Radnóti Miklós születésének századik évfordulója alkalmából a Radnóti Emlékbizottság, a szegedi bölcsészkar és annak Modern Magyar Irodalmi Tanszéke május 11-én és 12-én emlékülést rendezett a bölcsészkar konferenciatermében. A konferencián a Radnóti-kutatás országosan elismert tudósai mellett fiatal kutatók is szerepeltek.
A konferenciát Csernus Sándor, a bölcsészkar dékánja nyitotta meg, majd Sipos Lajos, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke mondott köszöntőt. Az első nap előadói a Radnóti-életmű általános kérdéseivel foglalkoztak. Lengyel András a Radnóti-kutatás előtt álló feladatok, feltárásra váró filológiai kérdések, a lehető legteljesebb szövegkiadásra való törekvés fontosságát emelte ki. Pomogáts Béla a Nem tudhatom, Szigeti Lajos Sándor az Erőltetett menet című vers kapcsán beszélt Radnóti humanista örökségéről. Bányai János Bori Imre Radnóti-monográfiájának újraolvasására alapján szólt az élet és életmű elválaszthatatlan kapcsolatáról.
Tverdota György elemzései az embertelen körülmények között alkotói fegyelmét és kristálytiszta gondolatait megőrző költőre emlékeztek. Bárdos László Radnóti verseinek humanista antropológiájáról beszélt. Kappanyos András lendületes előadásában a kultusz mögé próbált pillantani, Radnóti életének és életművének a ma számára is érvényes kérdéseit keresve és találva meg, az Auschwitz előtti és utáni kor különbségeire emlékeztetve. Vári György ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Kappanyos András érvényes elemzése sem lehet más, mint egy arckép megrajzolására tett kísérlet, ahogy a Radnóti-életmű és az azt vizsgáló irodalomtörténeti hagyomány is efféle arcképalkotás.
A második nap a Radnóti-életmű részkérdéseivel foglalkozott: Rákai Orsolya Radnóti korai szabadverseiről beszélt a médiaelméleti megalapozottságot sem nélkülözve. Bartal Mária Radnóti műfordításról vallott nézeteit helyezte el a magyar irodalomtörténet műfordításról szóló vitáinak sorában. Cseke Ákos a szerelmes versekben megjelenő kétféle szerelemképet vizsgálta.
Külön szekciót alkottak a szegedi bölcsészkar Modern Magyar Irodalom PhD-alprogram hallgatóinak előadásai. Turi Tímea az Ikrek havát mint az önéletírás lehetőségeinek korlátaival szembesítő kisregényt elemezte. Kovács Krisztina Radnóti Kaffka Margitról szóló, Szegeden született doktori disszertációjáról beszélt. Temető Krisztina lírai előadása Radnóti életművét Sáfáry László kárpátaljai költőével hasonlította össze. Szabó Andrea a Radnóti-versekben megjelenő angyalmotívumokat vizsgálta. Bíró-Balogh Tamás Radnóti dedikációinak filológiai jelentőségéről beszélt izgalmas előadásában, bebizonyítva, hogyan lehet ma is érvényesen beszélni irodalomtörténeti kérdésekről.
SZEGY
