Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Március 27-én fél kilenctől fél tízig sötétségbe borult a József Attila Tanulmányi és Információs Központ.
A tűzzsonglőrök és a gyertyák adta fényben a TIK főbejárata előtt gyülekeztek az érdeklődők, akik a klímaváltozás ellen indított nemzetközi kezdeményezésen, a Föld Óráján együtt szerették volna megélni azt, ami az esemény oldalán is olvasható: a Föld egy órát jól érzi magát – érezd magad jól te is velünk!
A Föld Órája 2007-ben indult az ausztráliai Sydneyből, majd 2008-ban vált nemzetközivé. Tavaly Magyarországon 67 település és több mint egymillió ember vett részt az eseményen, rajtuk kívül pedig rengeteg iskola, közintézmény, nagyvállalat és kisvállalkozás.
A TIK valójában a tavalyi évben csatlakozott először a Föld Órájához, akkor azonban még nem kísérte semmilyen különleges rendezvény, csak a dolgozók zárt körűen kapcsolták le a világításokat – tudtuk meg Fazekas Anett szervezőtől, a Kongresszusi Központ Igazgatóságának rendezvényasszisztensétől.
„Az idei évben úgy gondoltuk, hogy a társadalmi és természeti környezet elkötelezett híveként elsőként szeretnénk csatlakozni a Föld Órájához” – mesélte a szervező. Ezúttal egy kis programot is kapcsoltak a nevezetes órához, hogy a hallgatók körében is tudatosítsák, hogy mit is jelet a Föld Órája, hogy egy kis odafigyeléssel már mennyit tehetünk a Föld megóvása érdekében.
Nyolc órától várták a vendégeket, a nagy off 20.30-kor következett be – mint mindenhol a világon. Lekapcsolták a kültéri kapcsolókat, a mélygarázs világítását és a mozgásérzékelős kapcsolókat. „Nyomtunk egy nagy off-gombot, lekapcsoltuk az egész gépészeti rendszert, beleértve a hűtő-fűtő berendezéseket is” – sorolta Fazekas Anett. Az egész épület olyan mértékben gépiesített, hogy a levegőtől a hőmérsékletig minden számítógépes vezérléssel működik – ezért a TIK főbejárata előtt várták az érdeklődőket fáklyával, gyertyával megvilágítva, kis unplugged zenével, amit az SZTE-LEN biztosított; valamint szentesi tűzzsonglőrökkel, akik között szegedi egyetemisták is vannak.
Ez nem jelenti azt, hogy csak hallgatókat láttak szívesen, sőt: bárki csatlakozhatott a kellemes hangulatú összejövetelhez. Az eseményen részt vett a Kongresszusi Központ egész igazgatósága is, előkerült a tea, a társasjáték, és kis baráti összejövetel, „TIK-házibuli” kerekedett a gyertyafényben.
A szervező WWF-től és a Védegylettől kapott rövidebb-hosszabb filmeket vetítettek, témájukban a környezetszennyezéstől a Föld megóvásáig. A véleményformálás céljával a rövidebb spotokat már napokkal a Föld Órája előtt lehetett látni a TIK plazmatévéjén a főbejárattal szemben, illetve a ruhatárnál elhelyezett képernyőkön. „A véleményformálás, az emberek környezethez való hozzáállásának megváltoztatása a cél. A központunk az egyetem, a város részeként napi mintegy négyezer fős látogatószámával sokak felé képes a környezettudatosságot közvetíteni" – emelte ki Fazekas Anett.
„Úgy gondoljuk, hogy egy ekkora egyetemi egységnek, mint a TIK, csatlakoznia illik az ilyen kezdeményezésekhez, ugyanis mind területe, mind látogatószáma miatt a példamutatás, a jó gyakorlatokkal történő elöljárás fontos számunkra” - mondta el lapunknak az estén Erdélyi Evelyn, a Kongresszusi Központ vezetője.
„Áram nélkül is mutassuk meg, hogy van bennünk élet” – fogalmazott Majó Zoltán, az SZTE fejlesztési igazgatója. „Ez minden tudós álma, hogy egy ilyen fontos ügy mellé odaálljon” – hangsúlyozta az igazgató, akitől megtudtuk: a TIK áramfogyasztása 2,6 millió kilowattóra évente, ezt egy órára vetítve 312 kilowattórát takarítottak meg a Föld Órájával. Összehasonlításként: egy száz-wattos égő tíz órát ég egy kilowattal.
„Az életünk attól függ, hogy milyen a Föld” – mondta lapunknak az éppen társasjátékozó Bolvári Bea, aki családjával, nagylánya biztatására érkezett a TIK elé. „Ha otthon maradunk, akkor ég a villany, megy az áram, de így, hogy eljöttünk, nem pazaroljuk” – tette hozzá Tóth Bettina. „Ez a kezdeményezés összehozza azokat az embereket, akiket a téma érdekel és felelősséget éreznek iránta. Jó dolog a környezetvédelem, de szerintem nem szabad átesni a ló túlsó oldalára: meg kell őrizni a gazdasági versenyképességet, nem szabad ennek kárára hozni környezetvédelmi korlátozásokat” – véli Kovács Zsolt elsőéves fizikushallgató.
A TIK épületgépészetileg is környezetkímélő: napkollektorok vannak a tetőkön, ami a gázfogyasztást hivatott csökkenteni, a meleg víz egy részét ebből nyerik. Mozgásérzékelős kapcsolók, eco-üzemmódban működő berendezések segítenek spórolni az energiával, tesztelik a vízmentes piszoárt, perlátoros, csökkentett víznyomású vízcsapokkal is takarékoskodnak. Minősített személyhigiénés termékeket használ az intézmény, mindegyik környezetvédelmi jellel ellátott, és minősített cateringes partnereket tudhat maga mellett. Rendezvényeiken minél környezettudatosabb étkeztetésre törekednek, nagy kiszerelésű italokat hozatnak, és hangsúlyt fektetnek arra is, hogy helyi beszállítóktól szerezzék be az alapanyagokat. Az irodákban „zöld bútorok", azaz kartonbútorok sorakoznak, újrahasznosított papírt használnak, az igazgatóság automatájából száműzték a műanyag poharakat – és még sorolhatnánk. Megjelent a TIK új kiadványa, a „Zöldülj velünk!", amelyben hasznos tippeket lehet olvasni, hogy miként lehet egy rendezvényt minél zöldebbé tenni.
A Szegedi Tudományegyetem egyébként több egységével – így a TIK Igazgatósággal együtt – csatlakozott a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért által meghirdetett 2010. évi Zöld Iroda Versenyhez, valamint meghirdette a „Zöld Egyetem” programot.
