Szabó Gábor fizikus, akadémikus. Az SZTE rektora fontosnak tartja, hogy a fiatalok olyan diszciplinákat tanuljanak, amelyekkel be tudnak kapcsolódni az ELI lézer kutatóközpontban folyó munkába. A szegedi egyetem a műegyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel és nemzetközi partnerek bevonásával már kidolgozta a központot működtető szakemberek számára a képzési programot, így adott a lehetőség, hogy magyar fiatalok fontos pozíciókat szerezzenek az intézményben. Szerinte fel kell készíteni azokat a vállalkozásokat, amelyek a beruházásokban részt kívánnak venni, hiszen úgy nem lehet lézerközpontot építeni, hogy ha nincs megfelelő nyersanyag- és alkatrész utánpótlás. Fontosnak tartja, hogy már most keressék azokat a cégeket, amelyek betelepülnének a lézerközpont melletti tudásparkba, melyet a lehető leghamarabb el kell kezdeni építeni. A rektor közölte: már megjelent egy cég, amely már az ELI megépítése előtt betelepülne a tudásparkba.

Az ELI attoszekundumos fényforrása 10 hektáron, az öthalmi egykori szovjet laktanyában épül. Az épületeket már tervezik, a szükséges talajmechanikai vizsgálatokat is elkezdték. Több száz mérnök és kutató dolgozik majd itt Magyarországról, illetve a világ minden tájáról – mondta Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A rövid impulzusú lézerekkel kapcsolatos fejlesztésének köszönhetően fénygerjesztéses folyamatokat, az elektronok gyors dinamikus jelenségeit, kémiai kötések bontását, és a molekulák átrendeződését vizsgálhatják nagy kémiai és biológiai rendszerekben. Az ELI-ben elérhető új kísérleti módszerek kaput nyitnak a fizikára, a kémia, a biológia, az anyagtudományok, és a csillagászat új területeire. Az új kutatási eredményeket innovatív megoldások követik majd, melyek segítségével kisebb, hatékonyabb, gyorsabb, jobban és gazdaságosabban működő eszközöket lehet majd készíteni rendkívül tartós és forradalmian új funkcionális anyagok felhasználásával. Az ELI-ben végzett kutatások előnyös hatásai jelentkezni fognak az orvostudományban, a környezetvédelemben és a tiszta energiára alapozott gazdaság létrehozásában.

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.