2011-ben nyolcvannégyen részesültek hazánk legrangosabb tudományos elismerésében, az MTA doktora címben, közülük hét a szegedi egyetem kutatója.
A felsőoktatási törvény nem írja elő az egyetemi tanári kinevezések során az MTA doktori cím meglétét, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a jelentős tudományos műhelyeket működtető egyetemek megkövetelik ezt a fokozatot.
Az MTA új doktorai 2011-ben a Szegedi Tudományegyetemről: a matematikai tudomány területéről Dombi József (SZTE Informatikai Tanszékcsoport); kémiai tudományban Forró Enikő (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet), és Kónya Zoltán (SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszék); orvostudományban Hegyi Péter (SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika), valamint Nógrádi Antal (SZTE ÁOK Szemészeti Klinika); történettudományban Tomka Béla SZTE BTK Történeti Intézet); földrajztudományban Unger János György (SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék).
A Magyar Tudományos Akadémia doktorainak száma immár 2745-re nőtt.
– Az MTA doktora cím a hazai tudományos élet legmagasabb tudományos fokozata, amelyet egy hosszú és alapos, a kiválóságot szem előtt tartó eljárás során szereznek meg a legkiválóbb kutatók – mondta 2011. november 29-én, a doktori oklevelek átadásakor köszöntőjében Pálinkás József. Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a doktori eljárás folyamata értéket képvisel, és egyúttal példamutató képet ad az ország tudományos közösségéről. Az – mta.hu szerint azt is hozzátette: a doktori cím a tehetséget, a szorgalmat és a munkát ismeri el. A címmel viszont felelősség is jár, hiszen a ma kitüntetett kutatók a magyar tudományos közélet meghatározó szereplőivé válnak, részt kell venniük a leendő doktorok elbírálásában, értékelésében, és töretlen lendülettel kell folytatniuk a tudományos munkájukat.