Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Könyvbemutatóval, kiállításokkal, szoboravatással, rendhagyó ünnepi konferenciasorozattal tiszteleg a dél-alföldi tudományosság előtt az MTA Szegedi Területi Bizottság (SZAB). A 2026. március 25-27. közötti rendezvények különlegességét az adja, hogy az Akadémia és bibliotékája alapításának 200., valamint a SZAB fennállásának 65. évfordulóját ünnepeljük a 105 éve egyetemi várossá lett Szegeden.
A tudomány és a művészetek kapcsolatára épít, neves előadókkal és látványos programelemekkel várja az érdeklődőket a 65. születésnapját ünneplő Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB).
Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság patinás székháza a tudomány és a művészetek művelőinek a találkozóhelye is. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
„Utólag könnyű azt mondani, hogy 1961-ben is Szeged volt a legerősebb tudományos központ vidéken. Egyedülálló volt abban a tekintetben, és tulajdonképpen ma is az, hogy az itt elért tudományos eredményekért Nobel-díjat ítéltek oda Szent-Györgyi Albertnek. Hozzátehetjük, hogy azóta még egy Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin munkásságának az elismertsége tovább növeli a Szegedi Tudományegyetem és az itteni kutatóhelyek rangját. De ezen a világszerte ismert kitüntetésen és a Szegedhez kötődő Nobel-díjasok nemzetközi ismertségén kívül is sok mutató igazolja, hogy ez a dél-alföldi tudományos központ kiemelkedik a hazai és a fővároson kívüli, vagyis „vidéki” kutatóközpontok közül” – fogalmazott az SZTE hírportálon egy korábbi interjúban Krisztin Tibor akadémikus, az MTA SZAB elnöke, amikor azt kérdeztük: Miért Szegeden és miért nem más egyetemi városban alapította meg az Akadémia az első területi szervezetét?
Az MTA Szegedi Területi Bizottsághoz csatlakozott a Nobel-díjas Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora. Az első magyar Nobel-díjas nő, az SZTE alumnája és az SZBK korábbi munkatársa kapcsolatban áll a szegedi kutatókkal – magyarázta Krisztin Tibor, amikor megtekintette a Karikó Katalin legkülönlegesebb kitüntetéseit bemutató sajtófotó kiállítást az SZTE Dugonics téri épülete aulájában. A Karikó Katalin díjainak szimbolikáját bemutató vándorkiállítás a legújabb állomásán, a Szent-Györgyi Albert Agórában 2026. április 10-ig tekinthető meg. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI
A „SZEGEDI AKADÉMIKUSOK 4 DIMENZIÓBAN” című ünnepi album a dél-alföldi tudományos élet főszereplőit bemutatva indokolja, miért különleges sziget a magyar tudomány tengerében a 105 éve egyetemi várossá lett Szeged és a dél-elföldi régió.
A „Szegedi akadémikusok” című fotótárlat a SZAB szegedi, Somogyi utca 7. szám alatti székházból az SZTE Dugonics téri széképületébe költözik, megtekinthető 2026. március 25. és április 10. között. Fotó: SZAB
A SZAB ernyője alá tartozó 37 akadémikusról 3-3 fotó és 1-1 szöveges miniportré ad jellemzést. A tudósról a portréfotót és a kutatót kedvenc elfoglaltsága közben, illetve kedves helyszínén bemutató fényképet Dusha Béla fotóművész, az album ötletgazdája készítette. A 4. dimenziót jelentő miniportrék szövegét Újszászi Ilona újságíró-szerkesztő, az SZTE senior kommunikációs szakértője állította össze; a korrektori feladatokat Páderné Forgács Erzsébet nyugamazott középiskolai tanár, a JATE hallgatója látta el. Az MTA és az MTA SZAB támogatásával készült reprezentatív kötet külleme Kiss Ferenc tervezőgrafikus művész, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatója munkáját dicséri.
A nyomdából megérkezett, az olvasók először a 2026. március 25-i könyvbemutatón lapozhatnak bele a „Szegedi akadémikusok 4 dimenzióban” című albumba, melynek szerzői: Dusha Béla fotóművész, Újszászi Ilona újságíró-szerkesztő, Kiss Ferenc tervezőgrafikus művész. Fotó: SZAB
A „Szegedi akadémikusok 4 dimenzióban” című könyv szereplői közül Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke (SZTE); Németh. T. Enikő akadémikus (SZTE), Venetianer Pál akadémikus (SZBK), valamint szerzői képviseletében Dusha Béla beszélget, válaszol Márok Tamás Akadémia-díjas újságíró-riporter kérdéseire. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság 65. jubileuma alkalmából rendezett könyvbemutató és a kötet fotóit reprezentáló tárlat megnyitója az SZTE Dugonics téri széképülete kiállítási terében, 2026. március 25-én 16 óra 30 perckor kezdődik.
