SZTE Info

Veséjüket adják mások életéért

Szeged, 2011. április 1-2. Az élődonoros veseátültetés számának növelését, az Eurotransplanthoz történő csatlakozás jelentőségét és a transzplantációra váró betegek teljes körű tájékoztatását jelölte meg a XVII. Dél-Magyarországi Transzplantációs Szimpózium kiemelt témájaként dr. Szenohradszky Pál, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának főorvosa.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Pénteken, a szimpózium első napján, neves szakemberek mutatták be a transzplantáció teljes folyamatát a jelenlegi magyar gyakorlatban, a várólistákra való felkerülés menetétől, a legkorszerűbb műtéti eljárásokon át a szervátültetéssel járó esetleges szövődményekig.

A szimpózium keretében 2006 óta rendszeresen megszervezik a transzplantációs nyílt napot, ahol a jelenleg művesekezeléssel élő betegek találkozhatnak a szakorvosokkal, az élődonoros veseátültetésen átesett betegekkel és a szervek adományozóival. A cél, hogy minél többen ismerkedjenek meg az élődonoros transzplantáció lehetőségeivel és előnyeivel. E módszer hosszú távú eredményei lényegesen jobbak, mintha a szerv agyhalott betegből kerülne átültetésre. A donorhiányból adódó – sok esetben hosszú – várakozási idő pedig minimálisra rövidül: csupán a szükséges vizsgálatok elvégzésének idejéig tart.

A vesedonorok hiánya ma is probléma Magyarországon – és annak ellenére, hogy 2010-ben már 67 kórház adott donorjelentést, közel száz intézmény, az összes magyar, intenzív osztállyal rendelkező kórház lenne alkalmas erre.

A szimpózium egyik legtöbb kérdést felvető témája az Eurotransplanthoz történő csatlakozás volt. A kétlépcsős csatlakozási folyamat első szakasza a részleges csatlakozás, amely a transzplantációra váró gyerekek, a sürgős esetek és az immunológiailag érzékeny betegek számára biztosít nagyobb eséllyel megfelelő donorszervet - számukra a nagyobb, több ország populációjára vonatkozó mintából jobb eséllyel találni minden szempontból megfelelő szervet.

A második lépcsőben már minden várólistás magyar beteg számára megvan a lehetőség, hogy az Eurotransplant valamely tagországából jusson szervhez. Magyarország teljes jogú tagja akkor lesz a szervezetnek, ha három feltételnek: a jogi feltételek rendezésének, a labor akkreditációnak és az adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget tud tenni – ismertette dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának professzora.

Nagyon fontos azonban tudni, hogy sok beteg számára a transzplantáció nem valós alternatíva: itthon a jelenleg művese ellátásra szoruló betegeknek csak 16-18%-a alkalmas a transzplantációra vagy meri vállalni azt, így a többség fel sem kerül a várólistára. Számukra továbbra is a hetente többszöri művesekezelés az életben maradás egyetlen esélye.

A második, szombati napon megtartott transzplantációs kerekasztal, valamint az ezt megelőző előadások során kiderült, hogy minél hamarabb történik meg a transzplantáció, annál nagyobb a transzplantációval megnyerhető életévek száma. A legjobb eredményeket az élődonoros transzplantáció biztosítja. A tudományos eredmények szerint az élődonoros veseátültetés nagymértékben megnöveli a transzplantáció sikerességét. Míg az élődonoros transzplantáció túlélési aránya az első évben 95%, az átlagos túlélési idő pedig 15-20 év, nem élő donorból származó veseátültetésnél a túlélési arány 90% az átlagos túlélési idő 8-9 év. Az élő donoros átültetés során a korai vesefunkció jobb, a várakozási idő lerövidül, a műtét jobban tervezhető, a terápia jobban kézben tartható. Ennek is köszönhető, hogy az Egyesült Államokban több mint 50% az élődonoros transzplantációk aránya.

„A rossz transzplantációnál a jó dialízis még mindig jobb” – idézte egyik korábbi professzorát dr. Ondrik Zoltán, az SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika Dialízis Központjának orvosigazgatója, aki elmondta, hogy a transzplantáció nem kötelező megoldás, hanem opcionális lehetőség, és számtalan szervi oka lehet annak, hogy a műtéttel nem akarják nagyobb kockázatnak kitenni a betegeket. A szívvel és tüdővel összefüggő krónikus betegségek jelentős része, a daganatos állapot, a 75 év feletti életkor jellemzően a transzplantáció kizáró oka, bár vannak kivételek.

Dr. Remport Ádám, a Magyar Nephrológusok Társasága Transzplantációs Bizottságának vezetője szerint a veseátültetés hosszú távú megoldást jelenthet, ám azt semmiképpen sem nem szabad elfelejteni, hogy a dialízis kezelés biztos pont a krónikus veseelégtelenek számára, hiszen minden beteg számára lehetővé teszi az életben maradást, és biztosítja a vesetranszplantáció hátterét.

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.