Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
A 21. századi oktatás egyik legnagyobb kihívása, hogy miként tudjuk a tanulási folyamatokat tudatosabban, hatékonyabban és a hallgatók egyéni igényeihez igazítva szervezni. Erre a kérdésre adott korszerű és inspiráló válaszokat Marunák Mária, az SZTE EÉTK tanulásmódszertan-trénerének előadása, amely a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tanárok Akadémiája keretében valósult meg, és amely iránt jelentős szakmai érdeklődés mutatkozott.
A Sapientia EMTE online előadás-sorozatán, a Tanárok Akadémiáján egyetemi oktatók, gyakorló pedagógusok és tanárszakos hallgatók vettek részt, akik aktívan kapcsolódtak be a közös gondolkodásba. Marunák Mária, az SZTE tanulásmódszertan-trénerének előadása középpontjában a tanulási eredményesség növelése állt, különös tekintettel arra, hogyan támogatható mindez a Bloom-féle taxonómia és a mesterséges intelligencia pedagógiai integrációja révén.
A Bloom-taxonómia mint strukturáló keretrendszer segíti a tanulási célok tudatos felépítését, és lehetőséget ad arra, hogy a tanulók fokozatosan haladjanak az egyszerűbb kognitív műveletektől – mint a felidézés és megértés – a magasabb szintű gondolkodási folyamatok, például az elemzés, értékelés és alkotás irányába. Marunák Mária rámutatott: a valódi tanulási eredményesség nem az információk átadásában, hanem azok aktív feldolgozásában és alkalmazásában rejlik.
Az előadásban kiemelt szerepet kapott a mesterséges intelligencia mint támogató eszköz. Az AI-alapú megoldások nem helyettesítik a pedagógust, hanem új dimenziókat nyitnak a tanításban: elősegítik a kritikai gondolkodás fejlődését, támogatják az aktív tanulási folyamatokat, és lehetőséget teremtenek komplex problémák feldolgozására. A résztvevők gyakorlati példákon keresztül láthatták, hogyan építhetők be ezek az eszközök mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tevékenységekbe.
Marunák Mária hangsúlyozta, hogy a pedagógus szerepe átalakulóban van: a hagyományos tudásátadó szerepből egyre inkább facilitátorrá válik, aki olyan tanulási környezetet teremt, amely ösztönzi a kreativitást, az önállóságot és a reflektív gondolkodást. Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia partnerként jelenik meg, amely támogatja, de nem váltja ki az emberi jelenlétet és szakértelmet.
A prezentáció során külön figyelmet kapott a differenciált tanulásszervezés és a személyre szabott visszajelzés kérdése is. Az AI-eszközök lehetőséget adnak arra, hogy a pedagógusok jobban igazodjanak a tanulók egyéni tempójához, előzetes tudásához és szükségleteihez, így növelve a motivációt és a bevonódást. Az adaptív tanulási rendszerek alkalmazása új perspektívát kínál a tanulási utak egyénre szabásában.
A szakmai párbeszéd egyértelműen jelezte: a pedagógusok részéről erős az igény az innovatív módszerek iránt, ugyanakkor fontos a tudatos és kritikus megközelítés is az új technológiák alkalmazásában. Az előadás egyik legfontosabb üzenete, hogy a mesterséges intelligencia nem cél, hanem eszköz – értéke abban rejlik, hogy hozzájárul a tanulási folyamatok minőségének és eredményességének javításához.
Az alkalom inspiráló szakmai találkozási pontként szolgált, amely nemcsak új módszertani megközelítéseket mutatott be, hanem megerősítette azt is, hogy az oktatás jövője az innováció és a tudatos pedagógiai tervezés összhangjában rejlik.
SZTEinfo