Az ünnepi album 1-1 példányát az akadémikusok ajándékként kapják, míg az érdeklődők a SZAB Tudósklub Egyesület 10 ezer forintos támogatásáért cserébe vehetik át a SZAB 65. jubileuma alkalmából szervezett rendezvényeken.
Az MTA SZAB támogatásával készült Dusha-fotókból válogatott kiállítás a SZAB-székházban nyílt meg a 2026. február 26-i közgyűlésen. A fotótárlat az SZTE Dugonics tér 13. szám alatti főépületének átriuma költözik, ahol 2026. április 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Fotó: SZAB
Az „MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Napja” jubileumi ünnepségfolyam a „MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY METSZÉSPONTJAI” című tárlat megnyitójával folytatódik 2026. március 25-én 18 órától az MTA SZAB székház földszinti 3-4. termeiben. Az MTA területi bizottságai közül a Szegedi Akadémiai Bizottság azzal is kitűnik, hogy a szegedi székház olyan kiállítóhely, ahol bemutatkozási lehetőséget kapnak a művészeteket a tudománnyal összekapcsoló alkotók.
A kiállító képzőművészek: Aranyi Sándor, Bánvölgyi László, Biró Ildikó, Deák Zoltán, Gál Lehel, Jakabházi Sándor, Kass János, Marosi Kata, Molnár Sándor, Lóránt János Demeter, Sárkány Tamás, Szabó Tamás.
A tárlatnyitón köszöntőt mond az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar akadémikusai közül Krisztin Tibor, a SZAB elnöke; Dékány Imre, a SZAB korábbi elnöke. továbbá az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar nyugalmazott oktatója, Aranyi Sándor, a SZAB Művészeti Szakbizottság elnöke. A „Művészet és Tudomány metszéspontjai” című tárlatot az SZTE Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar adjunktusa, Váraljai Anna művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe; zongorán közreműködik Sümegi Bálint, a „SZAB Tudományos-díj első helyezettje”.
Szilassi Lajos poliéderének fémből készült modellje. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A matematikai precizitás és az esztétikum tökéletes fúziója a poliéder üveg-acélszobor. A SZILASSI POLIÉDER ÜVEG-ACÉLSZOBOR avató ünnepsége 2026. március 26-án (csütörtökön) 10 óra 30 perckor kezdődik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) József Attila Tanulmányi és Információs Központ (JATIK) főbejárata előtt.
Szilassi Lajos matematikai találmányának egy színes modelljével. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI
A tórusz-szerű konkáv térforma alapja Szilassi Lajos 1977-es, egyedülálló matematikai felfedezése: egy hétlapú poliéder, melynek bármely két lapja szomszédos.
A matematikus SZAB-elnök, Krisztin Tibor akadémikus sokat tett azért, hogy a Szilassi poliéder szoborként az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központja elé kerülve új tartalmat kapjon, jelképpé válhasson. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTENKI
Krisztin Tibor korábban azt nyilatkozta Szilassi Lajos felfedezéséről, hogy annak az „a különlegesége, hogy nemcsak egy matematikai érdekesség, hanem esztétikus jelenség is. Tehát mint egy absztrakt szobor is megjelenhet valahol, és azt szimbolizálja, hogy az emberi elme ki tud találni nagyszerű dolgokat. A tudomány és a művészet között szoros a kapcsolat: ami a tudomány szempontjából érdekes, az nagyon sokszor esztétikai élményt is nyújt."
A háromdimenziós geometriai alakzat egyediségét modern képzőművészeti alkotások hirdetik a világ és hazánk több pontján is.
A Szilassi poliéder szegedi köztéri elhelyezése évtizedek óta dédelgetett terve Vesmás Péter építésznek, aki a Magyar Művészeti Akadémia szegedi csoportja nyugalmazott vezetőjeként éli meg álma valóra válsát. Fotó: MMA FB-oldal
Az MTA 200. és a SZAB 65. jubileuma alkalmából a Szegedi Tudományegyetem támogatásával az universitas leglátogatottabb épülete, a JATIK elé kerülő interaktív üveg-acélszobor alkotói és kivitelezői: Borbás Dorka Ferenczy- és Vármegye Prima-díjas üvegművész; Vesmás Péter Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja; továbbá a Tér és Forma Stúdióból Szögi Tamás építész.
Szilassi Lajos 1977-es matematikai felfedezéséről, erről a hét lapú konkáv poliéderről, melynek mindegyik lapja mindegyikkel határos, készült már térplasztia sokfelé (Canberra, Michigan-tó partja, Franciaország, Bonyhád) és most itt Szegeden is.
Köszöntőt és avatóbeszédet mond Krisztin Tibor matematikus, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar professzora, akadémikus, az MTA SZAB elnöke; Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja; Zakar Péter történész, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar professzora, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese; Szilassi Lajos matematikus, főiskolai docens, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar nyugalmazott oktatója; illetve Borbás Dorka üvegművész.
