SZTE Info

Fellegi Tamás adott elő az Energia Szabadegyetemen

Az államok úgynevezett energiamixének a megválasztását, ezek egyeztetését fontosnak tartja Fellegi Tamás. A nemzeti fejlesztési miniszter a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kara (TTIK) Energia Szabadegyetemén, 2011. december 9-én, azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon pedig építeni kell egy új atomerőművet is 2030-ig.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A célok, stratégiák és eszközök miként találkoznak az energetika területén, létezik-e az energiapolitikának egyáltalán egy egységes stratégiája? – tette föl a kérdést Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, aki a Nemzeti Energiastratégiáról beszélt a szegedi egyetemen.

fellegi2
Fotó: Gémes Sándor

Fellegi Tamás szerint több szempontot érdemes végiggondolni, mikor egy ország energetikai irányait meghatározzuk. Felmerülnek egyszerre nemzetpolitikai kérdések épp úgy, ahogy geopolitikaiak, és bizony egyre gyakoribbak a konfliktushelyzetek, főként az energiafüggőség miatt. Nem szabad olyan számokat figyelmen kívül hagyni, mint például, hogy az ország földgázforgalma 10 milliárd köbméter, az egyik vezető európai szolgáltatóé, az E.ON-é pedig 80 milliárd a kontinensünkön. A gáz tehát stratégiai kérdés, ahogy az elérhető árú élelmiszer, a ritka földfémek és a víz is.

Még az USA-ban is belép e területre az állami támogatás fontossága, mely nálunk eddig hibázott, hiszen az állam nem a termelést támogatta, hanem a felhasználást – hangsúlyozta a nemzeti fejlesztési miniszter. Fontos döntésként értékelte a tárcavezető, hogy az EU a magyar elnökség idején elfogadta: az energetikában 2014-re egységesíteni kell a piacot, azaz a szabályozói, engedélyezési, felhasználási feltételeket közel kell hozni egymáshoz. „A szabványok egységesítését 2014-re ütemezte elő az EU, efelől azonban komoly kétségeim vannak. Ráadásul cél az is, hogy 2015 meg kell szüntetni az energiaszigeteket az EU-ban, akár földrajzilag, akár strukturálisan. Kardinális probléma az is, hogy miközben az egységesítést előírja az unió, a nemzeti energiamix – milyen arányban használnak különböző energiákat az egyes államok – kérdését a kormányok saját döntéseire bízza. Pedig e terület kihat az egész közösségre” – fogalmazott Fellegi Tamás, akinek számításai szerint 1 trillió eurót kellene az energiainfrastruktúrába befektetni az EU-ban, hogy az egységes energiapiac hatékonyan tudjon működni.

Több szempontot fogalmazott meg a miniszter, melyek meghatározóak az energiapolitikában: fenntarthatóság, energiahatékonyság, energiatakarékosság (épületek, közlekedés, energiatermelés), ellátásbiztonság, rezsiköltségek (egy szemléletes példa: Németországban az Audi-gyárban dolgozó szakmunkás kevesebbet fizet az energiáért, mint kollégája Győrben, csak ő kétszer annyit keres), energiafüggetlenség és finanszírozhatóság.

Fellegi Tamás beszélt a tervezett új gázvezetékekről és arról is, hogy az állam vizsgálja a szén- és az uránbányászat esetleges újraindítását. Hallgatói kérdésekre válaszolva a távoli tervekről azt mondta: „Magyarországnak szüksége van egy 2000–2500 megawatt teljesítményű atomerőműre, ami 2030-tól üzemelhetne ez a következő 30-40 év energiastratégiájának egyik kiemelt iránya”.

 

SZEGY

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    14:00 - 15:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja