Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Belvárosi Mozi Csőke József termében május 6.-tól 11.-ig minden nap 17.30- kor műsoron A legenda (A szegedi diák-Hamlet története) című dokumentumfilm.
Rendező: Radó Gyula (Balázs Béla-díjas)
Ifj. Horváth István: Baronits Gábor
Tóth Kata: Gesler Lili
A többi szerepben: Kálloy Molnár Péter
Narrátor: Szabó Gabi
Pataki Ferenc
Székhelyi József
Forgatókönyvíró-producer: Bubryák István
Tartalom:
1941. április 1-én a Városi Színházban a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága bemutatta Shakespeare Hamletjét. Az egyesületet Szent-Györgyi Albert alapította, ő és Sík Sándor pártfogása mutatta a művészetekben követendő utat, és volt egy rendezőjük, bizonyos Horváth István, aki 19 éves korára már tökéletesen kiforrott egyéniség volt, ő addigra már sárospataki diákként angol nyelven megrendezte a Macbeth-et, a III. Richárdot és az Ember tragédiáját. A szegedi előadás színházi revelációként hatott. A szakma, a közönség, a kritika az egekbe emelte, meghívták Kolozsvárra, a pesti nagy művészeti lapok oldalakon át dicsőítették rendezését, dramaturgiai bátorságát, korszerűségét.
Horváthnak Tóth Kata vegyészhallgató volt a szerelme, a Hamlet-előadás Gertrudja.
Horváth félzsidó volt (anyja révén), Tóth Kata nem. Az 1941-es fajvédelmi törvény értelmében, esetükben nem csak a tervezett házasság hiúsult meg, hanem a testi kapcsolat is börtönnel büntetendő lett. A sikeres bölcsész-rendező és a tehetséges vegyészhallgató nem látott más lehetőséget, öngyilkos lett.
A szegedi Hamlet pedig legendává vált.