Lovász László Abel- és Wolf-díjas matematikus, akadémikus, az MTA korábbi elnöke tart plenáris előadást „GRÁFOK, GUMISZALAGOK, POLIÉDEREK” címmel.
A világhírű matematikus, Lovász László életútja ezer szállal kötődik a 105 éve egyetemi várossá lett Szegedhez. Például 2018-ban előadást tartott az SZTE Bolyai Intézetben, amikor átvette a 18. Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet. Fotó: Ú. I.
Lovász László a József Attila Tudományegyetem Geometrikai Tanszék 1975 és 1982 közötti vezetőjeként, 1978-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését, egy évre rá, 39 éves korában választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának;1999-ben nyerte el a JATE díszdoktori címét.
A 2026. március 26-án (csütörtökön) 11 órától az SZTE JATIK kongresszusi termében kezdődő tudományos szimpózium előtt köszöntőt mond: Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke; Kovács Tamás, Szeged alpolgármestere; Kosztolányi György akadémikus, az MTA alelnöke; Kónya Zoltán akadémikus, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese.
A Szegedi Akadémiai Bizottság Somogyi utca 7. szám alatti székházában 2026. március 26-án délután és 27-én délelőtt mutatják be életüket a szakbizottságok. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A „SZEGEDI TUDOMÁNYOS ÉLET A SZAB SZAKBIZOTTSÁGAINAK SZEMÜVEGÉVEL” című konferencia 2026. március 26-án (csütörtökön) 14 órától és március 27-én (pénteken) 10 órától az MTA SZAB székházában (Szeged, Somogyi u. 7.) átfogó képet a dél-alföldi szellemi örökségről. A régió tudományos mérföldköveit 20-20 percben mutatják be a SZAB szakbizottságai által fölkért előadók.
A március 26-án (csütörtökön) 14 órától prezentációt tart: a Kémiai Szakbizottság; az Orvostudományi; a Gyógyszerésztudományi; a Jogtudományi; a Biológiai; a Fizikai, Informatikai és Matematikai; a Gazdaságtudományi; a Filozófiai és Történettudományi; valamint a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság. A program két levezető elnöke: Hohmann Judit akadémikus, a SZAB alelnöke, az SZTE Gyógyszerésztudományi kar professzora; Vilmányi Márton, a SZAB tudományos titkára, az SZTE Gazdaságtudományi Kar egyetemi docense. Előadást tart: az SZTE kutatói és oktatói közül Dékány Imre, Szatmári István, Balogh Elemér, Dombi József, Farkas Beáta, Révész László, Bernáth Árpád; valamint a Szegedi Biológiai Központ képviseletében Párdutz Árpád.
A SZAB szakbizottságai munkáját bemutató konferencia első napjának végén, várhatóan 17 óra 40 perctől a résztvevők ellátogatnak az MTA Tudománybarát Település Mozgalom (TUBA) vándorkiállítására, a szegedi Dóm térre.
A március 27-én (pénteken) 10 órakor folytatódó konferencia levezető elnökei: Csernus Sándor, az SZTE BTK nyugalmazott egyetemi magántanára, valamint Krisztin Tibor SZAB-elnök, az SZTE matematika professzora. A Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság; a Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság bemutatkozását az SZTE részéről Molnár Gyöngyvér és Simon József ismerteti.
A „Segíthet a tudománynak a közoktatás?” kérdésre a SZAB elnöksége által felkért előadó, Gál Béla, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium nyugalmazott igazgatója válaszol a 10 óra 40 perckor kezdődő előadásában.
A SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottság prezentációját Gál Tamás és Kovács Ferenc kettőse adja. Ezt követően a kecskeméti Neumann János Egyetem előadói, Hoyk Edit és Fábián Csaba mellett, 13 órától Popp József akadémikus a globális környezeti kilátásokról tart előadást.
A SZAB szakbizottságait bemutató prezentáció-sorozat záró szakaszában Lengyel László a Mezőgazdasági Szakbizottság; Véha Antal a Műszaki; Dombi Józsefné a Művészeti Szakbizottság eredményeit ismerteti.
14 óra 40 perckor Krisztin Tibor SZAB-elnök zárszavával ér véget az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság 65. jubileumát köszöntő programsor.
A részletes program itt elérhető.
Ünnepeljük együtt a magyar tudomány kétszáz évét és az MTA elnöksége 1961. március 3-i határozatával az egyetemi városokban sorra létrehozott akadémiai területi bizottságokat, azok közül is a 27 szegedi tudós, köztük 12 akadémikus által elsőként megalakított Szegedi Akadémiai Bizottságot!
A borítóképen: a Szilassi poliéder üveg-acél szobor elhelyezésének egy pillanata 2026. március 24-én, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ előtt.
SZTEinfo - Ú. I.
Fotók: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI, Miskolci Dávid / SZTE NKI, Sahin-Tóth István / SZTE NKI, Ú. I. / SZTE NKI
