Bezár

Hírarchívum

Új laborok a Pszichológiai Intézetben

Új laborok a Pszichológiai Intézetben

2008. október 26.
3 perc
Ha semmire nem emlékszik, miért tud játszani az amnéziás zongorista? Ilyen és hasonló érdekes kérdésekre kaphatnak választ a szegedi Pszichológiai Intézet munkatársai új laborjaik segítségével, melyeket október 17-én adtak át hivatalosan.  
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
 
A Pszichológiai Intézet szeptembertől új helyre, a Bölcsészettudományi Kar (BTK) főépületébe költözött. Az intézmény a korábbi, két helyen – a Bölcsészettudományi Kar Petőfi sugárúti és az Irinyi-épületében – megosztott termek helyett új laborokkal és új helyiségekkel gazdagodva folytathatja tovább működését. A tanszékre meghívták egyetemi tanárnak Winkler István nemzetközileg is elismert EEG-kutatót, aki elsősorban a hallás pszichológiájával és a rövid távú emlékezettel foglalkozik. A BTK segített a tanszéknek abban, hogy a nagy szakmai tekintélyű kutatónak megfelelő labor is a rendelkezésére álljon, amit az egész intézet nagy haszonnal tud használni. 
 
 
„Úszósapkával” az agyhullámok között  
 
Egy fény- és hangszigetelt terembe érünk, a Grastyán Endre EEG Laborba: ez jelenleg az ország legmodernebb EEG-laborja – mondja Németh Dezső egyetemi adjunktus, a Pszichológiai Intézet intézetvezető-helyettese. A kísérleti alany egy számos kis elektródával ellátott úszósapkaszerű fejfedőt kap. Az elektródákat a fejbőrre helyezik, mert az agy működésekor elektromos jeleket ad, amik az elektródákkal érzékelhetők. A készüléknek nagyon jó az idői felbontása, az inger kiváltódása után 10-20 milliszekundum alatt már jelzi, hogy az agy melyik részén milyen változás történik.
Számos pszichológiai kísérlet végezhető itt: emlékezetkutatás, halláskutatás, nyelvkutatás. Például kap a kísérleti személy mondatokat, és a szakemberek arra kíváncsiak, hogy ha például nyelvtanilag hibás a mondat, akkor melyik agyterület és mikor reagál – ezek az idői tulajdonságok és területek kapcsolódnak a nyelvtani feldolgozáshoz. Az itt végzett alapkutatások eredményei a későbbiekben haszonnal alkalmazhatók a klinikai diagnosztikában, hiszen a tanszék munkatársai együtt dolgoznak a Pszichiátriai és Neurológiai Klinikával. „Miért van az, hogy ha egy zongorista elveszti az emlékezetét, attól még tökéletesen tud játszani, vagy éppen fordítva: ’elfelejt’ zongorázni, de minden másra emlékszik? Mi azt is vizsgáljuk, hogy melyik típusú tudás marad meg a különböző agysérüléseknél, így például amnéziában, Huntington- vagy a Parkinson-kór esetén” – emeli ki Németh Dezső. 
 
 
Detektívtükör mögött  

A másik terem a Mérei Ferenc Viselkedéselemző Labor: körben székeket látunk, a szoba egyik fala detektívtükör. Itt folyik a vizsgálat maga: például két ember lefolytat egy párbeszédet, amit kamerákkal rögzítenek, és egy speciális számítógépes program segítségével pontosan elemeznek. A program megmutatja, hogyan reagált az egyik személy a másik viselkedésére, beszédére, nemverbális jelzéseire, mint a testtartás, a gesztusok, a mimika. A labor elsősorban a társas helyzetek megfigyelésére alkalmazható, mint például a terapeuta-páciens párbeszédének elemzése, vagy a dominanciával kapcsolatos kutatások. Itt a tanszék szociálpszichológiával foglalkozó oktatóié a terep: például Orosz Gábor a versengést kutatja, Tisljár Roland evolúciós pszichológus a női-férfi párbeszédet elemzi.
„Eddig is elég jó kutatási helyzetben voltunk, országszerte híres a megismeréssel foglalkozó csoportunk, most a szociálpszichológia és az egészségpszichológia területe is lökést kapott az új laborok által” – véli Németh Dezső, és hozzáteszi: mindez előnyt jelent a mesterképzésben is, hiszen az idekerülő hallgatók rögtön bekapcsolódhatnak a kutatómunkába, és mire végeznek, már jártasak lesznek például az EEG vizsgálatokban, megfigyelés- és viselkedéselemzésben vagy az emlékezetkutatásban.
Arany Mihály
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek