Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Egyedi működésű idegsejtet talált az agykéregben a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékén Tamás Gábor neurobiológus kutatócsoportja. A felfedezett neurogliaform az első olyan agykérgi sejt, amelyről bizonyítani lehet, hogy nemcsak közvetlen kapcsolattal, úgynevezett szinapszisokon keresztül képes kommunikálni, hanem térfogati jelátvitellel is, tehát különleges módon kommunikál.
„Az idegsejtek alapvetően egy olyan öntözőrendszerhez hasonlóan kommunikálnak egymással, ami csepegtető öntözéssel, vagyis pontszerűen a növények tövéhez juttatja a vizet. Ezzel szemben az általunk vizsgált úgynevezett neurogliaform sejtek úgy működnek, mint a fű közepére kihelyezett szórófejes öntöző, ami párafelhővel borítja be a gyepet. A pontszerű információ átvitel csak meghatározott helyeken történhet, viszont egy adott térrészt beborító jelátvivő anyag minden ott lévő agyi sejthez vagy sejtrészlethez eljut” – magyarázza Tamás Gábor, az SZTE TTIK kutatója.
A kutatócsoport kísérletei továbbá azt is bizonyították, hogy a neurogliaform sejtek működése speciálisan megváltozik a többi idegsejthez képest a stressz, valamint a női menstruációs ciklus és a terhesség alatt felszabaduló hormonok hatására. Ezeknek a sejteknek tehát kulcsszerepe lehet a fenti jelenségek és tüneteik során fellépő hangulati és viselkedési jelenségek szabályozásában és kezelésében.
