Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Dr. Dornbach Maria egyetemi docens (SZTE Hispanisztika Tanszék) könyvéről a szerzővel Simor András költő, műfordító beszélget.
A rendezvény ideje: 2010. november 18. 17.30.
A rendezvény helye: 6722 Szeged, Petőfi sgt. 30-34. IV. emelet XI. terem. Az Újvilág felfedezése új korszakot nyitott három kontinens – Európa, Afrika, Amerika történetében. A tengeren túli gyarmati mezőgazdaság megszilárdítása új munkaerő alkalmazását tette szükségessé: a fekete rabszolgát. A XVI. században megindul a rabszolga kereskedelem Afrika es Amerika között, s szinte zavartalanul folyik a XŐX. század derekáig. A fekete rabszolgák megjelenése nem pusztán gazdasági-társadalmi hátassal járt, hanem új színfolttal gazdagította az Újvilág etnikai es kulturális arculatát. A különböző afrikai torzsi hagyományok, valamint az európai eredetű keresztény kultúrák keveredéséből sajátos kreol-mulatt kultúrák alakultak ki. A fekete rabszolgák szellemi kulturális örökségéből elsősorban vallási képzeteik éltek tovább évszázadokon át. Hatásuk lemerhető a ma is jelentős tömegeket mozgósító afroamerikai vallási kultuszokban, a kreol tánc-, zene- es képzőművészetben, a latin-amerikai irodalomban. Az est folyamán Dornbach Maria műfordító, néprajzkutató, egyetemi docens mesél a nigériai eredetű jorubákrol es torzsi vallásuk útjáról, átalakulásáról, a kubai santería mai arculatáról, rítusairól, gazdag mitológiájáról. Istenek levesestálban cimű könyvet, amelyben a szerző kubai gyűjtőmunkainak anyagát dolgozta fel, Simor Andras költő, műfordító, az Ezredvég cimű folyóirat főszerkesztője mutatja be.
